6 órakor a katonai parancsnokság az alábbi közleményt tette közzé: „Budapesten az éjszaka folyamán nyugalom volt. Fegyveres összetűzésekre nem került sor. A fegyveres ellenállók és a hadsereg megbízottai között az ellenállók kérelmére tárgyalások kezdődtek. A honvédelmi miniszter parancsára Budapest és az ország élelmiszerellátásában részt vesznek a néphadsereg alakulatai is.”

7 óra 30 perckor a rádió ismertette a honvédelmi miniszter közleményét: „A további vérontás elkerülése érdekében a Magyar Népköztársaság honvédelmi minisztere és a budapesti egyetemi forradalmi tanács felszólítja a még fegyverrel ellenálló személyeket... adják át fegyvereiket. A honvédelmi miniszter biztosítja, hogy a fegyverek átadása után szabadon elvonulhatnak családjaikhoz vagy munkahelyükre... Budapesten tegnap és ma éjjel néhány megmaradt kisebb fegyveres góc kivételével csend volt.”

Nagy Imrének a Corvin köz elleni támadás leállítására vonatkozó utasítása a magyar katonai alakulatokhoz nem jutott el. Hajnalban a szovjet katonai vezetés a támadást megindította, de a felkelők a szovjet harckocsikat megsemmisítették, és így a magyar gyalogság támadása elmaradt.

A Bem laktanyából kirendelt katonai erők reggel harc nélkül elfoglalták a Széna téri felkelő csoport harcálláspontját. A katonai őrséget a Széna térről még aznap visszavonták.

A Petőfi Akadémia őrsége az Akadémia előtt tüzet nyitott egy fegyveres felkelőket szállító gépkocsira. Több felkelő meghalt, néhányan megsebesültek.

Újpesten a katonák visszafoglalták a felkelőktől a tanácsházát és a technikum épületét.

Budapesten a Zrínyi Miklós Katonai Akadémiáról a Józsefvárosi Telefonközpontba kirendelt tiszti csoport a délelőtti órákban tűzharcot folytatott a fegyveres felkelőkkel. A felkelők, miután meggyőződtek arról, hogy az épületet nem államvédelmi katonák őrzik, felajánlották a tűzszünetet. A tűzszünet megkötését a honvédelmi miniszter is engedélyezte.

13 óra 20 perckor a Kossuth Rádió közölte: „A Magyar Népköztársaság kormánya a további vérontás megszüntetése és a békés kibontakozás érdekében elrendeli az általános, azonnali tűzszünetet. Utasítja a fegyveres erőket, hogy csak akkor tüzeljenek, ha őket támadják.”

15 óra 3 perckor a honvédelmi miniszter és a belügyminiszter közleményét olvasták be a rádióban: „A honvédelmi miniszter és a belügyminiszter a Magyar Népköztársaság kormánya tűzszüneti határozata alapján parancsot adott a csapatoknak az azonnali tűzszünetre... a tűzszünet az ország egész területére értendő és a hazánkban lévő minden csapatra vonatkozik.”

17 óra 25 perckor a Kossuth Rádióban Nagy Imre miniszterelnök nemzeti demokratikus mozgalomként értékelte az eseményeket. „A kormány a további vérontás megszüntetése és a békés kibontakozás biztosítása érdekében elrendelte az általános, azonnali tűzszünetet, utasítom a fegyveres erőket, hogy csak akkor tüzeljenek, ha megtámadják őket. Ugyanakkor felhívja mindazokat, akik fegyvert fogtak, hogy tartózkodjanak minden harci cselekménytől, és fegyverüket haladéktalanul szolgáltassák be. A rend védelmére és a közbiztonság helyreállítására haladéktalanul megalakul az új karhatalom a honvédség és a rendőrség alakulataiból, valamint a munkások és az ifjúság felfegyverzett osztagaiból. A magyar kormány megállapodott a szovjet kormánnyal, hogy a szovjet csapatok azonnal megkezdik kivonulásukat Budapestről, s az új karhatalom megalakulásával egyidejűleg elhagyják a város területét. A rend helyreállítása után egységes, új államrendőrséget szervezünk, és az államvédelmi hatóságot megszüntetjük. Senkinek semmiféle bántódása nem eshet amiatt, hogy a fegyveres harcokban részt vett.”

17 óra 40 perckor az MDP Központi Vezetőségének üléséről kiadott közleményben elhangzott, hogy a testület „megtárgyalta a politikai helyzetet és a következő határozatot hozta: A Központi Vezetőség helyesli a Magyar Népköztársaság kormányának mai nyilatkozatát. Felhívja a párt minden szervezetét és tagját, hogy segítsék elő a nyilatkozatban foglaltak megvalósítását.”

Egyre több helyen indult meg a nemzetőr alakulatok szervezése. A hadsereg később segítséget nyújtott a szervezésben, a nemzetőrök kiképzésében, a fegyverzet és felszerelés biztosításában.

Janza Károly altábornagy honvédelmi és Münnich Ferenc belügyminiszter közös parancsot adott ki az állami címer eltávolítására és az új sapkarózsa bevezetéséig a nemzeti szalag kitűzésére. Az „elvtárs!” helyett a „bajtárs!” megszólítást vezették be, s december 31-i határidővel intézkedtek a nemzeti hagyományokat tükröző rendfokozati jelzésekre történő visszatérésre. (A Kossuth Rádió október 31-én már úgy közölte a parancsot, hogy a Kossuth-címert határozta meg sapkarózsaként.)

A reggel megjelenő Szabad Nép „Híven az igazsághoz” című vezércikke már nem ellenforradalmi, fasiszta puccskísérletként bélyegzi meg az előző napok eseményeit.

A Pravda vezércikke „A népellenes kaland összeomlása Magyarországon” címmel ír az eseményekről.

Nagy Imre reggel a szovjet nagykövetségen Jurij Andropov nagykövettel és feltehetően Mikojannal tárgyal.

A pártközpontba való visszatérése után radikális változtatás következik be a párt politikájában, vezetésében és az események értékelésében.

A Központi Vezetőség elfogadja a PB határozatát, tűzszünetet rendelt el, az eseményeket egyértelműen forradalomként és szabadságharcként értékeli.

A legkompromittáltabb kommunista vezetőket (Gerő Ernő, Hegedűs András, Bata István, Piros László) hozzátartozóikkal még aznap Moszkvába szállítják.

Az MDP Központi Vezetősége beszünteti tevékenységét, és a PB éjszakai határozatának megfelelően hattagú pártelnökség alakul Kádár János elnökletével, Münnich Ferenc, Kiss Károly, Apró Antal, Szántó Zoltán és Nagy Imre részvételével.

13 óra 20 perckor Nagy Imre azonnali tűzszünetet rendel el.

14 órakor Nagy Imre kormánya leteszi az esküt, majd jóváhagyja a Nagy Imre miniszterelnök által beterjesztett kormánynyilatkozatot.

Kádár János megígéri a Tűzoltó utcai csoport parancsnokának, Angyal Istvánnak, hogy meglátogatja őket.

A Corvin köziek leváltják Iván Kovács Lászlót és Pongrácz Gergelyt választják parancsnokuknak.

A katonai alakulatoknál megkezdődik a Forradalmi Katonatanácsok létrehozása.

17 óra 25 perckor Nagy Imre rádióbeszédében nemzeti demokratikus mozgalomnak nyilvánítja az előző napok megmozdulásait, bejelenti a szovjet csapatok azonnali kivonását Budapestről, a tárgyalások megkezdését a szovjet haderők teljes kivonásáról, az ÁVH megszüntetését, az amnesztiát, a Kossuth-címer bevezetését, március 15-e nemzeti ünneppé nyilvánítását, az általános fizetésemelést, bér- és normarendezést, az erőszakoskodás megszüntetését a tsz-mozgalomban.

Az ELTE központi épületében megalakul a Magyar Értelmiség Forradalmi Bizottsága a volt pártellenzéki értelmiség befolyása alatt álló szervezetek (Írószövetség, Újságíró Szövetség (MÚOSZ), Egyetemi Forradalmi Diákbizottság, NÉKOSZ, Petőfi Kör stb.) összefogó testületeként. Vezetői: Ádám György és Markos György.

A Néphadsereg alakulatainál folytatódnak az átállások.

A pártközpontot védő híradósok egy része megszökik.

A HM őrzászlóalja szovjet tankoktól támogatva eredményes támadást hajt végre a Széna téri felkelők ellen.

A kiskunhalasi lövészezred két zászlóalja a IX. kerületben foglyul ejtett felkelőket a helyszínen agyonlövi.

A szovjet csapatok (főleg vidéken) egyre inkább semleges álláspontra helyezkednek.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság épületében, főként az Egyetemi Diákbizottság kezdeményezésére megalakítják a Nemzetőrséget, mint az új kormányhoz hű, szervezett karhatalmat.

Dudás József a II. kerületi tanácsházban megalakítja a Magyar Nemzeti Forradalmi Bizottmányt, mint a felkelésből kinövő első kormányellenes politikai és fegyveres csoportosulást.

Megalakul a Magyar Ifjúság Forradalmi Pártja.

Felfüggesztik a kijárási tilalmat, de a gyülekezés továbbra is tilos.

A nyugati nagyhatalmak kérésére összeül az ENSZ Biztonsági Tanácsa a magyar kérdés megtárgyalására. A Szovjetunió tiltakozik, Jugoszlávia tartózkodik.

A könnyűipari üzemekben sorra alakulnak a munkástanácsok.

Munkástanács alakult a Duna Cipőgyárban, a Pamutkikészítőben, a Magyar Posztóban, a Goldberger Gyárban, a Táncsics Bőrgyárban és más üzemekben. A Duna Cipőgyárban szolgálatot teljesítő mintegy 80 dolgozó öntevékenyen oldotta meg élelmezését: megállapodást kötött az egyik termelőszövetkezettel, amely többek közt marha- és sertéshúst szállít az üzemnek későbbi elszámolásra. A könnyipari üzemek dolgozói türelmetlenül és nagy munkakedvvel várják a rend teljes helyreállítását.

A Minisztertanács meghallgatta és megvitatta Nagy Imre beszámolóját a politikai helyzetről, s jóváhagyta az általa előterjesztett kormánynyilatkozatot.

A kormánynyilatkozatot Nagy Imre, a Minisztertanács elnöke rádió útján azonnal ismertette az ország lakosságával.

A Minisztertanács utasította az oktatásügyi minisztert arra, hogy az iskolai történelmi tankönyveket haladéktalanul vonják be a használatból, az egyéb tankönyvekben pedig a személyi kultusz szellemével átitatott részeket a pedagógusok az előadások során helyesbítsék.

Az Élelmiszeripari Minisztérium jelenti:

A győri munkástanács a Kelenföldi Tejipari Vállalathoz a budapesti dolgozók megsegítésére három teherautóval 7500 liter tejet és 400 kilogramm kenyeret küldött. A szállítmány vasárnap délután rendben megérkezett. A szállítmány vezetője elmondta, hogy a győri munkástanács két vagon sajtot, egy vagon lisztet, két vagon káposztát és egy vagon sárgarépát is útba indított Budapestre. A győri dolgozóknak és a munkástanácsnak a gyors intézkedésért ez úton mondunk köszönetet.

(Kuruc.info)