Bezár!
2020. július 3., péntek, Kornél, Soma, Napsugár napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
18:38 "Heroizmus" a nyugati világban18:04 Alig vált muzulmánná egy angol nő, máris székesegyházat, szállodát és metrót akart robbantani17:25 Bemutatták Münchenben a Magyar Honvédség újbeszerzésű Leopard harckocsijait17:15 Szombaton is extrém lesz az UV-sugárzás17:05 Zavargásokba torkolló tüntetések voltak a chilei fővárosban a karantén ellen16:28 Dúró Dóra kiállt a lincselni akaró cigányok miatt meghurcolt mentősök mellett16:10 Összeütközött két vonat egy svájci hegyi alagútban16:01 Megvan Macron új kormányfője15:54 Szoborrongálás Judapesten is: vörös festékkel öntötték le Horthy Szabadság téri emlékművét - videók a biciklis támadóról15:52 Így üldözi a normalitást a "genderlobbi"15:49 HARCOS 2004-2020 - nemzeti ruházati márka már 16 éve (x)15:41 Zsidó tüntetés New Yorkban: Izrael vonuljon ki a megszállt palesztin területekről!15:32 Megkezdődött Törökországban a volt Nissan-vezér ügyében vádolt hét ember pere14:35 Milliárdokból adunk tiszta vizet és szívgyógyászati központot Ugandának - Szijjártó ettől várja, hogy majd otthon maradnak14:17 Nyolc év fegyházra ítéltek egy férfit, amiért drogot akart eladni
24 óra legolvasottabbjai

Tanulmányok ::

Corvin Mátyás, a legkiválóbb magyar uralkodó, akinek semmi köze nincs a románokhoz és államiságukhoz

Reklám

Fadrusz János remek és szimbolikus értékű Mátyás-szoborkompozíciójának (melynek talapzatán kiváló hadvezérei, az itáliai Otrantónál a törököket megfutamító Magyar Balázs, a két kenyérmezei hős, Kinizsi Pál és Báthori István, valamint a magyar gótika egyik gyöngyszemét, a párizsi Sainte-Chapelle templom mását, a csütörtökhelyi kápolnát építtető Zápolya István állnak) tervezett kolozsvári újra felállítása ismét felkavart egy olyan vitát, amely teljességgel értelmetlen, s a román ultrasoviniszták részéről nem más, mint tudatos, előre megfontolt magyarellenes provokáció.


Hunyadi Mátyás magyar nemzeti hős, s a világon semmi köze sem volt, miként ma sincs a románsághoz. Csupán annyi, hogy a híres, egykoron magyar címerrel ékesített, ma "Matthias Rex" feliratú műalkotás 1918 óta az általuk megszállt Kolozsvár területén áll. Ez történeti evidencia, de azért a tisztánlátás kedvéért foglaljuk újra röviden össze a históriai tényeket. Ebből kifolyólag édesmindegy, hogy az ünnepélyes avatásra a magyar kultúra napján, vagy zseniális uralkodónk születésnapján kerül-e majd sor...


A Hunyadi család származásával kapcsolatosan több verziót őrzött meg a magyar szóbeli és a tudós historiográfiai történeti hagyomány.
Az első a jeles humanista történetíró, Thuróczy János nevéhez köthető. Első világi krónikásunk "nemes és fényes havasalföldi nemzetségből" eredezteti Hunyadi János családfáját. Zsigmond királyunk 1409. október 18-án, Visegrádon kelt oklevele is ezt a változatot erősíti meg. Eszerint az uralkodó tekintetbe véve "Serba fia Vajk udvari vitéz alkalmas helyeken és időkben hű szolgálataival szerzett kiváló érdemeit", jutalmul, és hogy a jövőben még hívebben szolgáljon, az erdélyi Hunyadvár birtokát neki és általa rokonainak, valamint János nevű fiának és örököseinek adományozza. Nem lehet kétséges, hogy Vajkban Hunyadi János apját, fiában, Jánosban pedig a későbbi nándorfehérvári diadal hősét kell látnunk. Csakhogy rögvest tisztáznunk kell azt az alapvető tényt, miszerint a 12-15. század folyamán a havasalföldi uralkodó réteg korántsem oláh, azaz román etnikumú volt, hanem kun-török nyelvű és identitású. A mai Regát tele van a középkori oklevelek tanúsága szerint kun helynevekkel, illetve személynevekkel. E személyek közül sokan kaptak magyar nemesi oklevelet, lévén a két oláh fejedelemség az adott időszakban magyar érdekszférába tartozó vazallusállamok. E ténynek köszönhetően számos kun származású kenéz oláh alattvalóival tömegesen költözött át új hazája, Magyarország területére. Például Zsigmond királyunk egy 1415-ben kelt oklevelének bizonysága szerint a Havasalföldről betelepült erdélyi, Hátszeg környéki kun kenézek egy részét Borsod megyébe, a Bükk hegységtől délre lévő vidékre telepítette, és őket az országos nemesség sorába emelte. Mivel oláh környezetből kerültek oda - hiszen ismételten: alattvalóik és jobbágyaik túlnyomó többsége valóban román etnikumú volt -, sokuknak a családneve - kun etnikai-nyelvi mivoltuk és identitásuk ellenére - 'Oláh' lett a birtokközpontukra utaló magyar nemesi előnévvel (pl. Csáti Oláh stb.).

Thuróczy közlése alapján a legfényesebb pályát egy Munténiából beköltözött kenéz család futotta be, melyből a már említett Vajk, Zsigmond király udvari vitéze származott, aki tehát a dél-erdélyi Hunyad várát kapta uralkodónktól adományképpen, s egyben a Hunyadi család névadója is lett. A Vajk név Szent István királyunk megkeresztelése előtti neve is volt, amely kétségkívül török eredetű. Németh Gyula, kiváló turkológusunk már az 1930-as években utalt arra, hogy a 'bay' szó 'gazdag, úr, hős' jelentésben igen nagy szerepet játszik az ősi török személynévadásban, és szerinte ebből lehet megmagyarázni Merseburgi Thietmar 11. századi krónikájában szereplő Waic (Vajk) nevet is. A szót kezdő b-ből v hangváltozásra vannak példák a magyar hangtörténetben, például balkány = valkány vízállásos hely, vagy Boyta Fejér megyei falu nevéből 1329-ben már Vayta nevet látunk stb.
Mátyás kiváló udvari krónikása, az Aragóniai Beatrix közbenjárására Magyarországra érkezett, Tacituson és más kiváló latin auktorokon nevelkedett Antonio Bonfini pedig így ír Hunyadi János családfájának eredetéről: "Azt beszélték, hogy szülei egyáltalán nem voltak alacsony rendűek. Nemcsak eszességével és bőséges tapasztalataival szerzett magának tekintélyt, hanem erejével és vagyonával is, állandóan a csatatéren forgolódott és a katonáskodás révén legalább akkora gazdagságra tett szert, mint hírnévre. Corvinum faluban születvén nemzetségét a római Corvinus családra vezette vissza. (Közismert, hogy a Hunyadi család címerállata a holló, ennek pedig latinul corvus a jelentése - L.Zs.). Görög származású anyjáról pedig azt tartották, hogy ősi és császári vérből ered. Egyesek azt merészelik állítani, hogy Theodosius nemzetségére üt vissza".
Már a kortársi és közel egykorú feljegyzések adatait érdekesen egészítik ki azok a legendák, amelyek széltében-hosszában Hunyadi törvénytelen, királyi származásáról keringtek. Ezek szerint Zsigmond királyunk házasságon kívüli fiaként látta volna meg a napvilágot. Ismerve Zsigmond módfelett szenvedélyes és a női nem iránti fékezhetetlen természetét (közismert, hogy az akkor már német-római király rendszeres vendége volt a híres konstanzi zsinat idején az ottani bordélyoknak), továbbá az ifjú Hunyadi üstökösszerűen felfelé ívelő pályafutását, ez persze korántsem tűnt lehetetlenségnek.
16. századi krónikásunk, Heltai Gáspár így hagyományozta ránk a történetet: Midőn Zsigmond király Erdélyben táborba szállt, s ott erősen elunta az özvegységet, kérdezősködni kezdett hű embereitől, hogy vajon miféle nép lakja a környéket, s vannak-e a közelben szép lányok és asszonyok. Egyik bizalmasától megtudta, hogy nem is oly messze él egy világszép leány, bizonyos Morzsinai Erzsébet. A király parancsára még aznap este felséges színe elé is vezették. A nemes Morzsinai-lány azonban mielőtt rászánta volna magát a királyi nászra, mindenekelőtt biztosítékokat akart: - Felséges uram, én nemes lány vagyok, ha velem szerelmeskedni akarsz, mi lesz az én sorsom? S hogy lesz az én magzatomnak dolga? Zsigmond azonban rögvest megnyugtatta az aggodalmaskodó szüzet, mondván, miszerint hatalmas birtokadományban fogja részesíteni az anyát és a születendő gyermeket, s mindezt eskü alatt is megerősítette. A török elleni sikeres hadjáratot követően a magyar király ismét megszállt Erdélyben, ahol maga elé szólította a szépséges Morzsinai Erzsébetet. A leány elmondta koronás urának, hogy bizony, amitől félt, megesett, mert immár várandós állapotban van, s könyörgött a királynak, ne hagyja sorsára, mert igen nagy szégyenbe és bajba jut ezáltal. Zsigmond ekkor lehúzta az egyik díszes - később még nevezetes szerepet játszó - gyűrűjét az ujjáról, átadta a leánynak e szavak kíséretében: - Ne félj semmit, ezt tartsd meg jegyül. Cédulát is adok, s közben várj jót Istentől. A király távozását követően Morzsinai feleségül ment egy Vajk nevű, Havasalföldről elszármazott bojárhoz, majd megszülte Zsigmond gyermekét, vagyis Hunyadi Jánost. Újabb törökellenes hadjárata alkalmából Zsigmond nagy örömmel fogadta Erdélyben a szép Morzsinait és a kis Jánost. Meghagyta, hogy kis idő múlva a gyermeket vigye fel Budára, s ő majd gondoskodik róluk. Férjének halála után Morzsinai Erzsébet testvéréhez, Gáspárhoz költözött, s kérte, menjen vele Budára. Ekkor történt, hogy az asszony dolgához fogván, a kis Jánost kivitte udvarházuk kertjébe, hogy az ott játsszon, s kezébe adta a nevezetes királyi gyűrűt. Ám egy holló meglátta a szomszédos fa tetejéről a fényes ékszert, odarepült, kikapta a gyermek kezéből, s felrepült vele egy másik fára. A csöppség sírására anyja észrevette, mily tragédia következett be, rohant a bátyjához, és zokogva elmesélte neki a történteket: - Ha az a holló elviszi a gyűrűt, a király nem állja majd az ígéretét, s bizony gyűrű nélkül soha nem merészelek a színe elé kerülni, s nem merem fiunk történetét előtte említeni! Morzsinai Gáspár rögvest fogta tegezét és íját, célba vette a hollót, amely a gyűrűvel leesett a fáról. A történet ezután már szerencsés végkimenetelt vett. Zsigmond Budán gazdagon megajándékozta Morzsinai Erzsébetet és a szerelmük gyümölcseként született gyermeket, mi több, a kis Jánosnak adományozta Vajdahunyad várát a körülötte fekvő uradalommal, egyúttal címert is adott a nemesség mellé, amelyen egy holló aranygyűrűt tartott a csőrében.
Nem hallgathatjuk el azt a tényt sem, miszerint a Hunyadi-irodalomban felbukkan az az állítás, amely a családot rokonságba hozza a havasalföldi fejedelemség megalapítójával, Basarab vajdával. Erre utalna az a hagyomány, hogy a Mátyás király anyja, Szilágyi Erzsébet rendeletére készült hunyadvári falfestményeken a família ősei között Basarab képe is feltűnik. A rokonság tényét ezenkívül azonban semmi sem bizonyítja. Másrészt Toktomer (Toktemir) fia, Basarab, a havasalföldi államot az 1320-as években megalapító fejedelem szintén török volt és nem oláh. Neve is a török 'bas' 'lenyomni, leigázni' szóalak származékaként 'leigázó apát' jelent. Miként fentebb már utaltam rá, újólag hangsúlyozom: a moldvai-havasalföldi elit a 12-15. században török-kun etnikumú volt, csupán az alávetett jobbágy-, illetve szolganép volt oláh, azaz román.
A nyilvánvalóan archaikus népi motívumokkal is átszőtt származástörténetből egyvalami határozottan kiderül: a Hunyadiaknak semmi közük nem volt a románsághoz. Nem mellesleg: a török eredetű családjaink mellett számos olyan nemesi nemzetségünk van, amelynek ősei német, francia, aragón, cseh és más nemzetiségű lovagok voltak, ettől függetlenül e famíliák második nemzedéke a világ legtermészetesebb módján már hithű magyar volt, hiszen legelemibb érdeke is ezt kívánta. Ennélfogva lehetett ugyanis a privilegizált magyar nemesi rend teljes jogú tagja.
A genealógia tanúságától eltekintve, sem Hunyadi János, sem Mátyás külpolitikájában semmi jelét nem látjuk annak, hogy hatalmi törekvéseiknek bárminemű román nemzeti vonatkozása lett volna. Mátyás birodalmának súlypontját soha nem kívánta a számára teljesen érdektelen, provinciális és gazdaságilag elmaradott Balkánra áthelyezni. Ez a régió kizárólag annyiban érdekelte, mint Nagy Lajos óta bármely elődjét: a török veszély ellenében ütközőállamok láncolatát létrehozni ott, hogy az oszmán félhold katonai csapásmérő erejét a lehető legtávolabb tartsa hazájától. Nem is sikertelenül. A Zsigmond és általa kiépített balkáni és dél-magyarországi kettős déli végvárvonal jó évszázadig késleltette a mohácsi katasztrófa bekövetkeztét, s a középkori magyar királyság széthullását 1526-ban, illetve 1541-ben. Egyébként is Mátyás állítólagos nagyapja nyomdokain haladva sokkal nagyobb ívű koncepcionális elképzelések megszállottja volt, mintsem holmi provinciális balkáni vajdaságok feletti uralom megszerzésére irányuló kicsinyes politikai törekvéseké: akárcsak Zsigmond, ő is cseh király, valamint német-római császár akart lenni. Öntudata, reneszánsz büszkesége, "egója" eleve erre predesztinálta, s részben sikerrel is valósította meg ebbéli szándékait, hiszen olyan közép-európai birodalmat hozott létre (ne feledjük: Ausztria és Csehország jelentős részét is elfoglalta), mint politikai példaképét, Zsigmondot kivéve előtte még senki sem, s majd csak a halálát követően a Habsburgok 1526 és 1918 között.
Végszóként, felettébb üdvös lenne ha bizonyos - fentebb már hivatkozott román körök - nem törekednének arra, hogy legnagyobb nemzeti uralkodónkat holmi balkáni provincializmus szintjére próbálják lehúzni azon az alapon, hogy szülővárosa ma a román állam része, s még szülőházán is az az arcátlan, provokatív felirat éktelenkedik angol és román nyelven, miszerint állítólag ebben a házban született a magyarok legnagyobb királya, a román Hunyadi Mátyás. Vajha, amennyiben ennyire "román" Mátyás, miért nem gondoskodnak a jelenlegi bukaresti illetékesek méltó és pazar Hunyadi történeti kiállításról ezen épületben? Ennek hiánya nem más, mint önleleplezés, s az igazság, vagyis egy sérült nemzettudat diagnózisának akaratlan világgá kürtölése. Afféle freudi elszólás...
Lipusz Zsolt - Kuruc.info 
(Képek forrása: markolaci.hu, ugyanitt további felvételek)
Kapcsolódó:
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready