Viszontválaszban reagált Szakács Árpád a Magyar Hang legújabb számában Puzsér Róbertnek, aki korábban fasisztának nevezte a Mi Hazánk politikusait és szavazótáborát.
Zoom
„Nagy múltja vannak ennek a szemléletnek, mára pedig megszoktuk ezeket, mint kutya a bolhát. De azért néha nem árt újra számba venni, hogy tulajdonképpen miért is vakarózunk. Vajon ma mitől fasiszta egy fasiszta?” – tette fel a kérdést Szakács Árpád. Hozzátette: „jelen esetben, mint láttuk expressis verbis ki lett mondva: aki mi hazánkos, az fasiszta. Tehát minden mi hazánkos fasiszta. Tényleg ennyire egyszerű lenne a képlet? Feltettem magamnak a kérdést: ha én egy fasisztának vagyok a főtanácsadója, azaz Dúró Dórának, az Országgyűlés alelnökének, akkor én fasiszta vagyok-e? Ráadásul Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke is több kérdésben kikérte a véleményem. Ez vajon már halmozottan fasiszta bűntény? Egyáltalán mennyire súlyosbító körülmény?”
A publicista így folytatta:
„Te jó ég, komolyan mondom, még a gondolattól is kirázott a hideg. Muszáj volt önvizsgálatot tartanom. Először is kézbe vettem a Magyar Hangot. Forgattam erre, forgattam arra. Ennek az újságnak ugyanis előfizetője vagyok. Alig van benne olyan írás, amivel egyet tudok érteni, de fontosnak tartom, hogy mint nyomtatott lap fennmaradjon. Ezért fizettem elő. Ugyanúgy megvásárolom a Magyar Narancs, a HVG és a Népszava számait is. Magamba tekintek: vajon tényleg így viselkedik egy fasiszta? Vagy ez csak az álca?”
Szakács Árpád ezt követően azokat az ügyeket vázolta fel, amelyek az elmúlt hónapokban meghatározták a Mi Hazánk politikáját:
„Közben átgondoltam, hogy a Covid diktatúrája idején mi mellett álltam ki, és ugyanezt képviselte a Mi Hazánk is: a szólás és véleménynyilvánítás szabadságát, a gyülekezési jog szabadságát, az egészségügyi önrendelkezés szabadságát és minden olyan alapvető emberi szabadságjogokat korlátozó intézkedés megszüntetése ellen emeltem szót, amit a demokrácia bajnokai, a jobb- és baloldali pártok az újságíróikkal közösen tiportak el. Egyedüli pártként a Mi Hazánk utasította el a kényszeroltást, azt, hogy kitegyék az emberek egészségét a profitéhes vakcinagyártó üzleti köröknek. Ismét magamba mélyedek, ilyen lenne egy igazi fasisztanáci? Ilyenek lennének a mi hazánkos fasiszták, akik a mindenkinek járó emberi szabadságért küzdenek?
Vagy tényleg fasiszta szellemű ellenállása volt idén tavasszal a Mi Hazánknak, amikor megakadályozta a fúrt kutak nyilvántartásba vételét? Ez lett volna az első lépcsője annak a globális tervezetnek, amely a víz feletti kontrollt akarta megszerezni. Bizony-bizony, ha nincs a fasiszta Mi Hazánk, már épp kivitelezési fázisba került volna a kútösszeírás, hogy aztán nemsokára megadóztassák és mérhetővé tegyék, azaz ellenőrzés alatt tartsák a vízkivitelt. A kútadó pedig mindenkit érintett volna, aki olyan terméket fogyaszt, amihez vízkivitelre van szükség, ugyanis az adó beépül az árba. A fasisztáknak köszönhetően ez sem valósult meg.
Vagy gondoljuk át alaposan: fasiszta indíttatású fellépés volt-e a napelemesek elszámolásának megakadályozására irányuló Mi Hazánk-kezdeményezés. A kormány terve minden napelemest hátrányosan érintett volna. Amíg a balliberális demokratikus ellenzék elkezdte a szájkaratét, addig a fasiszta Mi Hazánk a cselekvés talajára lépett, pertársaságot hozott létre. Ahogy ezt bejelentették, másfél órával később a szakminisztérium kapitulált, közölték, hogy mégsem változtatják meg az elszámolást.
És vajon fasiszta gondolatokat tükröz-e a Mi Hazánk azon kezdeményezése, amivel meg szeretné akadályozni, hogy a WHO égisze alatt a magyar embereket kiszolgáltassák a globális Big Pharmának? A WHO, azaz Egészségügyi Világszervezet azon törekvéséről van szó, miszerint a globális szervezet jogosultságot szerez arra, hogy bármilyen diktatórikus döntést meghozzon, amelyet a magyar hatóságoknak kötelezően végre kell hajtaniuk, legyen járványra való hivatkozással egy kényszeroltási program vagy bármilyen más olyan lezárás, amely az emberek szabadságjogait is durva mértékben korlátozza. Arról a WHO-ról van szó, amelyiknek a vezetője korábban egy marxista terrorista szervezetet vezetett. Ez vajon miért nem zavarja a demokratikus ellenzéket? És vajon miért hallgatnak róla a magyar nemzeti keresztény kormányzópártok? Csak a fasisztanáciknak fontos a magyar emberek egészségügyi önrendelkezése?
És vajon mennyire fasiszta indíttatású gondolat lehet az az alkotmánymódosítási javaslat, amellyel a Mi Hazánk egyedüli pártként alaptörvényben védené a hagyományos fizetőeszközt, ami az emberi szabadság egyik utolsó bástyája? A digitális pénz bevezetése ugyanis a totális kontrollt hozná el az emberek számára, ahogy Kínában már működik ez a fajta diktatúra.”
Szakács Árpád ezzel zárta viszontválaszát:
„Még bőven lehetne folytatni a sort, de talán ennyi is elég annak a megállapítására, hogy elég furcsák ezek a mai fasiszták. Olyan arcátlanok, ami felfoghatatlan egy demokráciában. Még képesek megakadályozni az embereket megnyomorító „demokratikus döntéseket”. Jó lesz vigyázni velük!”