Május harmadika a sajtószabadság nemzetközi napja, az ENSZ 1991 őszén hozott döntést a világnapról. Hogy hazánkban van vagy nincs sajtószabadság, az könnyen lemérhető a Kuruc.info ellen indított hadjárat vizsgálatával: kormány és álellenzék, a tulajdonképpeni parlamenti egypárt kéz a kézben, testvéri összefogással szeretne megszabadulni az egyetlen olyan nagy olvasottságú sajtóorgánumtól, amely egyikük kezében vagy holdudvarában sincs, s így kendőzetlenül mer szólni az ország valós gondjairól, folyamatosan lerántva a leplet a az ún. parlamenti elit magyarellenes ténykedéséről.

A sajtószabadság nemzetközi napját annak emlékére tartják, hogy 1991. május 3-án tették közzé a "Windhoek Nyilatkozatot", amelyben az afrikai népeknek a független és pluralista sajtóhoz való jogát fogalmazták meg.

Ezen a napon világszerte megemlékeznek azokról az újságírókról, akiket munkavégzésük során gyilkoltak meg, valamint azokról, akiket munkájukban akadályoztak, illetve akadályoznak.

A Sajtószabadság Chartája tíz pontban foglalja össze a sajtó szabadságának mint az emberi szabadságjogok egyik fontos pillérének a követelményeit és ajánlásait. A dokumentumot 1987. január 16-18-án, Londonban, a Szabadság hangjai címmel megrendezett világkonferencián fogadták el. Május 3-át az ENSZ 1991 őszén nyilvánította a sajtószabadság nemzetközi napjává, annak emlékére, hogy ezzel a dátummal tették közzé a Windhoek-nyilatkozatot.

A sajtószabadságot és az újságírók érdekeit több nemzetközi szervezet védi, mint a franciaországi székhelyű Riporterek Határok Nélkül (Reporters Sans Frontieres), a bécsi Nemzetközi Sajtóintézet (IPI) és a Nemzetközi Újságíró Szövetség (IFJ). Ezek a szervezetek évente összesítik az újságírók ellen elkövetett erőszakra vonatkozó adatokat.