/Eredetiben itt olvasható./

Győri Nemzeti Hírlap, 1942. március 14.

Múlt év október 10-én jelent meg az 1941. XV. törvénycikk, amelynek értelmében zsidó férfi tisztességes magyar nővel házasságon kívüli viszonyt nem folytathat, ellenkező esetben a fajgyalázás bűntettét, vétségét követi el.

A törvény végrehajtási utasításának megjelenése óta a hatóságok éberen őrködnek a rendelkezések szigorú megtartása fölött s az ellenük szegők ellen a legszigorúbb eljárást indítják meg. A magyar törvények általában, s így a fajvédelmi törvény is megkülönböztetett védelemben részesítik a nőt, akik közül néhányan visszaélnék ezzel a védelemmel. Vannak olyanok, akik úgy értelmezik a törvény védelmét, hogy a fajvédelmi törvény megszegőivel házasságot kötnek, ami természetesen maga után vonja a vallásuk megváltoztatását is. S a fajgyalázással gyanúsított azután könnyen szabadul a büntetés alól, mert a törvény értelmében a feleség nem köteles vallomást tenni a vádlott kárára. Arra még ugyan nem volt példa, de könnyen bekövetkezhet, hogy az ilyen „kényszerházasság” után, amikor már a bíróság is megszüntette az eljárást, a két fél békés úton elválik egymástól.

Az áldozatok legtöbbje azonban nem ehhez a típushoz tartozik. Vannak olyanok, egyszerű gyári munkásnők, akik megszédülnek az ígéretektől, vagy a vezetők fenyegetésétől és pár pengő ellenében igent mondanak az élvhajhászó zsidónak. Még szerencsétlenebb helyzetben élnek a zsidó családok háztartási alkalmazottai, akik szinte kénytelenek a rossz útra térni, mert az együttélés, a közös élet bizony igen nehéz helyzet elé állítja az ellenkezni nem merő kis falusi cselédlányt. Ezért általános a magyar közvélemény azon óhaja, hozzon a kormányzat olyan törvényt, vagy rendelkezést, amely megtiltja, vagy lehetetlenné teszi, hogy 45 évnél fiatalabb magyar lány háztartási alkalmazottként munkát vállalhasson zsidó családoknál.

Győrött is folytattak nyomozást néhány fajgyalázási bűnügyben. Ezeknek az eljárásoknak folyományaként pénteken került a törvényszék elé az első fajgyalázási ügy.

Három ügyet tűztek ki erre a napra. Az elsőt mindjárt el kellett halasztani, mert a sértett betegen kórházban fekszik. A másik két ügy is elnapolással végződött Leszlauer Andor 21 éves zsidó tanulót két rendbeli fajgyalázás büntette és egy rendbeli vétséggel vádolta meg az ügyészség. Leszlauer a tárgyaláson mindvégig tagadta a bűncselekményt, hasonlóan vallott a sértett is, aki annyit hajlandó volt beismerni, hogy két évvel ezelőtt viszonyt folytatott a vádlottal. A törvény megjelenése óta azonban nem. Miután más hatóságoknál mindketten beismerő vallomást tettek, dr. Veöreös Miklós kir. ügyész indítványára a bíróság a tárgyalást elnapolta és az új tárgyaláson kihallgatja azokat tanúként, akik előtt annak idején minden kényszer nélkül beismerő vallomást tettek.

A másik ügy vádlottja Perl István 24 éves borbélysegéd, aki ellen folytatólagosan elkövetett fajgyalázás vétsége címén emelt vádat az ügyészség. Perl is ártatlanságára hivatkozott, a sértett lány sem volt hajlandó beismerő vallomást tenni. A bíróság hasonlóan az előbbihez, elnapolta a tárgyalást, elrendelte néhány a nyomozást vezető hatósági személy kihallgatását, akik előtt úgy a vádlott, mint a sértett beismerésben volt. Az új tárgyalásra rövidesen sor kerül.

(Kuruc.info)