Egy kötelező érvényű vételi ajánlat múlt heti elfogadásával eldőlt, kié lesz az MKB Bank, az új tulajdonos kilétét azonban csak az Európai Bizottságtól kapott június végi határidőig fedi fel a tulajdonosi jogokat gyakorló MNB - tudta meg független forrásokból a Portfolio. A vg.hu-nak eközben minden alapot nélkülözőnek nevezték jegybanki források azokat a piaci pletykákat, amelyek szerint az MNB által létrehozott alapítványok lennének közvetett módon a vevők.
Nagy Márton jegybanki alelnök és az MNB által létrehozott hat alapítvány is cáfolta, hogy külföldi magántőkealapon keresztül az alapítványok szerzik meg az MKB többségi tulajdonát, pedig a piacon tartja magát ez a pletyka. A Világgazdaság által megkérdezett alapítványok határozottan cáfolták azt is, hogy a gazdálkodásuk titkosítására vonatkozó, és jelenleg az Alkotmánybíróság előtt lévő márciusi törvénymódosítást azért szabták volna visszamenőleges hatályúra, hogy eltitkolják a vagyonuk magántőkealapokba történő áthelyezését, hogy aztán azok, vagy ezek egyike ajánlatot tegyen az MKB-ra.
Azt állítólag az Európai Bizottság sem nézné jó szemmel összeférhetetlenségi okok miatt, hogy az alapítványok (például az a Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöke Balog Ádám MKB-vezér) közvetlenül szálljanak be a bankba. A vg.hu szerint ezzel szemben két magántőkealap maradt versenyben az MKB-ért, de a Portfolio úgy tudja, már eldőlt a küzdelem egy kötelező érvényű ajánlat múlt heti elfogadásával, de az új tulajdonos bejelentésével megvárják a június végi határidőt,amíg az Európai Bizottság felé vállaltan új tulajdonba kell helyezni a bankot, amely egyébként 2015 decembere óta a Szanálási Vagyonkezelő tulajdonában van, és 2014 decembere óta az MNB mint tulajdonosi jogokat gyakorló szanálási hatóság irányítása alatt áll.
Az már tavaly decemberben kiderült, hogy 17 milliárd forintos vételárral és 0 forintos eladási árral - tőkeemelési kényszer és osztalékfizetés nélkül -, vagyis összességében 17 milliárd forintos bukóval zárta az állami költségvetés az "MKB-kalandot", miután a bank jó része és leválasztott eszközei egyaránt a Szanálási Vagyonkezelő tulajdonába kerültek, ehhez sikerült ugyanis megszerezni az Európai Bizottság jóváhagyását a bank rossz eszközeinek mielőbbi sikeres leválasztása érdekében.
A szanálás során 343 milliárd forintnyi rossz minőségű bruttó (megképzett céltartalék előtti) kitettségétől szabadították meg az MKB Bankot. Ebből 130 milliárdnyit piaci szereplőknek már korábban eladtak, 213 milliárdnyit pedig az MNB által irányított Szanálási Vagyonkezelő vett át karácsony előtt 45%-os értéken négy nagybank (Erste, K&H, OTP, UniCredit) konzorciális hiteléből.
