Ezek a gondolatok múlt pénteken egy Kecskemét előtti benzinkúton jutottak eszembe, amikor levettem az újságosállványról a Magyar Demokrata legújabb számát, amelynek Gajdics Ottó volt a címlapján. Amikor beleolvastam Gajdics interjújába, a fenti, Szolzsenyicinnek tulajdonított mondatokból csak egy szó cserélődött ki bennem, a kommunista helyett a covidista jutott eszembe. Döbbenetes, hogy a történelem most is annyira meg tudta ismételni önmagát, hogy egy ilyen apró szóváltással ugyanúgy el tudjuk mondani a lényeget, mint Szolzsenyicin a kommunistákról.

Napjainkra a covidizmus valóságos mozgalommá vált, és egy ideológiák feletti ideológia lett belőle, amelyet ugyanúgy harsogtak és harsognak a baloldali és a liberális hangadók, mint a magukat magyar nemzeti kereszténynek tartó oldal képviselői. Ilyenre soha nem volt még példa a modern kori történelemben, mint ahogy arra sem, hogy ez a két oldal a saját híveit ugyanarra a vágóhídra vezesse.

A covidizmus rémtettei még korántsem értek véget, és mozgalmának képviselői elvakultabbak, mint valaha. Aljasok, cinikusok, mások szenvedéseire, tragédiájára érzéketlenek, hiszen ha csak egy másodperce is szembesülnének azzal a gonoszsággal, amelynek a végrehajtásában segédkeztek, szerepet vállaltak, eltorzult lelkük, kifordult énjük nem bírná elviselni annak a tudatát, amit tettek.

Gajdics Ottó nemrég különböző fideszes médiafelületek vezetőjeként kiemelt szerepet játszott abban, hogy az oltási terrorban a Bill Gates-féle globális Big Pharma kísérleti szereit minél több magyarra rákényszerítsék. Ez az, amit egyedüli pártként Magyarországon a Mi Hazánk Mozgalom próbált megakadályozni. Ma pedig egyedüli politikai erőként a Mi Hazánk küzd azért, hogy az oltások mellékhatásainak elszenvedőit kártalanítsa az állam. Javaslatuk süket fülekre talált mind a balliberális ellenzék, mind a keresztény konzervatív oldal részéről. Pedig a globális téren, Szingapúrtól Olaszországig egyre több helyen ismerik el a súlyos mellékhatásokat, szövődményeket és fizetnek kártérítést a családoknak. Nálunk ez szóba sem kerülhet, sőt a Mi Hazánkkal kapcsolatban is a legnagyobb probléma az „oltásellenesség”. Gajdics Ottó így fogalmaz a Demokratában:

Vajon honnan vette Gajdics azt a sületlenséget a Mi Hazánkról, hogy gyűlölik mindazokat, akik be merték oltatni magukat? Hiszen pont a Mi Hazánk hangoztatta, hogy nem szabad különbséget tenni oltott és oltatlan ember között, és Gajdicsék hirdették, hogy aki nem oltatja be magát, az idióta, alusisakos, összeesküvés-elméletekben hívő barom. Gajdics Ottó rengeteg írásban, tévés szereplésben hirdette a gyűlöletet az oltatlanokkal szemben. Csak három példát emelek ki:

A Magyar Nemzet 2021. március 31-i számának vezércikkében a magyar pedagógusok kényszeroltása mellett foglalt állást, és arra hívta fel a figyelmet, hogy aki ezt akadályozza, az „sokkal nagyobb aljasságokra is képes. De gyerekeink mellé biztosan nem való.”

2021. december 6-án, a Sajtóklub egyik témája az európai oltásterror elleni tüntetések voltak, ugyanis akkor vezették be, hogy csak oltási igazolással lehetett boltban vásárolni. Gajdicsék a tiltakozó oltatlanokat csak így hívták: „barom csürhe”, Bayer Zsolt pedig azon bosszankodott, hogy „Berlinben is mindent szétcsesztek ezek a barom állatok”. Gajdics ezen csak vihogott, mint egy hibbant tulok, majd Bencsik András örömének adott hangot a kényszeroltás ausztriai bevezetése miatt, akik nem oltatják magukat, azok ugyanis hülyék. Bencsik szerint eldőlt, hogy „a hülyeség beletartozik-e az állampolgári jogok körébe vagy sem? Eddig azt gondoltuk, hogy igen. Azonban úgy tűnik, lehetnek helyzetek, amikor az egyén személyes hülyesége a közösséget veszélyezteti. Németországban és Ausztriában kimondták, hogy a hülyeség nem állampolgári jog.”

A 2022. január 23-i Sajtóklub adásában az emberi aljasság újabb szintjét sikerült elérni: a kényszeroltás mellett ágálva elhangzott: akik nem oltatják be magukat, „azok számára az is egy lehetőség, hogy eltakarítsák őket a társadalom közeléből” (...) „egy szigeten meg lehet dögleni egyedül, ez is egy remek opció” – mondta Bayer Zsolt. Majd következett Gajdics Ottónak egy amerikai filmből merített víziója: „hogy felvonul a hadsereg, a nemzeti gárdával megtámogatva, körbeveszik a gócpontot, oda se ki, se be addig, amíg mindenki az oltást föl nem vette. Ez történne. Aki nem akarja fölvenni, azt fegyverrel kényszerítenék rá.” Erre Bayer Zsolt: „Miért nincs ugyanez? Elméletileg akkor lehetne?”

Bencsik szerint „óriási eredmény” az osztrákok kötelező oltása, csak az a kérdés, hogy „a deviáns elemek milyen mértékben lesznek képesek a békét felrobbantani?”

Majd 25.50-től Gajdics a következőket mondja a kötelező oltás kapcsán: „én eleve nem értem, miért kell erről győzködni az embereket, föl nem fogom, hogy valaki, amikor van egy olyan lehetőség, amivel legalább az életét, vagy a súlyos betegségtől meg tudja oldani saját magát, hogy hogy nem tolakszik azért, hogy neki azonnal… miért kell noszogatni, miért kell győzködni és miért kell kötelezővé tenni. Számtalan tetovált oltásellenes van, tehát nem a tűvel van a probléma. Mondják azt, nem tudjuk mi van benne, gyorsan készült, nem ismerjük még a mellékhatásait, ugyanakkor Kínából tonnaszámra érkeznek a legkülönfélébb, ki tudja miből készülő potencianövelő, szépségflastrom, a nem tudom én micsoda, amit eszi, keni magára a hülye ember, de egy oltást nem akar magának beadatni, mert ki tudja mi lesz vele. A teniszező Djokovic a legjobb példa rá, aki most azzal házal, hogy nem oltatja be magát, mert a különböző főzetekből összelögybölt valami majd őt megvédi. Hát azt hogy hiszi el valaki? Amit meg a tudomány kidolgozott és milliárdszámra beadták és senkinek semmi baja nincs tőle, arról meg a leghülyébb összeesküvés-elméleteket képesek az emberek megszőni. Nagyon úgy tűnik, hogy az emberiség a józan eszét is kezdi teljesen elveszíteni.”

Szinte hihetetlen, hogy értelmes ember miként tud összehordani ennyi sületlenséget, de a hasonló példák özöne megszámlálhatatlan. Ezekben a magukat magyar keresztény konzervatív szentfazéknak képzelő véleményformálók úgy hirdették a covidizmus gyűlöletét, ahogy arra Rákosi Mátyásék óta nem volt példa Magyarországon. Ezt csak tetőzte Orbán Viktor hírhedté vált bejegyzése, amelyben már a gyilkosok szintjére helyezte azokat, akik nem oltatják be magukat, mert szerinte az oltatlanok mások életét veszélyeztetik.

Valahogy aztán úgy hozta a történelem, hogy a Covidot mégsem a Gajdics Ottó által propagált génkísérleti szerek győzték le, hanem maga Putyin, amikor elindította a háborút. Akkor a Covid egyik percről a másikra eltűnt, az oltások mellékhatásai viszont velünk maradtak. Szegény Gajdics Ottó ezt máig nem vette észre, pedig már a Magyar Nemzetben Fricz Tamás is megírta, hogy foglalkozni kell a vakcinakárosultakkal, méghozzá minél előbb.

És most, 2023 októberében, amikor a hülyék számára is egyértelmű, hogy súlyos dolgok történtek, Gajdics Ottónak az a legnagyobb baja a Mi Hazánkkal, hogy az oltásellenes, és van képe azt állítani a Demokratában, hogy számára elfogadhatatlan, amiért a Mi Hazánk „gyűlöli mindazokat, akik be merték oltatni magukat.”

A covidizmus mindenkiből azt hozta ki, amilyen valójában. Ez Gajdics Ottó igazi arca: a covidista eltorzult lélek! Nincs olyan vastag bőrt igénylő hazugság, amit egy covidista szemrebbenés nélkül ki ne mondana. A covidista nem ismeri a szégyent, az emberi méltóságot, és fogalma sincs arról, amit a keresztény etika így nevez: lelkiismeret.

Gajdics megtestesíti azt, ami pont számunkra kell hogy vörös vonal legyen. Mert ez az aljasság nem emberhez méltó állapot.