Hunyadi Jánosné és testvére, Szilágyi Mihály Vitéz János váradi püspökkel, Hunyadi egykori kancellárjával s a Hunyadi-ház többi barátaival szövetkezve, a győzelem biztos reményében kezdhették meg működésüket Mátyás trónjelöltsége érdekében – írja a mek.iif. hu. – Törekvésük mennyire találkozott a nemzet óhajtásával, mutatja az, hogy az idegen trónkövetelők, Albert leányainak férjei által hangoztatott igények semmi visszhangra sem találtak az országban, s a Hunyadi-ház legnagyobb ellensége, Garai László nádor, bár lelke mélyében maga is reményt táplált a trón elnyerésére, jónak látta felajánlani támogatását Mátyás megválasztásához. Podiebrad György, a cseh kormányzó, aki Csehországban maga számára készítette elő az útat a trónra, már látta a dolgok alakulását, és leánya, Katalin kezével igyekezett biztosítani magának a leendő magyar király barátságát, ugyanakkor, amidőn Hunyadi Jánosné a Garaival Szegeden kötött szerződésben (1458. január 12.) megígérte, hogy Mátyás az ő leányát, Annát fogja nőül venni; s Mátyás, ki László király halála után Podiebrád őrizete alatt a prágai királyi várban várta az események folyását, elfogadta az általa felajánlott szövetséget.

Midőn az országgyűlés 1458. január havában Budán egybegyűlt, az ellentétek teljesen ki voltak egyenlítve a pártok között; a Hunyadi-ház főemberei ünnepélyesen kibékültek László király híveivel, s míg a Buda várában egybegyült főrendek Hunyadi Mátyás megválasztásában megegyezve a választási feltételek felett tanácskoztak, megegyezésük felett a Duna jegén összegyült 40 000 főnyi nemesség mondta ki a szentesítést, mely január 24-ikén egyértelemmel és eget verő lelkesedéssel kiáltotta ki Mátyást Magyarország királyává. S az új király a morva határtól s Strasznicz várától az országnagyok fényes küldöttsége által kísértetve, három hét múlva (1458. február 14.) a nemzet örömrivalgása között vonult be Buda várába.

Mátyás megválasztása betetőzi a nemesség diadalát azon főurak felett, akik Albert király halála óta elfoglalt pártállásukkal annyira megnehezítették az ország helyzetét; s az az osztály, mely most saját kebeléből ültetett királyt a trónra, nem késik biztosítani magának a győzelem gyümölcseit.

A királyválasztó országgyűlésen alkotott törvényekben kimondatott, hogy a nemességnek nemcsak joga, de kötelessége is személyesen megjelenni az országgyűlésen, hogy az ország védelméről a király, a végső szükség esetét kivéve, saját erejéből köteles gondoskodni, s hogy a nemeseket és jobbágyokat semmiféle rendkívüli adóval soha sem fogja terhelni. Az első törvénycikk a főnemességgel, az utóbbiak a királlyal szemben voltak hivatva a nemesség jogait biztosítani. Mátyás 15 éves volt, midőn a trónra emeltetett.