Félmillió zsidó könyv semmisül meg a könyvzúzás első felvonásában
Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály bevetette a zúzóhengerek közé az első zsidó könyveket
Győri Nemzeti Hírlap, 1944. június 17., eredetiben itt és itt
A m. kir. minisztérium rendeletére az egész országban megindult a magyar szellemiségtől idegen zsidó szellemi termékek bejelentése, beszolgáltatása, illetve összegyűjtése és azoknak mint hulladékpapírnak nemzetgazdasági célokra való feldolgozása.

Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály a zúzda előtt (1946-ban kivégezték a zsidók)
Június 15-én kezdődött meg a beküldött könyvek első részének felhasználása, illetőleg feldolgozása az Első Magyar Kartonlemezgyár ipartelepein. Az idegen szellemiséget terjesztő művekből, mint papírhulladékból, fontos nemzetgazdasági termékek készülnek. Az első zsidó könyvek papírzúzó malmokba kerülése alkalmából megjelent az ipartelepen vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár, kormánybiztos, Dulin Elek miniszterelnökségi miniszteri tanácsos, Gáspár Jenő, az Országos Magyar Sajtókamara igazgatója, Kurt Brunhoff, a budapesti német követség sajtóattaséjával, valamint a magyar és a külföldi sajtó igen sok képviselője, akiket az ipartelep bejáratánál a vállalat katonai és polgári vezetői fogadtak.
Vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály a zsidó szellemi termékek megsemmisítésének megkezdése alkalmával a következő szavakat intézte a magyar és a külföldi sajtó képviselőihez:
– Ezzel az ünnepi aktussal, amelynek itt tanúi vagyunk, egy több mint félévszázados egészségtelen folyamat ér véget. A zsidó szellemiség elhatalmasodása a magyar szellem felett. A zsidó szellemi termékek kiküszöbölése alkalmával, hogy dzsungelbe nyúltunk, azt legjobban hivatalom tudja bizonyítani, ahova naponta százával érkeznek jelentések a zsidó művek elterjedéséről.
Zsidó irodalmi művekkel voltak tele a leányintézetek, magyar iskolák, nacionalista egyesületek, hitbuzgalmi testületek könyvtárai. Voltak vidéki könyvtárak, amelyek állományában 5–600 kötettel szerepeltek a zsidó szerzők.
– Amikor a március 19-iki események bekövetkeztek, első kötelességemnek tartottam, hogy a mérgező zsidó veszélyt kiküszöböljem a magyar irodalomból. Én vállaltam a könyvégetőnek liberális oldalról, annyiszor elítélt és barbárnak minősített szerepét, mert ezt az irodalmat ki kell tépni a magyar szellemi életből. Az ideérkezett könyvek szétzúzása az első lépés és első felvonásként körülbelül félmillió könyv fog megsemmisülni. Ezzel a ténnyel együtt komoly nemzetgazdasági feladatot is teljesítenek, amikor újból nyersanyaggá válnak, de a magyar szellemi élet nyersanyagává. A zsidó könyvek megsemmisítéséről kiadott rendelkezés kizárólag tudományos kutatás céljaira engedi meg közkönyvtáraknak zárolt anyagként a zsidó irodalom termékeinek megtartását. A többi mind megsemmisül.
– Természetesen ez az első lépés még nem jelent befejezést. Az első alkalommal kiadott jegyzékben mintegy 120 magyarországi és 35 külföldi író műveit foglaltuk le megsemmisítés céljából. Az akciónak ezt az első részét követik az újabb sorozatok. A magyar szellemi életnek tökéletesen meg kell tisztulnia és ezért elvárjuk, hogy minden magyar ember beszolgáltassa könyvtárában lévő zsidó munkákat, vagy a gyűjtőhelyekre, vagy a zsidókutató magyar intézetbe.
Beszéde után vitéz Kolosváry-Borcsa Mihály államtitkár bevetette az első kötegeket a többmázsa súlyú zúzóhengerek közé és ezzel ünnepélyesen elindította azt a folyamatot, amelynek révén magyar nemzeti gazdálkodás papírhulladéknak kezelt zsidó szellemi termékekből hasznos gyártmányokat állít elő a magyar szellemi élet nagyszabású megújhodása felé halad. (MTI)
(Kuruc.info)