2020. május 31., vasárnap, Angéla, Villő, Zengő napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
16:03 Megindult a forgalom a Záhonynál15:41 90 ezer mecsetet nyitott újra Szaúd-Arábia, de Mekka marad még zárva15:13 Trónus: Trianon véres oldala14:57 Állítólagos kínai karikatúra: elmosódott Dávid-csillag a jenki kaszás gyilokszerén14:39 Indiában exponenciálisan növekszik a fertőzöttek száma14:07 Brazília beelőzte Franciaországot: közel 29 ezer covidos halottal már a negyedik a "világranglistán"13:37 Krausz Tamás eszméletlen eszmefuttatása13:20 Két és fél hónap után újra nyitva az al-Aksza mecset13:04 Szünetel a gúnyhatár-átléptetés Záhonynál12:42 Emmi: júniustól a magánorvosok is csatlakoznak az EESZT-hez12:21 Újraindul Olaszország, de az egyidejű nyitás gondolatáért nem mindegyik tartomány rajong11:58 Koszovót és Szerbiát még a koronavírus sem békítette össze11:45 A második világháború óta példátlan a mozgósítás a négererőszak ellen 11:29 Benkő Tibor a Hősök terén koszorúzott11:06 Százezreket lopott egy ifjú páros Zalaegerszegen, de Keszthelyen véget ért a kalandjuk
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika :: :: Hozzászólások

Dávid-csillagos vírus

Reklám

Kőszeg Ferenc, a Kádár-kor „demokratikus”-nak becézett „ellenzék”-ének egyik ismert figurája, majd a néhai eszdéesz egyik alapítója, 1990 után két ciklusban országgyűlési képviselő 1939. április 26-án született, tehát ma ünnepli 81. születésnapját. Miért írunk róla? Nem, nem akarunk tisztelegni szóra sem érdemes munkássága előtt. Nem akarjuk méltatni szóra sem érdemes életútját. Azért írunk róla, mert egy héttel ezelőtt a Facebook-oldalán olyan szöveget tett közzé, amely mellett nem lehet elmenni szó nélkül.
Zoom
Fotó: Nol
Április 19-én 10 óra 59 perckor Kőszeg Ferenc rövid írást tett közzé Facebook-oldalán. Néhány perc múlva, 11 óra 15 perckor a szöveget megosztotta Rádai Eszter, az ismert újságíró, majd az ő oldaláról 13 óra 22 perckor átvette Demszky Gábor, Budapest néhai főpolgármestere. Az írás tehát olyan gyorsan terjedt, mint valami vírus.

Mi a közös az említett három személyben? A válasz egyszerű. Mindhárman zsidók.
Kőszeg írásának címe: Demszky ügyében. Megtudjuk, a volt főpolgármester betegszállítónak állt, sőt: szervezi a betegszállítást, ő maga egy személyben a mentőszolgálat. Ráadásul hajléktalanokról is gondoskodik a nagy humanista, ami arra inspirálta egykori elvtársát, hogy rövid írásban méltassa Demszky főpolgármesteri tevékenységét, s az egykor mellette működő csapatot. Kőszeg végkövetkeztetése az, hogy a nemrég megválasztott ifjú főpolgármester nem nélkülözheti azt a mérhetetlen tudást, amelyet Demszky és csapata fölhalmozott, mert „csak így lehet megtörni a hazug kormány, a rendőrlelkű Operatív Törzs, az összevissza beszélő »szakértők«, a hebegő-habogó szóvivők tájékoztatási monopóliumát”. És ezután jön a zárómondat, amelynek olvastán alig hittünk a szemünknek:
Csak így tudunk megmenekülni attól, hogy Orbán és szentkoronás vírusa a járvány ürügyén szabadságunkat gyilkolja meg.
„Szentkoronás vírus”. Eddig ilyesmit még nem írt le hazánkban egyetlen tollforgató sem. Még Kőszeg Ferenchez hasonló vérvonalú firkász sem vetemedett erre.
Igaz, a demencia jeleit mutató Kőszegnek nem ez az első nyelvi ámokfutása a járvány kezdete óta. Március 29-én megjelent írásában Hitlerhez hasonlította a kormányfőt, s nem is burkoltan arra célzott, hogy 2022-ben talán nem is lesz választás, mert addig kiépül az Orbánba csomagolt új Hitler diktatúrája. Március végén még csak nácizott egy jót az öreg zsidó, újabb szövegében már a kormányfő-diktátor a „szentkoronás vírus” terjesztője. És erre a felháborító kitételre senki nem reagált.
Nem arról van szó, hogy a jelenlegi kormányfő személye és rendszere szent és sérthetetlen. Lehet, sőt kell is bírálni a kormányzat munkáját, de hülyeségeket írni, a magyarság Szent Koronáját bemocskolni nem szabad, pláne nem egy Kőszeg-féle jöttment alaknak.
Írtuk, Kőszeg Ferenc zsidó. Nem is akármilyen zsidó. A Wikipédia Kőszeg-szócikke közli a szentkoronázó lény családfáját, egészen a dédszülőkig. A nyolc dédszülőből hatnak a neve ismert. Olvassuk el a névsort: Kohn Lipót, Steiner Lotty, Pollak Adolf, Wachtel Fáni, Eidus Berkó, Bürger Luisi. Kőszeg anyai nagyanyjának szüleit nem ismerjük, a nagyanya neve azonban szintén beszédes: Seldin Chassia. Azt is látjuk a családfából, hogy a négy nagyszülőből kettő nem is hazánkban született. Az anyai nagyapa, a litvániai zsidó Eidus Bentian például az orosz munkásmozgalomban vett részt, a 20. század elején költözött Magyarországra, egészen pontosan Szegedre feleségével, Seldin Chassiával, s alig tíz évvel később már „nem egészen lényegtelen mértékben járult hozzá a bolsevizmus néven ismert szellemi pestis népszerűsítéséhez” (Szegedi Új Nemzedék 1925. október 11., 1. o.). Az orosz-zsidó kommunista típusa förtelmes képződmény, ezt nevezték méltán többen is a zsidóság szemetjének. Ezért is foglalkozott a korabeli sajtó azzal, miként kaphatott 1930-ban magyar állampolgárságot ez a Litvániából hazánkba települt, időközben igencsak megtollasodott zsidó forradalmár (lásd: Új Magyarság, 1938. január 20., 7. o. és Szegedi Új Nemzedék 1938. január 23., 1. o.).
Zoom
Kőszeg apai nagyanyja sem hazánkban született, ő galíciai zsidó, aki valamikor a 20. század elején szintén bekacsázott Magyarországra. Ide ugyanis bárki bejöhetett az első világháború előtti liberális világban, amikor divat volt hazánkfiánál jobban szeretni az idegent. Egy biztos: a Kőszeg családnak semmi köze sincs a magyarsághoz, Kőszeg Ferenc ereiben egy csepp magyar vér sem folyik, agya is idegen rúgóra jár. Érthető tehát, miért szúrja Kőszeg Ferenc szemét a Szent Korona.
A Kohnból Kőszeg Ferenccé avanzsált magyarországi lakosnak születésnapi ajándékként csak annyit üzenhetünk, nem fogjuk megengedni, hogy ennek a galíciai-litvániai zsidóivadéknak és megannyi hasonszőrű elvtársának Dávid-csillagos vírusa szabadságunkat meggyilkolja.
B. – Kuruc.info
(A születésnapra tekintettel Kőszeg fentebb említett márciusi írásából hadd idézzünk még egy egészen szánalmas blődséget, ezzel is megmutatva, mit össze nem hazudozik az "érték"rendje kedvéért:
Pedig ha a menedékkérők számíthattak volna rá, hogy a magyar hatóságok a magyar törvényeknek megfelelően tisztességes eljárásban bírálják el a kérelmüket, egyáltalán nem lett volna szükség hőkamerákra, hiszen a menekülők maguk keresték volna a határőröket. Ahogy 1956 novemberében a magyarok is akkor érezték magukat biztonságban, amikor megpillantották az első osztrák határőrt.
Nemcsak a nagyon közhelyes és komolyan véve annál is butább '56-os analógia miatt bicskanyitogató, de egyenesen ostobaság, azt látva, hogy tárt karokkal befogadóbb államokban mennyire keresték, illetve keresik a hatóságokat. Sőt a horvát határon is mindenki jogkövető lett, akit nálunk megzavart a kerítés – a szerk.)
Erre a szerencsétlen zakkantra lenne szüksége Judapestnek:
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready