A körvonalazódó megállapodás értelmében Ankara további 3 milliárd eurós pénzügyi támogatást kér az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására, továbbá a török EU-csatlakozási tárgyalások felgyorsítását kéri, valamint azt, hogy legkésőbb június végéig töröljék el az uniós vízumkötelezettségét a török állampolgárokkal szemben.

A törökök ezért cserébe visszafogadnák az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét. Az EU-nak viszont minden egyes visszafogadott szíriai állampolgárért cserébe be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból - írták a zárónyilatkozatban. Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az ülés után ennek kapcsán kijelentette, véget értek az Európába irányuló illegális migráció napjai.

Az Égei-tengeren átkelő "menekültek" visszafogadásáról szóló kötelezettségvállalást Davutoglu is megerősítette a Tuskkal és Jean-Claude Juncker európai bizottsági elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján. A török kormányfő hangsúlyozta, országa nem koldul semmilyen pénzt senkitől, itt a terhek megosztásáról van szó, Ankara ugyanis nem felelős ezért a humanitárius katasztrófáért, ahogyan amúgy az Európai Unió sem.

Jean-Claude Juncker keddre virradóra azt hangoztatta, hogy valódi változást fog hozni a csúcstalálkozón megszületett megállapodás, a jövőben a menekültek kizárólag törvényes úton juthatnak majd Európába.

Juncker szerint az új egyezmény nyomán sikerül majd megtörni az embercsempészek "üzleti modelljét". A bizottsági elnök kijelentette, nem lesz értelme annak, hogy a "menekültek" fizessenek a bűnözőknek az átkelésért. Mint mondta, amennyiben ezt teszik, úgyis hamar visszaviszik őket Törökországba, és az európai áttelepítésre várók listájának a végére kerülnek.

Az EB elnöke ismételten kiemelte, hogy a migrációs válság kezelésében az egyoldalú megközelítés nem vezet megoldásra.

Az uniós vezetők támogatják a migrációs válság kezelését célzó török javaslatok főbb vonalait - közölte Angela Merkel német kancellár, hozzátéve, a fő cél, hogy sikerüljön szabályozott bevándorlássá alakítani az illegális migrációt.

A német kancellár arról is beszámolt, hogy a találkozón a Zaman ellenzéki török médiacsoport állami ellenőrzés alá helyezéséről is beszéltek, és hangsúlyozták a sajtószabadság fontosságát.

Francois Hollande francia államfő leszögezte, kizárólag akkor lehetséges a török állampolgárokkal szembeni uniós vízumkötelezettség eltörlése június végéig, ha Ankara megfelel a vonatkozó előírások mindegyikének. Törökország uniós felvételéről Hollande azt mondta, hogy "addig még hosszú az út", az EU által nyújtott pénzügyi támogatás megnövelésének kérdéséről szólva pedig kifejtette, hogy az lehetséges, de csak 2018 után.

Az Európai Unió és Törökország közötti csúcstalálkozó résztvevői eredetileg elsősorban a migrációs hullám megfékezéséről az ankarai kormány és az uniós tagországok vezetői között novemberben létrejött egyezmény végrehajtásáról terveztek tárgyalni. Az akcióterv értelmében Ankara kötelezettséget vállalt arra, hogy megerősíti határai védelmét, fellép az embercsempészek ellen, és visszafogadja az unióból kitoloncolt bevándorlókat, cserébe pedig az Európai Unió és tagállamai hárommilliárd euróval segítik Törökországot az országban lévő menekültek ellátásában.

Vége van annak az időnek, amikor ellenőrzés nélkül lehetett a nyugat-balkáni útvonalon közlekedni, az uniós vezetők döntöttek: le kell zárni az embercsempész útvonalakat, ami azt jelenti, hogy a határokon is helyre kell állítani a rendet - mondta Orbán Viktor miniszterelnök Brüsszelben újságíróknak az Európai Unió és Törökország vezetőinek rendkívüli csúcstalálkozóját követően kedd hajnalban.

Orbán Viktor tájékoztatása szerint eredményre vezetett a magyar-osztrák-szlovén-horvát fellépés, a Brüsszelben elfogadott uniós megállapodás szövege kimondja: egy korszak befejeződött, a Nyugat-Balkánon keresztül vezető migrációs útvonalakat mostantól lezártuk.

A megállapodás értelmében az embercsempészek üzleti modelljét meg kívánják törni, ami azt jelenti, hogy ők "hiába is állapodnak meg a migránsokkal, nem fogják tudni teljesíteni a vállalásaikat, mert nem engedjük a migránsokat keresztülvonulni a Balkánon" - fogalmazott a miniszterelnök. Ez nehéz helyzetet idéz elő Görögországban, hiszen nagyon sokan ott ragadtak és ott ragadnak, ezért az uniós tagállami vezetők azt vállalták, hogy segítenek Görögországnak a megnövekedett terhek viselésében.

Orbán Viktor azt is elmondta, hogy nem született megállapodás a törökökkel, mivel ők négy nagyon nehéz kérdéskört érintő javaslattal álltak elő. Az uniós tagországok vezetői úgy ítélték meg, hogy azok túlságosan nehéz kérdések ahhoz, hogy egy délután alatt igent vagy nemet lehessen rájuk mondani. Ezért felhatalmazták Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, hogy folytasson tárgyalásokat Törökországgal arról a javaslatról, amelyet a hétfői tárgyaláson előterjesztettek.

Orbán Viktor elmondta, meghatároztak néhány olyan elvet, amelyek a tárgyalások kiindulópontjai lehetnek. A tárgyalások eredményeiről a következő, jövő heti uniós csúcsértekezleten egyeztethetnek a tagországok vezetői.

A török megállapodás részleteiről Orbán Viktor újságíró kérdésre válaszolva elmondta, hogy Magyarország élesen ellenzi azt az EU-Törökország megállapodás szövegében szereplő utalást, amely szerint Törökországból embereket kellene behozni Európába. Szlovákiával közösen jogfenntartó nyilatkozatot tett Magyarország, amelyben kimondták, hogy a szöveget nem tudják támogatni. Ennek oka az, hogy perlik az unió korábbi döntését, amely a migránsok áthelyezésére vonatkozik.

Magyarország továbbra sem ért egyet a kötelező betelepítési kvóta egyetlen eddig elfogadott módszerével sem, ezért támogatta azt a lengyel indítványt is, amely kimondja: semmilyen megállapodás a törökökkel nem eredményezheti azt, hogy az eddigi áttelepítési, áthelyezési és betelepítési mennyiségen felül újabb kötelezettségek jöhetnének létre - közölte Orbán Viktor.

(MTI)

Az európai uniós és török vezetők brüsszeli rendkívüli csúcstalálkozójáról a kiszivárgott megállapodástervezet értelmében az EU megduplázná a Törökországnak az Európába irányuló menekülthullám kezeléséhez nyújtott támogatás jelenleg hárommilliárd eurós összegét, emellett a tervezettnél korábban - legkésőbb júliusig - eltörölné a vízumkötelezettséget a török állampolgárokkal szemben.

Ankara ideiglenes jelleggel visszafogadná az országból illegálisan Görögországba érkező migránsok mindegyikét, ha azok nem kapnak az EU-ban menedékjogot, az EU-nak viszont minden visszafogadott szíriai állampolgár helyett be kellene fogadnia egy szíriai menekültet közvetlenül Törökországból. Az áttelepítések költségeit az EU fedezné.

A kiszivárgott tervezetből Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke annyit erősített meg, hogy Törökország további hárommilliárd eurót kért 2018 végéig az Európai Uniótól az országban tartózkodó szíriai menekültek ellátására.

(MTI)

Az Eurológust helyszíni források arról tájékoztatták, hogy nem Orbán Viktor volt az egyetlen, aki kifogást emelt egy új javaslatcsomag ellen, amely kora délután került a kormányfők elé.

„Orbán Viktor csak az egyike azoknak a vezetőknek, akiknek komoly fenntartásai vannak a tervezettel kapcsolatban. Újabb török EU-csatlakozási fejezetek megnyitása ellen például Görögország is tiltakozott. Nincs döntési helyzet, az új javaslatok miatt a legtöbb vezetőnek otthon jóvá kell hagyatnia az új megállapodást” – mondta egy tanácsi diplomata.

Egy brüsszeli újságíró tweetje szerint állítólag nem csak Magyarország, de Ciprus és Franciaország is megvétózta a javaslatot.

(Index - Origó nyomán)

Egy EU-tisztségviselő szerint az uniós tagállamok vezetői nem tudtak megállapodásra jutni a migrációs válság megoldását célzó török tervezetről, s a következő napokban tovább dolgoznak majd az ügy megoldásán - jelentette a Reuters hírügynökség hétfő este.

(MTI)

Korábban írtuk: Folytatódik a zsarolás: még több pénzt akarnak a törökök - és nem csak azt

Kapcsolódó: Orbán a Bildnek: engem lámpavasra akasztanának, ha a törököktől átvett százezrek szétosztásához hozzájárulnék