A Nemzeti Jogvédő Szolgálat szerint minden jogi feltétel adott, hogy a 2010-es vörösiszap-katasztrófa felelőseire példás büntetést szabjon ki a Győri Ítélőtábla a fellebbezési eljárásban jövő héten tartandó tárgyalásainak végén. Ez nemcsak a társadalom jogos elvárása, de a büntetőjogi szabályok helyes és törvényes alkalmazásából fakadó követelmény.

A tíz halálos áldozatot, 150 sérültet követelő, világviszonylatban példátlan katasztrófa során 2010. október 4-én a Mal Zrt. által üzemeltetett tározó falát áttörte a benne tárolt, kívánatosnál több, hígabb és lúgosabb ipari folyadék, amely három településen (Kolontár, Devecser, Somlóvásárhely) és környező területeken hatalmas pusztítást okozott természetben, köz- és magánvagyonban. Közel 40 milliárd forint közpénzt emésztett fel a tragédia következményeinek elhárítása. A károsultak jóvátétele teljes körűen még mindig nem történt meg. A Veszprémi Törvényszék tavalyi elsőfokú ítéletével felmentette mind a 15 vádlottat minden vádpont alól (halált okozó gondatlan közveszélyokozás vétsége, gondatlanságból elkövetett környezet- és természetkárosítás, és a hulladékgazdálkodás rendjének megsértése) alól is. Az ítélet indoklása szerint a katasztrófát a kilencvenes években elkövetett tervezési hibák okozták, és nem a Mal vezetőinek és dolgozóinak gondatlansága.

Álláspontunk szerint az ilyen fokozott veszélyességű üzemet működtető, profitorientált társaság vezetőivel szemben büntetőjogi értelemben vett fokozott gondossági követelmény támasztandó: ez a környezetre hatást gyakorló minden ipari tevékenységre irányadó elővigyázatosság elvéből is fakad. A büntetőjog autonómiájából fakadóan nem hivatkozhatnak sikerrel arra egy ilyen tragédia kapcsán, hogy a hatóságok nem ellenőrizték őket kellően és a szakhatóságok engedélyeivel rendelkeztek. Attól kezdve, hogy a tározó működtetését átvették, az a működési körük részévé vált, tisztában kellett volna lenniük azzal, hogy mit és hogyan tárolhatnak benne. Elmulasztották a megfelelő technológia alkalmazását, a folyamatos ellenőrzést és szükséges védművek létesítését. Nyilvánvaló, hogy a cég vezetőinek felelőssége sokkal fokozottabb a beosztottakhoz képest, hiszen nekik állt lehetőségükben a biztonságos működtetés érdekében szükséges döntések meghozatala, amelyeket elmulasztottak.

A felelősökre kiszabandó tettarányos és elrettentő erejű büntetések megtörhetik a következménynélküliség helytelen, társadalmat romboló gyakorlatát, másrészt segíthetnek megelőzni az újabb környezeti katasztrófákat, s utat nyithatnak a cégvezetők tetemes károkért való vagyoni helytállása felé és elégtételt adhatnak az áldozatok hozzátartozóinak és a károsultaknak. A 2006 őszi rendőrterrorért felelős vezetők első fokon szintén megúszták, rájuk is példást büntetést kell mérni. A két ügy annyiban is hasonló, hogy hatalmas társadalmi kataklizmát és felháborodást okoztak, súlyos következményekkel jártak, felelősségre vonást ígért a kormányzat, országgyűlési kivizsgálások is követték és most is vannak magukat mértékadónak gondoló jogászok, akik az elkövetők büntetlensége mellett állnak ki.

Mi, nemzeti jogvédők - akik már annak idején is jogsegélyt ajánlottunk fel a károsultaknak - a vörösiszap-katasztrófa felelőseinek megbüntetését tartjuk kívánatosnak és törvényesnek, hasonlóan dr. Morvai Krisztina európai parlamenti képviselőhöz, messzemenően osztva nemzeti jogvédő bajtársunk üggyel kapcsolatban nyilvánosság előtt kifejtett jogi véleményét.

Egyúttal ezúton fejezzük együttérzésünket a tegnapi veronai busztragédia 16 magyar áldozata hozzátartozóinak, és osztozunk gyászukban.

Dr. Gaudi-Nagy Tamás
ügyvezető