Bezár!
2020. július 3., péntek, Kornél, Soma, Napsugár napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
15:32 Megkezdődött Törökországban a volt Nissan-vezér ügyében vádolt hét ember pere15:05 Szoborrongálás Judapesten is: vörös festékkel öntötték le Horthy Szabadság téri emlékművét14:35 Milliárdokból adunk tiszta vizet és szívgyógyászati központot Ugandának - Szijjártó ettől várja, hogy majd otthon maradnak14:17 Nyolc év fegyházra ítéltek egy férfit, amiért drogot akart eladni13:47 Sorozatos rendőrségi bírságok a Mi Hazánk vezetőinek, Facebook-bejegyzésekért is13:32 Rendkívüli helyzetet hirdettek Belgrádban a járvány súlyosbodása miatt12:50 Csak a fekete hableányok számítanak, pusztuljanak a rasszista halak!12:37 Szajhák tüntettek Berlinben - "pénzügyi támogatás" kell nekik12:22 Orbán: a migráció ügyében nem tudunk együttműködni a németekkel11:54 Elfogadták a 2021-es költségvetést11:51 Egyiptomi embercsempész ellen emeltek vádat - de nem a kairói, hanem a Komárom-Esztergom megyei főügyészségen11:32 Trans Soldiers Matter! - A kirekesztő dél-koreai hadsereg azonban sajnos nem így gondolja10:53 "Ne kelljen kétszer kimondani az igent!" - A Mi Hazánk Ifjainak elnöke a Kossuth Rádióban10:09 Lemondott a francia kormány10:08 Elhunyt egy idős, krónikus beteg, hattal nőtt az igazolt fertőzöttek száma
24 óra legolvasottabbjai

Publicisztika :: :: Hozzászólások

"Én költő vagyok és katolikus" - 39 éve hunyt el Pilinszky János

Reklám

Pilinszky nem tartozott az ún. „papi írók” táborába, viszont elutasította azt a tézist a költészetben, hogy szükségképpen válaszfalat kell húzni a profán és a vallásos irodalom közé. E napon, május 27-án rá emlékezhetünk, hiszen 39 évvel ezelőtt hagyta el a földi világot 1981-ben. Budapesten született 1921. november 27-én a huszadik század egyik legjelentősebb magyar költője, Baumgarten-díjas, József Attila-díjas és Kossuth-díjas.
Zoom
Nem vállalkozom teljes körű Pilinszky-monográfiára. Azt megírták és fogják is még írni mások, nagyobb tárgyi tudással bíró irodalmárok. Engem elsősorban sohasem csupán az irodalmár, a „költő Pilinszky” ragadott meg. Ismerjük leghíresebb műveit, úgy, mint az Apokrif, Ravensbrücki passió, vagy rövid epigrammáit, mint a Négysoros, Mire megjössz vagy Harmadnapon. Életművében a huszadik század kegyetlen világát elemzi, leképezvén az ember magárahagyottságát, a létezés szenvedése elől való menekvés hiábavalóságát, az élet stációit átható félelmet, rémületet.
Azonban, mint fentebb írtam, ami talán meglepő, rám nem a „költő Pilinszky” tette a legnagyobb hatást, hanem a kevéssé ismert és nem is olyan hangsúlyos „író Pilinszky”. Néhány évvel ezelőtt egy itthoni lomtalanítás alkalmával valamiképpen kezem ügyébe került egy könyv. Szög és olaj – Pilinszky János. E kötet tartalmazza a költő rövid írásait, melyeket az Új Emberben publikált 1958-tól 1981-ig, tehát egészen haláláig. Nem igazságos azonban csupán cikként meghatároznunk ezeket, esszék, magas fokú szépirodalmi alkotások ezek a javából. A tartalom és a forma gyönyörű ötvözetei, lelki és szellemi táplálékok a mindennapokra – számomra legalábbis jelenti mindezeket a mai napig.
Pilinszkyt már életében is egyfajta misztérium vette körül. Ez a törékeny, ritkán és halkan megszólaló költő életében eljutott arra a szintre, egyfajta áhítatos figyelem középpontjába, amelyet a legnagyobbak is csak utókorukban érnek el. A Szög és olaj egy olyan irodalmi hagyaték, mely valóban kevésbé ismert, de egyúttal olyan területre irányítja az olvasó figyelmét, mely nem mindennapi. Amely világon túli. Aki ismeri a „költő Pilinszkyt”, annak mindenképpen meg kell ismernie a prózaírót is.
Bár ezek a publikációk, melyeket nevezhetünk „kis remekműveknek” is, ugyan nem választhatók el a verseitől, a költői figyelem vonalát követhetjük végig rajta az évek folyamán, melyek aztán versek formájában is testet öltöttek, azonban önmagában is megáll bármelyik cikk.
Önmagukért is érdemes őket szeretnünk. Itt is megtörtént az evangéliumi csoda, amelyről a „költő Pilinszky” gyakran beszélt:
A művészetben a süketek hallanak, a vakok látnak, a bénák járnak, minden fogyatékosság teremtő és magasrendű erővé válhat.
A kötetben összességében valami olyan páratlan nyelvi bravúrokkal színesített szellemi építmény képe rajzolódik ki, mely a kérdések kérdésére, a legalapvetőbbre keresi a választ. A legmagasabb rendűre vonatkoztatja kérdéseit és abból vezeti le. A természetiben keresi a természetfelettit, s ezeket a meglelt kincseket istenadta kivételes tehetségének segítségével elénk is tárja. Istenről ír.
Zoom
Haza akartam, hazajutni végül,
ahogy megjött ő is a Bibliában.
- írja az Apokrifben. Gondolatait olvasva ez az érzés kerít hatalmába minket, s e ponton túl már a nyelvi korlátok miatt többet nem igazán lehet mondani.
1973-ban „Levél Petőfi Sándorhoz” c. írásában így fogalmaz:
Bevallom, nem sok közöm volt Hozzád. Mint törékeny gyerek, mindig is az öregekhez húzódtam. Azokhoz, akinek volt ereje megöregedni. Az érett Aranyhoz s a meghasonlott Vörösmartyhoz. Ahhoz a merészséghez, amely lángész létére még a zsenialitásról is hajlandó lemondani. Miként a „visszahúzódó” Atyaisten adta át a Fiúnak a teremtést.
Majd pár sorral később mégis ezt írja:
Egy dolog van azonban, amit Náladnál tisztábban senki sem képvisel. És ez az igazmondás. Itt mindig Hozzád fordulok. Add, hogy veszélyeztetett alkatom és korunk labirintusában vergődve mindig vágyakozzam az egyenes útra, a Szép Szóra, egyszóval – az igazságra.
Becsüljük és értékeljük Pilinszky örökségét, ki a nyelvet mint „isteni lámpást” vitte előttünk, hogy nyomokban, már amennyire az emberi elme számára lehetséges, megvilágítsa azt, ami messze túlmutat rajta, téren és időn, az örökkévalóságot.
Lantos János – Kuruc.info 
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready