Mielőtt népmesei hőst csinálnának egyesek Rózsa-Flores Eduardóból, nem árt lehántani róla a máris túltengő népmesei legendákat.
Politikai értékválasztásainak szempontjai nemcsak sűrűn változtak, hanem azonos időszakban is egymásnak ellentmondóak voltak. A több vallású, több pártállású, több állampolgárságú nyugtalan útkereső néha a legjobb kalandorokra emlékeztető kiszámíthatatlan fordulatokkal lepte meg közvetlen környezetét is, amely gyakran már nem tudta követni őt a látványosnak szánt kirakat-események között.
Egyetlen példa 1989 mozgalmas nyaráról. 
A  BRFK belső reakció elleni III/III-B. alosztálya (ez a kulturális elhárításért felelt) Gábor Róbert r. őrnagy alosztályvezető aláírásával a következőkről tájékoztatja a BRFK III/III-D. alosztályán (ez a "Figyelő" dossziés és más veszélyes elemekért felelt) Somlai Ferenc r. őrnagy alosztályvezetőt: 
"SZIGORÚAN TITKOS! 
...bizalmas úton az alábbi információ jutott tudomásunkra: 1989. június 20-án 09.00-11.00 óra között időtartamban a Szocialista Ifjúsági Szövetség szimpátia tüntetést szándékozik rendezni Kádár János elvtárs mellett. A tüntetés helye Kádár elvtárs Budapest, II. Cserje utcai lakóháza előtti terület.
Az információ hitelességét a BM III/III-A. Önálló Alosztály megerősítette, egyben kérték, hogy hivatalos kapcsolatainkon keresztül nyújtsunk segítséget figyelőhely kialakítására.
A kért segítséget megadtuk és az elhárítási területünkhöz tartozó  Budai Területi Gyermekkórházban helyiséget biztosítottunk számukra.
Információink szerint a SZISZ a tüntetésre engedélyezési kérelmet nyújtott be a Budapesti Rendőr-főkapitányságra."

Az információ alapja az a bejelentés, melyet május 29-én juttatott el a BRFK-hoz két személy:  Rózsa Gy. Eduardo, a Szocialista Ifjúsági Szövetség (SZISZ) Ideiglenes Szervező Bizottsága nevében és Antoniewicz Roland, a Magyar-Lengyel Országjáró Diákszövetség (MLODSZ) elnöke, személyi számmal, lakcímmel, telefonszámmal. A bejelentés  változtatás nélkül az alábbi: 
"BRFK
Budapest 
Bejelentés 
Bejelentjük, hogy 1989 június 20-án délelőtt, 9.00 és 11.00 óra között a Rózsadombi Kádár János,  az MSZMP nyugalmazott Elnöke, háza előtt,  SZIMPÁTIA TÜNTETÉST kívánunk szervezni, melynek során az MSZMP nyugalmazott Elnökének az ifjúkommunisták rokonszenvező üzenetet tartalmazó levelet kívánunk átnyújtani.

Kérjük a rendezvény biztósítása.
Tisztelettel: 
Budapest 1989 május 29
Antoniewicz Roland   Rózsa Gy. Eduardo"


 
Május 31-én a BRFK Közbiztonsági Osztályának vezetője, Dr. Pongor Sándor r. alezredes feljegyzésben rögzíti annak a megbeszélésnek a lefolyását, melyen  rajta és beosztottján kívül a BRFK hivatalos helyiségében már csak (!) Rózsa Gy. Eduardo vett részt.
"F E L J E G Y Z É S 

Budapest, 1989. május 31-én 

Tárgy: 1989. június 20-i tüntetéssel kapcsolatos megbeszélés.

Jelen vannak: Dr. Pongor Sándor r. alezredes
                         Kalmár Ferenc, r. főhadnagy
                         Rózsa Gy. Eduardo, a SZISZ Ideiglenes Szervező Bizottságának megbizottja. 

A mai napon telefonon megkerestem a SZISZ megbizottját, aki az 1989. június 20-án, délelőtt 9 órára Kádár János elvtárs lakásához szervezendő tüntetés bejelentését aláírta.
Kértem, hogy a részletek megbeszélésére a rendőrségre fáradjon be.
Nevezett 14.30 órára a fenti osztály hivatalos helyiségében megjelent, ahol elmondtuk neki, hogy javasoljuk a helyszin megváltoztatását, tekintettel arra, hogy amennyiben az adott helyszínen tartják meg tervezett demonstrációjukat, lehet, hogy az általuk kívánt céltól eltérő eredményt érnek el. Utaltunk ezzel kapcsolatban Kádár János elvtárs egészségügyi állapotára.
Rózsa Gy. Eduardo a képviselő szervezetek nevében arra vonatkozóan nem kívánt nyilatkozni, hogy a tüntetéstől eltekintenek-e, de a helyszin megváltoztatásával kapcsolatos kérelmeinket elfogadta és a tüntetéssel kapcsolatos rendőrségi bejelentés hátoldalára írásban rávezette, hogy az adott helyszíntől eltekintenek és a bejelentett nap megtartása mellett az újabb helyszín és időpont vonatkozásában a későbbiek folyamán fognak bejelentést teni (sic!) a törvényben meghatározottaknak megfelelően. 
Kalmár Ferenc r.fhdgy főelőadó           

Dr. Pongor Sándor rendőr alezredes, osztályvezető " 
A feljegyzést kapják: Somlai, Cirkos és Krémer elvtársak, állambiztonsági tisztek. Cirkos Tibor állambiztonsági alezredes kézzel ráírja a feljegyzés aljára: "Új helyszínként bejelentették a fenti napra az MSZMP székházat 16-17 h. között, azonban már ezt is lemondták!" 

Rózsa Gy. Eduardó május 31-én kézzel írott nyilatkozata  változtatás nélkül a következő: 
"A mai napon a BRFK-n tartott megbeszélés alapján, bejelentem, hogy a Kádár elvtárs lakására tervezett tüntetésről lemondunk oly formában, hogy azt nem ott, hanem a bejelentett napon a főváros más helyén esetleg más időpontján kívánjuk megtartani. Az új helyszínre és időpontra való bejelentésünket a törvényekben előírtaknak megfelelően kívánunk eljárni. 
Bp. 89. 05. 31.
                                                                                           
Rózsa György Eduardo" 

A tüntetés  elmaradásáról nincsenek további dokumentumok az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában. Ám 1989 szeptember 22-én  Eduárd és Roland ismét szerepel a III/III napi jelentésében: 
"RÓZSA EDUARD és ANTONIEWICZ ROLAND több szocialista ország budapesti nagykövetségének felkeresését tervezi, feltehetően azzal a céllal, hogy tevékenységükhöz segítséget kapjanak. Egyes diplomaták közvetítésével szeretnének eljutni Ligacsovhoz és a KGB valamelyik vezetőjéhez is. Egy romániai utazást is terveznek, a "Szatmár megyei" Securitate főnökével való találkozásra.
                                           
Az információ forrása megbízható;
tartalma nem ellenőrzött. 

Intézkedés: ellenőrzik, pontosítják az információt. 
                /III./III./                                                                                                           T.A." 


 
Ligacsovhoz  -  Gorbacsov ellenlábasához, az ókonzervatív bolsevikhoz - biztos nem jutottak el, ám a KGB és a Securitate ügynökeivel akár Budapesten is találkozhattak, ennek írásos nyomai azonban még nem ismertek.
Eduardo és az állambiztonság kapcsolata nem szakad meg,  az együttműködésnek  maradtak rejtélyes és tisztázásra váró szálai. Az azonban biztos, hogy három nappal az előbbi III/III-as jelentés után  a BM III-as állambiztonsági főcsoportfőnökség idejét és energiáját már  egy olyan nagyszabású ügy köti le egészen a Duna-gate kipattanásig, mely mellett Edu további szerepe eltörpül és a homályba vész. 
1989 szeptember 25-én  egy olyan jelentés kerül Pallagi Ferenc r. vezérőrnagy, állambiztonsági főcsoportfőnök, belügyminiszter-helyettes asztalára, hogy az  a szívéhez kap, és a következőket írja  a jelentés első oldalának jobb felső sarkába Horváth József r. vezérőrnagynak, a III/III csoportfőnökének: 
"Horváth J. Et. Ez egy életveszélyesen komoly ügy. Rendkívül határozottan kell vele foglalkozni - erő, eszköz koncentrálni. Várom az új fejleményeket! Pallagi Ferenc."  

A jelentés lényege arról szól: hogyan kezdett hozzá a Fidesz és az SZDSZ az állambiztonsági rendszerváltáshoz. Hogyan alakítják ki és képezik  belső biztonsági csoportjaikat, szűrik ki az ügynököket soraikból, s térképezik fel az állambiztonsági főcsoportfőnökség személyi állományát a belső informátorok segítségével.
A jelentésnek van egy konkrét egyéni motívuma, amely végtelenül érdekes, komoly bonyodalmakat okoz (például a III-as főcsoportfőnökség belső átvilágítását), és 1990 óta senkinek nem állt érdekében nyilvánosságra hozni. Jelesül: egy a Fidesz kemény magjához tartozó, de csalódott aktivista  kapcsolatot keres  az állambiztonság "komoly és megbízható" személyével, mert: "Ma már nem tudja elfogadni az Orbán-Kövér-Deutsch-féle irányvonalat, miután az nyilvánvalóan az erőszakosság, az anarchia felé mutat, s legkevésbé az ország helyzetének stabilitását célozza. Elege volt Orbán és a választmány zsarnokoskodásából, úgy gondolja, hogy a radikális FIDESZ-szándékokat a katasztrófa bekövetkezése előtt mindenképpen meg kell akadályozni." 
De ez már egy másik történet, mely a "László" fedőnevet kapja. Dossziéi gyarapodnak egészen 1990. március 7-ig, amikor Dr. Ilcsik Sándor r. vezérőrnagy, illetékes belügyminiszter-helyettes átküldi azokat a Katonai Főügyészhez Dr. Kámán József vezérőrnagynak. Érdemes kinyitni őket ma, de nem Edu ürügyén, mert az ő szerepe jelentéktelenné vált a változásokat  meghatározó eseményekben. 
Dr. Ilkei Csaba
tudományos kutató
Kapcsolódó: A Kuruc.info bemutatja: Kiszely István hálózati munkájáról (közel száz dokumentummal)