Bezár!
2020. június 4., csütörtök, Bulcsú, Tormás napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:50 "Mi olyanok vagyunk a bukarestiek számára, mint a forró puliszka"22:31 Amerikai igazságügyi miniszter: bizonyítékaink vannak rá, hogy az Antifa szítja az erőszakos cselekményeket22:05 A fekete életek számítanak, folyik a szennymédiából - és a fehér életek érdekelnek valakit?21:52 Szijjártó: korlátozásmentesen lehet utazni Ausztriába, Csehországba és "Szlovákiába"21:33 Rövidített programmal, de megtartják a Kolozsvári Magyar Napokat21:14 Edzés közben lett rosszul, majd elhunyt az ESMTK 22 éves válogatott birkózója20:52 A becsült ár mintegy négyszereséért kelt el egy Enigma kódfejtő gép egy bécsi aukción20:10 Több mint tízezer első világháborús és régi erdélyi fotót tesz közzé az OSZK19:33 Észak-Korea fiatalos propagandát indított a YouTube-on18:48 Alapszerződések felmondása, ENSZ-hez fordulás - Toroczkai bemutatta a Mi Hazánk trianoni akciótervét18:36 Vádat emeltek egy egri tömegverekedés három résztvevője, köztük két biztonsági őr ellen18:11 Romániában másfélszeresére ugrott az újonnan diagnosztizált fertőzöttek száma17:52 Országos tisztifőorvos: a járvány nyugvópontra érkezett17:41 Valamilyen oknál fogva megint nem a keresztény- és Európa-gyűlölő muszlim hozzászólókra csapott le a "német" rendőrség17:23 Kezdetben sok eső, majd sok napsütés lesz a hétvégén
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország ::

Civilek a Szabadság tér méltóságáért

Reklám


Március 24-én a Magyarok Házában megalakult a Szabadság tér Bizottság. A mintegy harminc civil szervezet képviselője és több 56-os elitélt magánszemély /Balázs-Piri László, Wittner Mária/ részvételével megalakult Bizottság felkérte a Nemzeti Jogvédő Alapítványt, hogy az 56-os Szabadságharc ötvenedik évfordulóján kezdeményezzen jogi lépéseket a Szabadság téren levő szovjet emlékmű áthelyezésére.


A Bizottság alakuló ülésén Szatmári József a Trianon Társaság alelnöke bevezetőjében hangsúlyozta, hogy eddig rengeteg levelet és beadványt írtak különböző hatóságoknak, vezető politikusoknak az emlékmű eltávolítása érdekében, de idáig minden próbálkozás eredménytelen volt. Ezért fordultak a Nemzeti Jogvédő Alapítványhoz, mely készségesen felkarolta az ügyet és Dr. Zétényi Zsolt vezetésével alapos tanulmányt készítettek a Szabadság tér történelmi és a jelenlegi emlékmű jogi hátteréről.

Dr. Zétényi Zsolt a Nemzeti Jogvédő Alapítvány kuratóriumának elnöke felszólalásában nyomatékot adott annak, hogy a Szabadság téren levő szovjet katonai emlékmű ebben a történelmi közegben az 56-os Szabadságharc ötvenedik évfordulóján tarthatatlan. Kitért a Szabadság tér történetére is, hangsúlyozva, hogy a teret már 1898-ban a 48-as Szabadságharc ötvenedik évfordulóján nevezték el Szabadság térnek, mikor még a szovjet birodalom nem is létezett. Ekkor bontották le az Újépület nevű kaszárnya-együttest, mely a szabadságharc leverése utáni megtorlás idején több száz szabadságharcosnak volt börtöne és vesztőhelye.
Itt történt az első felelős minisztérium elnökének, Batthyány Lajosnak az agyonlövetése is.
Rájuk is emlékezve nevezték el a becsatlakozó utcákat vértanúinkról.

A tér jelenlegi környezete egyúttal egy államhatalmi központ része, ahol elhelyezést nyert a Magyar Nemzeti Bank, a Magyar Televízió, mindamellett a Parlament szomszédságában is fekszik, nem messze az amerikai követségtől, mely felállás jelenleg többféle feszültséget tart fenn, nem beszélve a 15 milliós magyarság többségének véleményéről a „felszabadítást” illetően.

A Nemzeti Jogvédő Alapítvány célul tűzte ki, hogy a katonai emlékművet - mely jelenleg a szovjet önkényt, népünk leigázását, 56-os szabadságharcunk vérbefojtását jelképezi –, ha lehet kétoldalú tárgyalásokkal, ha nem, egyoldalú döntéssel, /mely esetben a hatályos egyezmény szerint az orosz fél értesítésétől számított két évnek kell eltelnie/ a hatályos magyar-orosz hadisír egyezmény szabályai szerint helyezzék át más megfelelő helyre.

A lebontott emlékmű helyén állítsák fel a Magyar Szabadság és Függetlenség Emlékművét, s amíg ez el nem készül, 2006. október 23-án helyeztessék el a leendő emlékmű alapköve a szovjet katonai emlékmű előtt.

A döntéshez alapul szolgáló fontos államérdek: Magyarország 1956-os szabadságharcának ötvenedik évfordulóján méltó megemlékezést igényel népünk ezeréves szabadságküzdelmeivel együtt.

Dr. Zétényi Zsolt felszólalásával párhuzamosan bemutatta a Masszi Kiadónál megjelent friss kiadványát, jogi és politológiai tanulmányát „Milyen emlékmű álljon a Szabadság-téren?” címmel. Ez a kérdéssel és feladattal 1898 óta adós a nemzet és ez a kérdés szól a jelenkor művészeihez, közéleti személyeihez, civil szervezeteihez egyaránt.

A felszólalók többen hangsúlyozták, hogy addig nem is beszélhetünk igazi rendszerváltásról, amíg ez az idejétmúlt szovjet önkényuralmi emlékmű a jelenlegi helyén marad.
Felszólalt Dr. Bégány Attila a Jobbik V. kerületi önkormányzati képviselője is, aki megemlítette, hogy többször is javasolták az emlékmű eltávolítását önkormányzati szinten, de ezt egy antifasiszta csoportosulás folyton megakadályozta.

A Szabadság tér Bizottság megbízásából a Nemzeti Jogvédő Alapítvány előrevetítette az emlékmű eltávolításának történelmi és jogi hátterét. A választások után megalakuló jövőbeli kormány döntési felelőssége is lesz, hogy tud-e élni az évforduló adta lehetőséggel, vagy a visszarendeződésnek ad újabb teret.  
 
Fotó és szöveg: Csaba Zoltán
Reklám


Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready