Mindkét oldalról szórták a kritikát Orbán Viktorra a múlt heti uniós csúcstalálkozón az Európai Tanács ülésén elfogadott végkövetkeztetések miatt. Ahogy azt az Eurológus már a csúcs után közvetlenül megírta, a magyar miniszterelnök továbbra is ellenzi a menedékkérők unión belüli elosztását szolgáló "kvótarendszert", ugyanakkor ő is jóváhagyta a zárónyilatkozatot, amely kimondja: "teljes körűen végre kell hajtani az Unión belüli áthelyezési folyamatot".
 Orbán Viktor a brüsszeli csúcstalálkozó után nyilatkozik a sajtónak |
Az ellenzék rögtön ráugrott az ellentmondásra: a Jobbik "elképesztő árulásról", a Demokratikus Koalíció "hazugságról" beszélt. Kovács Zoltán kormányszóvivő azzal hárított, hogy csak a tavaly nyári döntésről van szó, ami 40 ezer ember önkéntes alapú befogadásáról szól (Magyarország itt nulla menedékkérőt vállalt), nem a kvóták alapján kiszámolt 120 ezresről, amit a magyar kormány nem szavazott meg.
Annak ugyanakkor semmi nyoma, hogy ebbe csak a 40 ezres önkéntes elosztást értették volna bele, ahogy azt a kormányszóvivő állítja. Az elfogadott konklúzió nem közvetlenül a tavaly nyári, hanem az év végi ülésre utal vissza: "valamennyi tavaly decemberben elfogadott intézkedést a lehető leggyorsabban végre kell hajtani, a migránsok Unión belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat [...] is beleértve".
A hivatkozott decemberi végkövetkeztetés szerint a tagállamoknak végre kell hajtaniuk a migránsok EU-n belüli áthelyezésére vonatkozó határozatokat.
Többes számban, vagyis – mivel csak kettő ilyen volt – a kvótást is. Vagyis persze, elvileg rábólintott, hogy mielőbb megcsinálja, miközben nem ért vele egyet, bíróságon harcol ellene, és a döntésig nem is hajlandó végrehajtani.
Azt viszont nem szabad elfelejteni, hogy a javaslatot korábban már – több közép-európai, közte magyar ellenszavazattal – a rendes jogalkotási eljárással elfogadta az Európai Unió Tanácsa (ez nem azonos az Európai Tanáccsal, a tagállami miniszterek vannak benne) és egyetértett vele a másik társdöntéshozó, az Európai Parlament is. Vagyis a csúcstalálkozó végkövetkeztetése egyszerűen csak azt mondja ki, hogy csinálják meg, amit amúgy is kötelesek lennének megcsinálni.
Eddig nemcsak Magyarország, de mások sem igazán hajlottak rá, alig ötszáz EU-ba érkezett menedékkérőt helyeztek át a tagállamok között.
Ha egy tagállam nem (vagy rosszul) hajt végre egy uniós jogszabályt, mint most a többségük a 120 ezer menedékkérő szétosztását, az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indíthat. Ez egy hosszú folyamat, ami oda-vissza levelezgetés és európai bírósági per után pénzbüntetéssel járhat, ha menet közben nem sikerül megegyezni. Az uniós menekültügyi szabályok betartatására egyébként már egy sor ilyen eljárást kezdtek a közelmúltban, de a 120 ezres széttelepítés miatt – amit 2017-ig kellene befejezni – még egyet sem.
Orbán Viktor pénteken arról beszélt, hogy a "menekültek" jogi erővel való szétosztását támogatók hangja erős volt a csúcstalálkozón, "ennek a kivédése lesz nagyon fontos a következő hetekben, és erről fog szólni a következő EU-s csúcs". A következő csúcstalálkozót március 6-án tartják.
Amint kevesebben jönnek, Magyarország is fogad majd
A Politico európai néppárti forrásokra hivatkozva azt írta hétfő reggel, hogy Orbán Viktor a néppárti miniszterelnökök és államfők múlt heti összejövetelén zárt ajtók mögött kijelentette: Magyarország is hajlandó "menekülteket" befogadni, de "akkor és csak akkor", ha az Európába érkező bevándorlók száma csökken.
Ez összecseng a korábbi kijelentéseivel, például amikor szeptemberben arról beszélt: először a határok védelméről kell gondoskodni, és utána elmélkedhetünk rajta, hogy hogyan legyünk szolidárisak egymással és a menedékkérőkkel.
(Index nyomán)
Korábban írtuk:
