/Az eredeti cikket ide kattintva olvashatja./
Győri Nemzeti Hírlap, 1939. február 10.
Budapest, febr. 9., MTI.
A képviselőház egyesített bizottsága ma délelőtt folytatta a zsidójavaslat általános vitáját. A tárgyalást a 6-ik szakasznál folytatták, amely arról intézkedik, hogy zsidó nem lehet közjegyző, hites könyvvizsgáló, bírósági szakértő és szabadalmi ügyvivő.
Több felszólalásra válaszolva az igazságügy-miniszter kijelentette, hogy a szakaszon nem hajlandó változtatni.
Makkai János előadó új 7-ik szakasz beiktatását kérte a következő szöveggel: Az egyetemek és a főiskolák első évfolyamára zsidót csak olyan arányban lehet felvenni, hogy a zsidó hallgatók száma az első évfolyambeli összes hallgatók számának 6 százalékát nem haladhatja meg.
Az együttes bizottság a szakaszt elfogadta.
 Zsidónegyed |
Szeder János új 8-ik szakasz beiktatását kérte, mely a következőképpen szól: A társadalombiztosítási intézetek önkormányzati szerveinek választásánál érvényesen csak olyan lajstromot lehet ajánlani, amelyen a jelöltek 6 százalékánál több zsidó nem szerepel. Az igazságügy-miniszter hozzájárult a szakaszhoz és a bizottság azt elfogadta.
A 9-ik szakasznál, mely a kamarai arányszámokról szól, Makkai előadó kiegészítést indítványozott, mely szerint, ha a kamarai tisztikarnak, illetve választmánynak tagjai között a zsidók száma a jelen törvény hatálybalépésekor a 6 százalékot meghaladja, a zsidó tisztviselők, illetve választmányi tagok megbízatása megszűnik és helyüket 30 nap alatt új választás útján kell betölteni. Több felszólalásra válaszolva Tasnády Nagy András igazságügy-miniszter hangoztatta, hogy a zsidóságnak módjában van a fizikai munka terén is elhelyezkedni, ami egyáltalán nem tekinthető lealázó foglalkozásnak. Mi jogon igényelheti a zsidóság, hogy egyedül az értelmiségi pályán helyezkedjék el s az ország őslakosságával szemben csak a könnyebb megélhetési módokat keresse. A szakaszt az előadó módosításával elfogadták.
A sajtóval kapcsolatos intézkedéseket tartalmazó szakaszhoz szintén többen szóltak hozzá, majd Tasnády Nagy András igazságügyi miniszter rámutatott arra, hogy a közszellem kialakítására a sajtónak van legnagyobb befolyása, ezért fontos, hogy a sajtót, mint közszellem kialakító tényezőt megfelelővé és alkalmassá tegyük egészséges nemzeti s magasabb erkölcsi szempontoknak egyaránt megfelelő közszellem kialakítására. Nem tagadja, hogy mindkét oldalon előfordulnak hibák, állítja azonban, hogy a sajtó kifogásolt szellemének és hangjának elsősorban az az oka, hogy évtizedeken keresztül olyanok irányították a sajtó jórészét, akik nem voltak alkalmasak, hivatottak erre az igen fontos papi hivatásra. Ha pedig a kifogásolt szellem beszivárgott a keresztény sajtóba, akkor annál inkább okunk van arra, hogy határozott és komoly intézkedésekkel lépjünk fel. Nemzeti szempontból valóban leghelyesebb lenne a sajtónál a numerus nullus, amit Károlyi Viktor gróf javasolt, azonban a sajtó terén is le kell vonni annak következményeit, hogy a zsidóság jelentékeny arányban él az országban és így arányszámuknak megfelelő elhelyezkedést ezen a pályán is biztosítani kell, azzal az óvintézkedéssel azonban, hogy időszaki lap felelős irányítója zsidó nem lehet. A bizottság ezután a szakaszt elfogadta.
A tárgyalás folytatását délután hat órára halasztották.
 Horthy Miklós az Országgyűlésben, 1938 |
Az együttes bizottság délutáni ülésén először a zsidójavaslat 10-ik szakaszát tárgyalták, mely arról intézkedik, hogy zsidók színház vezetésében és filmgyártásánál irányító befolyást nem gyakorolhatnak.
Törzs Tibor módosítást terjesztett be, amely szerint mozgószínház engedélyese, igazgatója, vagy igazgatási teendőt ellátó ügyvezetője csak az lehet, aki a színművészeti és filmművészeti kamara tagja. A bizottság a módosítást elfogadta.
A 11-ik szakasz helyett Makkai János új szöveget terjesztett elő, mely szerint állami egyedáruságba eső cikkek árusítására engedélyt zsidónak nem lehel adni és a már kiadott ilyen engedélyt öt év alatt fokozatosan meg kell vonni. A szakaszt az új szövegezésben legközelebb tárgyalják.
A 12-ik szakaszt, mely a közszállításokról intézkedik, változatlanul elfogadták.
 Purim-ünnep a zsinagóga előtt, Munkács, 1936 |
A 13-ik szakaszhoz, mely az iparengedélyek és iparigazolványok kiállításával kapcsolatban rendelkezik, Makkai János előadó kiegészítést indítványozott, amely szerint foglalkozást közvetítőirodára, hitelhírszolgálatra és hiteltudósításra zsidó iparengedélyt nem kaphat.
A szakaszt ugyancsak a legközelebbi ülésen tárgyalják.
A mező- és erdőgazdasági ingatlanra vonatkozó szakaszt Makkai János előterjesztése értelmében elfogadták.
A bizottság a vitát pénteken délután folytatja.
(Kuruc.info)
