 Bilincsben az elsőfokú tárgyalás előtt. Nováknak aszemüvegét és a dobját, másnak a csontjait törték el |
A rendőrség önszántából nem kér bocsánatot és nem fizet kártérítést egyetlen olyan személynek sem, akinek kilőtték a szemét, összeverték vagy „szimplán” lecsukták valamennyi időre, még ha jogerősen fel is mentették az illetőt. Sokan nem mernek perelni, vagy nem veszik a fáradságot, esetleg nem kívánják tépkedni a fájó sebet, felidézni a szenvedéseket – ilyesmikre is játszik az ÁVH, amikor peren kívüli egyezségre, tárgyalásra sem hajlandó. Sőt rendszerint a jogerős ítéletet sem hajtja végre, úgy kell inkasszóval leemelni a „rendőrség” számlájáról a megítélt kártérítést.
Novák Elődé az ötödik „próbaper”. Ha legalább a követelt összeg 50%-át nem ítélik meg, utólag 6% illetéket kell fizetni bukott részért, tehát jól meg kell gondolni, mennyit érdemes követelni. Az ÁVO-s bűnelkövetéstől számítva öt év van a kártérítési kereset benyújtására. Eddig mind az öt ügyben Pataki Árpád bíró ítélkezett, aki az első „Kuruc.info-perben” is döntött. Novák Előd azért is fellebbez, hogy több példából lehessen következtetni, nagyjából mire számíthatnak az áldozatok másodfokon. Persze a rendőrség is fellebbez, reflexből, mert ők ugyan ártatlanok. A kártérítést sajnos nem a vétkes ÁVH-sokkal fizettetik meg, hanem az adófizetők pénzéből, ami persze így is indokoltan jár az államilag meghurcoltaknak. Novák Előd elmondta: a jogerősen megítélt pénz felét nemzeti célokra fogja felajánlani, hogy pontosan mire, azt majd akkor dönti el és teszi közzé, amikor kezében lesz a pénz.
 Elválaszthatatlan kötelék. A háromnapos őrizet után bilincsben öleltkedvesével azóta el is jegyeztékegymást |
A rendőrség jogi képviselői azzal is védekeztek, hogy Novák Előd börtönnaplójában egyáltalán nem úgy írta le a történteket, mint akit megviselt. Bajtársunk azt válaszolta: annyi véres kép jelent meg a rendőrterrorról, hogy ő sosem akarja fokozni a félelmet, inkább bátorságra próbál ösztökélni. De megírhatta volna úgy is beszámolóját, mint a szívsebész Papp Lajos, aki szerint a Jobbik korábbi szóvivőjét „az egyenruhások a szemünk láttára agyba-főbe verték.”
Pataki Árpád bíró e perekben rendszeresen alkalmazta indoklásában a közrehatás elvét, így Novákot is felelőssé tette némileg, hogy bajba került, ezért nem ítélte meg a teljes 1 milliós kártérítést. Pedig erre számítva Előd előre kérte, hogy ezúttal mellőzze ezt a felfogását, ugyanis ez olyan, mint Kuncze cinikus reagálása a megemlékezők véresre verésére: „Minek mentek oda? Érdekes, én nem jártam arra, és velem nem is történt ilyesmi.” Novák Előd az egyik tárgyaláson leszögezte: ő tiltakozásaiban mindig elmegy a jogállamiság határáig, de azt nem lépi túl sosem (ellentétben a rendőrökkel, akiknek ráadásul jobban kéne ismerniük a jogot).
A rendkívül alapos, 21 oldalas keresetet ügyvédje, dr. Gaudi-Nagy Tamás készítette, két tárgyaláson Forgács Gábor ügyvéd, egyen Tihanyi Gergely ügyvédjelölt helyettesítette. Novák Előd két másik jogtalan fogva tartásért is pereli az ÁVH-t (ezért és ezért). Érdemes még elolvasni a szabálysértési ügyben született jogerős felmentés hírét, mert az keményen kiosztja az elsőfokon koncepciós ítéletet hozó dr. Tóthné dr. Kiss Emőkét, jogtörténelmet író indokolással. Ezt a magunkfajta bírói tanácsot azóta persze szétzavarták...
Kuruc.info
Idén már az ötödik alkalommal kötelezte kártérítés megfizetésére bíróság a rendőrséget 2006. október 23-i jogsértés miatt, ezúttal Novák Előd perében
 Az elsőfokú tárgyalásról megjelent fényképen a Népszabóság felismerhetetlenné tette a rendőrbűnözők arcát. Bejött, ők lettek a hunyók |
Idén már az ötödik alkalommal kötelezte kártérítés megfizetésére bíróság a rendőrséget 2006. október 23-i jogsértés miatt, ezúttal Novák Előd perében
A Fővárosi Bíróság 2008. június 26-án hozott, első fokú, nem jogerős ítéletével túlnyomórészt helyt adott a felperes, Novák Előd államigazgatási jogkörben okozott kár megtérítésére irányuló keresetének, ennek alapján a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (BRFK) 400 ezer, míg a Készenléti Rendőrségnek (a Rebisz jogutódja 2008. január 1-től) 200 ezer forint kártérítést kell kamatokkal együtt megfizetnie Novák Elődnek.
A Nemzeti Jogvédő Alapítvány által működtetett Nemzeti Jogvédő Szolgálat által képviselt (eljáró ügyvéd: dr. Gaudi-Nagy Tamás, az alapítvány kuratóriumi ügyvezetője) Novák Elődöt a rendőrök 2006. október 23-án délelőtt – a Kossuth tér emlékezetes jogellenes és aznapi véres események alakulásában kiemelt szerepet játszó kiürítését követően – fogták el, majd állították elő a Nádor utca, Széchenyi utca és Arany János utca közötti szakaszán, úgy, hogy lerohanó akcióval durván leteperték a földre.
Novák ezt megelőzően 9.37-kor érte el a Nádor utcát, ahol egy kb. 150 fős, Kossuth térre tartó tömeghez csatlakozott. A mozgó rendőrsorfal előtt tartózkodott, attól 1-2 méter távolságban. A kiszorítást végző rendőrsorfal bizonyos időszakokban megállt. Felperes azt hallotta, hogy tüntetés van bejelentve a Kossuth téren és környékén, illetve ott állami megemlékezés folyik az 1956. évi forradalom és szabadságharc alkalmával, azon kívánt társaival együtt részt venni, abban a hiszemben volt, hogy a helyszínen jogszerűen tartózkodik. Semmilyen kirívó, erőszakos jellegű magatartást nem tanúsított, így nem gondolt arra, hogy távozzon a helyszínről, továbbá arra sem gondolt, hogy vele szemben rendőri intézkedést fognak foganatosítani. A rendőrség részéről semmiféle felszólítást nem észlelt, mivel a tömeg zaja mellett folyamatos és erős harangzúgás hallatszott. Felperes nem is akarta és meg sem próbálta fizikailag feltartóztatni a rendőrsorfalat.
Az eset igen nagy nyilvánosság előtt történt több száz azonosíthatatlan rendőr és megemlékezésében akadályozott polgár szeme láttára, és fotósok, operatőrök esemény-megörökítései közben. Novák Előd semmiféle ellenállást nem tanúsított az „intézkedéssel” szemben, amelynek során szemüvegét összetörték, valamint megsérült dobja is.
Novákkal szemben szabálysértési eljárást indítottak rendzavarás címén, erre tekintettel őrizetbe vették, összesen mintegy 54 órát át tartották fogva a Gyorskocsi utcában. Az első fokon eljárt Pesti Központi Kerületi Bíróság megállapította a szabálysértés elkövetését, ezért őt 96 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. Az I. fokú szabálysértési bíróság szerint a felperes – az előállítását megelőzően – a Nádor utcán tartózkodott, illetve, hogy a be nem jelentett demonstráció színhelyét a rendőrség erre irányuló felszólítása ellenére sem hagyta el, a dobolásban megnyilvánuló magatartása pedig – a jellegénél fogva – a speciális körülmények között szükségessé vált hatósági intézkedéssel szembeni engedetlenségnek, így rendzavarásnak minősült. Sőt a bírságoló végzés arra is kitért, hogy Novák „felváltva dudált, (...) a demonstráció résztvevőinek skandálásához maga is csatlakozott, (...) valamint folytatta doboló magatartását, mely a jelenlévő tömegre is hatással volt”.
A fellebbezés nyomán másodfokon eljárt Fővárosi Bíróság 2007. január 9-én meghozott végzésében a rendzavarás szabálysértése miatti ügyben az I. fokú bíróság végzését hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette. A II. fokon eljárt bíróság külön kitért arra, hogy: „Iratellenes ugyanis az a megállapítás, hogy az eljárás alá vont személy egy be nem jelentett demonstrációban vett volna részt, hiszen ilyen adatot a szabálysértési iratok ráutalólag sem tartalmaznak. Az eljárás alá vont személy a Kossuth térre kívánt eljutni azzal a több ezer-tízezer emberrel együtt, akik az 1956-os forradalom 50. évfordulója alkalmából rendezett állami ünnepségen kívántak részt venni. Nyilvánvaló és külön indokolást nem igényel, hogy az állami ünnepségen való részvétel semmiféle bejelentést senki részéről nem igényel.”
Kifejtette: „Az elsőfokú bíróság jogértelmezése téves, sérti az Alkotmányban, a Gyülekezési Törvényben biztosított alapvető szabadságjogokat, és ellentétes a Fővárosi Bíróság töretlen és következetes joggyakorlatával, eseti döntéseiben megfogalmazott elvi iránymutatásaival. E jogértelmezés a gyülekezési jog meg nem engedhető mértékű és a jogalkotói szándékkal ellentétes korlátozását illetve az ez esetben alkalmazható rendőri szankciók aránytalan kiterjesztését és a Gyt. l4. § (1) bekezdésében biztosított lehetőség túllépését, burkolt kijátszását jelenti.”
Leszögezte továbbá azt is – amit a közrehatás értékelésénél nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy: „Ezért különösen indokolhatatlan azon okfejtés, amely a dobolásban, „skandálásban”, dudálásban a közrend súlyos sérelmét látja, a rendőri felszólítás eredménytelenségéből pedig eleve súlyos bűncselekmények kialakulását vélelmezi. A demokratikus jogállamiságnak, önmagában a demokráciának kockázata van, és ellentétben az elsőfokú bíróság álláspontjával, arra nézve pont az jelentené az egyik legnagyobb veszélyt, ha nem lenne meghatározható a rendzavarás kialakulásának objektív mértéke.”
Novák Előd a szabálysértési eljárás jogerős lezárását követően tavaly májusban a bíróságtól azt kérte keresetében, hogy állapítsák meg, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság (BRFK) és a REBISZ (2008. január 1-től Készenléti Rendőrség) jogellenes intézkedéseikkel személyhez fűződő jogai körében megsértették személyes szabadsághoz fűződő jogát és emberi méltóságát. Erre tekintettel a BRFK-tól 700 ezer, a REBISZ jogutódjától 300 ezer forint kártérítést követelt a felperes, elégtételt adó közlemény megjelentetésén, továbbá a kamatok, illetve perköltségek megfizetésén túl.
Az ügyben eljárt Pataki Árpád bíró kiemelte: azzal, hogy a felperest indokolatlanul fogták el, és az előállítása során megbilincselték, megsértették emberi méltóság védelméhez fűződő személyiségi jogát, a személyes szabadsághoz fűződő személyiségi jogát pedig a jogellenes fogva tartással (előállítás és szabálysértési őrizet) sértették meg. Az ítélet indoklása ezúttal is az irányadó korábbi döntéseknek megfelelően abból indult ki, hogy a meghurcolt felperes elleni szabálysértési eljárást utóbb megszüntették, emiatt a vele szembeni kényszerintézkedések is jogellenessé váltak.
A két rendőri szervet a bíróság arra is kötelezte, hogy tizenöt napon belül magánlevélben „fejezzék ki sajnálkozásukat” a történtek miatt (ennek közzétételére a bíróság a károsultat felhatalmazta), illetve fizessenek meg 50 ezer forint perköltséget a felperesnek. A bíróság megítélése szerint az ügyben felperes közrehatása is megállapítható volt, ennek fényében kerül sor a keresetben kért egymillió forint összegű kártérítés alacsonyabb összegben történő megítélésére. A közrehatás megállapítása felperes álláspontja szerint nem elfogadható, mivel a dob, illetve a hangosabb megnyilvánulások a tüntetések velejárói, rendőri intézkedésre – egyéb tényállási elem hiányában – nem adnak okot, így csak erre hivatkozással a közrehatás nem valósulhatott meg, ezért az ítélet ellen felperes várhatóan fellebbezéssel él a teljes kereseti kárkövetelés megítélése érdekében.
Az ilyen és ehhez hasonló jogellenes fogva tartást és emberi méltóságot sértő bánásmódot megvalósító rendőri eljárás kapcsán indult kártérítési perekben már korábban születtek iránymutató ítéletek, például a Kocsis Imre és társai Erzsébet téri ügyében, a Kvassay-hídi ügyben, a 2006. október 23-i rendőri jogsértések miatt pedig Kollár Tibor, H. Attila, M. Balázs és N. Tamás pereiben. A Nemzeti Jogvédő Szolgálat ügyvédei által képviselt egyetlen 2006. őszi károsult esetében sem született keresetet elutasító ítélet. (Korábbi, hasonló eset itt és itt.)
Mindeközben, ahogy arról szintén beszámoltunk, a rendőrség továbbra sem hajlandó egyezségkötésre a 2006. őszi tömeges rendőrségi jogsértések miatti kártérítési ügyekben. Bízunk benne, hogy a mostani, immár ötödik idei elsőfokú ítélet hozzájárul ahhoz, hogy a rendőrség változtat álláspontján, és a jogsérelmek terheit hurcoló áldozatok mielőbb méltányos jóvátételben részesülnek a jogállami elvek érvényesülése érdekében.
Nemzeti Jogvédő Alapítvány
(nja.hu)
