Isten nyugosztalja!
Életének 78. évében meghalt Csurka István író, politikus - tudatta élettársa, Papolczyné Balla Gizella. "Halottról jót vagy semmit" - terjedt el a polkorrekt mondás tévesen. Valójában a latin eredeti: De mortuis nil nisi vere. Helyes fordításban, helyes erkölccsel: halottakról igazat vagy semmit. Pláne közéleti szereplők esetében nem hallgathatjuk el a negatív dolgokat sem. A Kuruc.info a történelemhamisító gyakorlattal szemben a tényszerű tájékozatást tartja erkölcsösnek. A végtisztesség ettől függetlenül kijár neki, hozzátartozóinak pedig hírportálunk is részvétét fejezi ki.
Csurka István egy jó humorú ember és kitűnő író volt, s bizonyára többen mennének el temetésére, ha a "rendszerváltáskor" nem vált volna politikussá. Íróként éhenhalnék, ezért politizálok - vallotta 2009-ben, s az Imre Kerteszek világában joggal panaszkodhatott. A szocializmus évtizedeiben viszont futtatott író volt, jól élt - nem véletlenül: III/III-as tevékenységet vállalt. 1956 előtti önéletrajzairól így vallott 1975-ben: "A szocializmusra és a dolgozó magyar nép szolgálatára esküdtem ezekben a mondatokban. Esküszegő ma sem vagyok, nem olyan fából faragtak.”
A Jobbik is csak az érme egyik oldaláról beszél
"A Jobbik Magyarországért Mozgalom őszinte részvétét fejezi ki Csurka István halála miatt. Az egyik legnagyobb magyar drámaíró halálával óriási veszteség érte a magyar kultúrát. Csurka István a MIÉP vezetőjeként korábban számos, a közéletben elhallgatott tabukérdést vetett fel. Nyugodjék békében!"
Ügynöki beszervezése önmagában nem nagy bűn Csurka részéről, az viszont már igen, hogy a "rendszerváltáskor" az antikommunisták élére akart állni, ráadásul eltitkolta ügynökmúltját. Évekkel később, csak akkor vallotta be előre menekülve, amikor Antall József ezzel kezdte őt támadni. S akkor és később is azt állította: valójában nem spicliskedett. Ez azonban nem volt igaz, írásban is jelentett, amelyet a Kuruc.info dokumentummal is bizonyított, s amelyet a média - portálunkon kívül eső része - teljesen elhallgatott közlésünk után is. Miként teljes ügynökmúltját is diszkréten kihagyják most az életrajzi leírásokból, cikkekből. Pedig amikor most sokan eldöntik, hogy temetésére kiemennek-e, mindezt mérlegelni kell, már akinek nem rokona vagy közeli barátja volt.
Csurka 1985-ben részt vett a magyar politikai ellenzék monori tanácskozásán, 1987-ben pedig az MDF megalapításában, 1988-tól a párt elnökségi tagja, 1991-1992 között alelnök. 1992. augusztus 20-án a Magyar Fórumban megjelentette a Néhány gondolat a rendszerváltás két esztendeje és az MDF új programja kapcsán című írását, amelyben kritizálta a kormány politikáját és bizonyos társadalmi folyamatokat. A cikk miatt számos támadás érte magyarellenes és polkorrekt körök részéről, az MDF vezetőivel is ellentétbe került. 1993. január 22-én, az MDF VI. országos gyűlésén 536:674 arányban alulmaradt Antall Józseffel szemben a párt elnökségéért folytatott küzdelemben. Kevéssel ezután megalapította a Magyar Út Körök mozgalmat. Május 26-án részvételével az MDF-en belül megalakult a Magyar Igazság Nemzetpolitikai Csoport. Az ellentét közte és az MDF más vezetői között egyre fokozódott; végül 1993. június 5-én az MDF Országos Választmánya kizárta a pártból.
1993. júniusban megalapította a Magyar Igazság és Élet Pártját, melynek kezdetben társelnöke, és azóta is elnöke volt, bár a bíróság több alkalommal jogerősen megállapította, hogy csalással maradt hatalmon pártjában, miután a MIÉP parlamentből való kiesése után a tagság jelentős része mást akart elnöknek. Mielőtt azonban Torgyán nyomába lépve tisztogatásba kezdve szétverte a pártját, a nemzeti radikalizmus szép időszakot élt meg vezetése alatt. Százezres nagygyűlések a Hősök terén, virágzó értelmiségi holdudvar (bár főként csak a művészi életben) és intézményrendszer épült ki (heti és havi Magyar Fórum, Pannon Rádió, Bocskai Színpad és Szabadegyetem), bár a Magyar Út Körök Mozgalom közben elhalt, és a párt összesen több mint egymilliárdos állami támogatását is jelentős részben családi vállalkozásnak tekintette (a piszkos munkát élettársára, Papolczyné Balla Gizellára bízva). Csurka István ugyanakkor rengeteg fiatalnak nyitotta fel a szemét, a Jobbik elnökségének többsége is a MIÉP-ben kezdett politizálni. Sok szempontból tehát le a kalappal, megirigyelhetik Vonáék a Csurka-rendszert, akinek vezetése alatt ugyanakkor egy 5%-os szubkultúra maradt a nemzeti radikalizmus, tán főként a modernebb, racionálisabb, okosabb politizálás hiánya miatt.
Csurka István a MIÉP frakcióvezetője is volt a párt 1998–2002 közötti országgyűlési időszakában. Az elnöklete alatt álló MIÉP - az akkori parlamenti pártok közül egyedül - ellenezte a NATO-ba és az EU-ba való belépést; támogatta a státustörvényt. Az USA-t ért terrortámadások után részvétét fejezte ki az áldozatok felett, de rámutatott arra, hogy a terrorcselekmények egyik lehetséges kiváltója éppen az USA politikája. A parlamentben ennek megfelelően nem támogatta a magyar katonák részvételét az Afganisztán elleni hadjáratban. Kezdeményezte Izrael elítélését a palesztinokkal szembeni fellépései miatt. Támadta a Magyar Nemzeti Bank vezetését, mert szerinte Surányi György vezetése idején "idegen érdekeket" szolgált az intézmény. A MIÉP támogatta a trianoni határok békés revízióját, és erősen elítélte az eddigi magyar kormányok „nemzetpusztító politikáját”, amely szerintük részben a külpolitikában, részben olyan belpolitikai tevékenységben, mint a „túlzott és teljességgel ellenőrizetlen privatizáció”, illetve az abortusz legalizálása, nyilvánult meg.

Utolsó nyilvános fényképe: három hete egyFidesz melletti tüntetésen szólalt fel Szegeden
2006-ban pártja a Jobbik Magyarországért Mozgalommal közösen indult az országgyűlési választásokon MIÉP-Jobbik a Harmadik Út néven, ám a választási párt nem tudott bejutni a parlamentbe (2,3%-ot értek el), a közös állami támogatást pedig ismét megpróbálta lenyúlni. Az elmúlt években teljesen a Fidesz szolgálatába szegődött, a Jobbik ellen végezte el a piszkos munkát. Tavaly nyáron egyik utolsó embere, Szőcs Zoltán is otthagyta őt és a Magyar Fórumot az Orbánnak való elvtelen behódolás miatt.
Csurka a 2010. augusztus 20-ai gyűlésén, kb. ötven fő előtt jelentette be, hogy többé nem szólal fel, helyettese, a nem sokkal fiatalabb, hasonló megjelenésű Kovács László váltotta, s fogja várhatóan a MIÉP élén is, már ha van még értelme erről beszélni. (Kovács László, a párt elnökhelyettese amúgy a Fidesz színeiben lett önkormányzati képviselő Lázár János hódmezővásárhelyi testületében.)
Egy ideje már kórházban feküdt Csurka István, halálának pontos okát egyelőre nem lehet tudni. Nyugodjék békében!
(Kuruc.info, Wikipédia korrigálva)