László Attila, a MÖM országos vezetője írja:
Orosháza belvárosában a vasútállomással szemben, az Október 6. utcában található az az ötemeletes ház, amely jelenleg a "Garzonbérlők Háza" elnevezést viseli.
A régebben munkásszállóként funkcionáló épület egyik külön bejáratú része nővérszállóként, a másik fele szociális alapú önkormányzati bérlakásként üzemel és pontosan 35 db garzonlakást foglal magába.
Történetünk onnan kezdődik, hogy a Magyar Önvédelmi Mozgalom kapcsolati rendszerén keresztül segítségkérés érkezett egy ott lakótól. A nevét kérésére nem árulom el, mint ahogy azokét a lakókét sem, akik ottjártunkkor szintén elpanaszolták élhetetlenné vált körülményeiket. Kérésükre fényképeket sem készítettünk, csak kizárólag a lépcsőház földszintjén. Az oka egészen egyszerű, félnek az ott lakó, kiilleszkedett egyedektől, és a térségbeli „mindenhatók” vélelmezhető bosszújától is.

Az előre leegyeztetett, nem hivatalos környezettanulmányra négyen érkeztünk, melyre alkalmi fotósom Dávid Attila, egy orosházi Gárdista bajtárs Benkő Attila és dr. Szabó Ervin jobbikos önkormányzati képviselő kísért el.
A lépcsőházba belépve azonnal megcsapott bennünket az állott cigaretta bűze, majd a felfeszített postaládák és feltört kerékpártárolók és az egyre hangosabbá váló lármázások jelezték számunkra, hogy valós probléma feltárására érkeztünk meg.
Felfelé haladva több szinten is csoportosulás volt észlehető a lépcsőházban. Mint hamarosan megtudtuk ez abból adódott, hogy az egyszobás garzonlakások bizony szűkösek a benne lakó népesebb famíliák számára. Ők gyakorlatilag a lépcsőház folyosóin élik a lármázásaiktól visszhangos mindennapi életüket.

Viszonylag nagy meglepetés nem ért bennünket, mikor megláttuk, hogy a lépcsőházban életvitelszerűen tartózkodó nők, férfiak, gyerekek mind egy szálig a cigányság soraiból kerültek ki.
Eközben panaszosunktól megtudtuk, egy ideje már csak cigány származásúak költöznek a házba. A szociális alapú lakásoknak több mint a felét már ők „lakják” (le).
„Egy ideje csak roma (a nyilatkozó nyilván cigányra gondol, csak helytelen szóhasználattal - a szerk.) származású embereket költöztetnek ide hozzánk. Hangosak, veszekednek, tönkre teszik a bejárati ajtót, mindenki bejárhat ide aki csak akar. Reggeltől estig cigarettáznak a lépcsőházban, nincsenek tekintettel senkire az emberek fuldokolnak a saját lakásukban. Drogoznak, egyszerűen tűrhetetlen amit művelnek. Sokszor ki kell hívni a rendőröket is. Kértem is őket, hogy többet járőrözzenek erre, járják végig az emeleteket, de sajnos ez nem történik. Mi, normális lakók félünk. A gyerekeink is félnek és mi is féltjük őket. Aki csak teheti, az elköltözik innen, aki pedig nem tud innen elmenni, annak marad a félelem.
Egyébként nem tudom, mi folyik itt, esetleg cigánytelepet akarnak létrehozni, és így akarnak elüldözni bennünket innen? Egyébként sok köztük a nem is idevalósi. Valahonnan idetelepíthették őket. Nem nagyon merek velük egyedül szembeszállni, hiszen börtönviselt emberek is járnak ide. Ezek egyszerűen nem hajlandóak normálisan viselkedni. Dávid Zoltán polgármester úrnak már többször jeleztük a problémát, szeretnénk, ha egy éjjeliőrt alkalmaznának itt, ahogy régebben is volt. De mindig arra hivatkoznak, hogy nincs rá pénz.”
Egy másik lakó szintén hasonló problémákról beszélt.
„Őszintén szólva én örülnek neki, ha minél többet jönnétek, vagy jönnének ide a hatóságtól. Vasárnap már nem mertem lemenni, mert egyfolytában üvöltöztek, rugdalóztak. Lent az alagsorban isznak, kábítószereznek, meg mindenfélét csinálnak. Felfeszítik a postaládáinkat, széttépik a leveleinket, szétrúgják a bejárati ajtót is. Nem győzünk szólni, hogy csinálják meg, mert így az jön be a lépcsőházba, aki csak akar. Sok a kisgyerekes család is, de sokan járnak ide olyanok is, akik nem tartoznak ide és nem laknak itt. Találkoztam már bódult, kábítószeres emberrel is lent az alagsorban.
Jó lenne, ha valami változás lenne!
Hiába megyünk a városvezetéshez, nem történik semmi. Kérdeztük már, hogy nem akarnának-e ide portai szolgálatot, mint ahogy régen is volt. Azt mondták a hivatalban, hogy nincs rá pénz. Pedig lenne erre szakképzett ember aki vállalná, még a helyiség is megvan hozzá. Ott az a rengeteg közmunkás, ott van az a sok biztonsági őr akinek nincs munkája, akár lehetne ezt közmunkában is csinálni. Nekem is több ismerősöm van aki szakképzett biztonsági őr és azt mondta, hogy ő vállalná, csak ugye pénz erre nincs. Itt a közbiztonság sajnos nincs jelen és amikor szólunk a rendőröknek, mire kiérnek, addigra innen eltűnnek azok, akiket el lehetne kapni. A péntek és a szombat borzasztó, főleg éjszaka. A lakók biztonságára úgy tűnik nincs pénz.”
A következő panaszos elsősorban a kábítószerezés miatt volt felháborodva. Mint elmondta, irritálja a kellemetlen szag és többször látta már, hogyan történik itt a kábítószeradás-vétel.
Megtudtuk továbbá, hogy a mentők is gyakori vendégei a lépcsőháznak és már több esetben folyt a vér egy-egy esti szópárbaj végső következményeként.
Zoom
Annak ellenére, hogy sokfelé megfordultam az országban, számomra is meglepő, hogy napjainkban egy Békés megyei nagyváros központi területén valós problémát jelent egy lakókörnyezet központilag levezényelt gettósítása. Így kerülhetnek már Orosházán is a normálisan élő és jogosan nyugodt életre vágyó átlagállampolgárok olyan élethelyzetekbe, amelyet jóérzésű ember nem kívánna még a haragosainak sem.
Mi lehet a megoldás erre?
Szerintem nagyon egyszerű! A hivatali és a hivatalos szerveknek egyszerűen csak következetesen alkalmazni kellene és betartatni a törvényeket és jogszabályokat. Ebben első körben mondjuk két főállású éjjeliőr már azonnal érzékelhető segítséget jelenthetne.
Mint ahogy az ottjártunk után is tapasztalható volt több emeleti szinten, szokatlanul nyugalmas volt az éjszaka.
Persze ez csoda is csak egy napig tartott, másnap már minden folyt tovább a megszokott formában.
Kísérőmet, dr. Szabó Ervin önkormányzati képviselőt is megdöbbentették a látottak. Ígérte, hogy mint az orosházi képviselő-testület tagja mindent elkövet annak érdekében, hogy a kiszolgáltatott lakók élete visszatérhessen a normális, őket is megillető színvonalra.
Orosházán talán még sikerülhet visszafordítani egy nemrég útjára indult negatív folyamatot. Ehhez viszont a helyi „uraknak” azzal kellene foglalatoskodnia, amire felhatalmazást kaptak. Vagyis a hatalmi pozíciójuk erősítésére szánt energiából lehetne átcsoportosítani egy keveset a helyi lakosok érdekképviseletére is. Időnként miattuk is illene kinyitni a köz pénztárcáját.
Magyarországot sajnos a benne élőktől is meg kell védeni!
Természetesen ameddig nem történik hivatalos, érdemi lépés, addig ránk továbbra is számíthatnak a Garzonbérlők Házának lakói.
Nálunk ez nem pénzkérdés!