Az Agerpres hírügynökség szerint a rendezvényt kezdeményező Pro Európa Roma Párt (PRPE) hívására és annak jelképeit viselve több mint 4000 küldött érkezett buszokkal vasárnap a román fővárosba a cigány közösségek kongresszusára. Az esemény alkalmából kiadott kiáltványában a PRPE felidézte: a "romák" több száz évig rabszolgaságban éltek, a második világháborúban pedig tömeges deportálást szenvedtek el, de az elnyomó és diszkriminatív bánásmód ellenére lojális polgárai maradtak Romániának.

"A történelem során őseink a többségi lakossággal vállvetve áldozták fel magukat a román állam területi épségéért és szuverenitásáért. Bár román állampolgárok vagyunk, saját országunkban még mindig idegenekként kezelnek bennünket, a társadalom fekete bárányának tekint bennünket, és minden rosszért minket hibáztatnak, anélkül, hogy értékelnék a roma nép történelmi hozzájárulását Románia kultúrájához és fejlődéséhez" - idézte az Agerpres a cigány párt kiáltványát.

Nicolae Paun, a kongresszust szervező Pro Európa Roma Párt elnöke azt hangsúlyozta, hogy a "roma" közösség jövőképét népszerűsítő, 4150 küldött részvételével megszervezett esemény országos és európai szinten is egyedülálló, és azt kérte Marcel Ciolacu miniszterelnöktől és a többi jelen levő politikustól, hogy figyeljenek oda a "roma" közösségek problémáira, kéréseire.

A kongresszus résztvevőit romani nyelven köszöntő Ciolacu rámutatott, a szegénység és az oktatáshoz való hozzáférés problémájának megoldása nemcsak a "roma" közösség számára fontos, hanem az ország jövője szempontjából is jelentőséggel bír.

"Azt akarom, hogy a Romák Romániáért elnevezésű programjuk szerves része legyen annak a társadalmi szerződésnek, amelyet a román államnak fel kell vállalnia minden polgárával szemben (...) Önök romák, de mindenekelőtt románok. Legyenek egységesek, legyenek felelősek, és dolgozzunk együtt azért, hogy Románia olyan ország legyen, amilyennek szeretnénk!" - idézte az Agerpres a román miniszterelnök felhívását.

Kelemen Hunor beszédében kiemelte, ha a magyarok és a "romák nem lettek volna türelmesek Romániában, lehet, hogy teljesen másképp állnának a dolgok". Az RMDSZ elnöke szokás szerint köszönetet mondott a cigányok által az 1990-es marosvásárhelyi események alatt tanúsított szolidaritásért. "Sosem fogjuk elfelejteni" - jelentette ki. Ugyanakkor arra buzdította a cigányokat, hogy vállalják fel identitásukat, nyelvüket, etnikumukat és kultúrájukat, mert így senki sem kerülheti meg őket.

"Úgy gondolom, hogy messze meghaladjátok a romániai magyarok számát, az első helyen álltok (a kisebbségek között), de nektek kell akarni és felmutatni, milyen erősek vagytok! Meg kell szerveznetek magatokat, a közösségeiteket, a roma pártot és akkor hatékonyabbak lesztek" - biztatta a cigányok képviselőit az RMDSZ elnöke, hozzátéve: egy 10 százalékos cigány, 7 százalékos magyar és 6 százalékos kisebbségi frakcióval a parlamentben a kisebbségek megkerülhetetlenné válnának a bukaresti kormányalakításnál.

A legutóbbi, 2021-es adatokat rögzítő romániai és erdélyi népszámláláson - amelyen a 19 milliós ország két és fél millió polgára nem vallott nemzetiségéről - az ismert nemzetiségű lakosság 3,44 százaléka vallotta magát cigánynak. A PRPE felhívta a figyelmet, hogy a cigányok országos számarányuknál sokkal magasabb - több mint tízszázalékos - arányt képviselnek a legfiatalabb, 20 év alatti lakosság körében, és jelentős szerepük lesz az ország jövőjének formálásában.

A cigányoknak - a többi 16 hivatalosan elismert (nem magyar) kisebbséghez hasonlóan - jelenleg egy képviselőjük van a bukaresti parlamentben.

(MTI nyomán)