A Magyar Patrióták Közösségének fölhívására 2016. június 9-én a szakadó eső ellenére a történelmi lakókörnyezetét szerető, annak épített örökségét védő mintegy 250-300 bel-budai polgár gyűlt össze és tartott ki mindvégig a Bem-szobor körül. A magyar zászló fehérjébe írt Több tiszteletet örökségünknek! jelszóval a lengyel tábornok szobrának talapzata előtt fölsorakozott egyesületi tagok fölolvasták a Radetzky laktanya bontásának végleges leállítására, illetve az eddigi bontási munkálatokkal a műemlék-épületegyüttesben okozott károk helyreállítására vonatkozó követelést. A tüntetésen magánemberként megjelent Gyöngyösi Márton, a Jobbik országgyűlési képviselője és Bodor Zoltán, a Budapest II. Kerületi Önkormányzat jobbikos képviselője.

Hetzmann Róbert, a Magyar Patrióták Közösségének elnöke beszédének elején hangsúlyozta, hogy a Radetzky laktanya kiemelt fontosságú építészeti műemlékünk, aminek megmentése nemzeti érdek. Az egyesület által az épületegyüttes lebontása ellen indított világhálós aláírás-gyűjtőívet eddig több mint 7600 magánszemély írta alá. „Egy olyan irodaházat álmodtak ennek a műemléképületnek a helyére, amely nem tisztelte volna a történelmi örökségünket és a világörökség részét képező budai Duna-parti panorámát”, jelentette ki Hetzmann Róbert, majd elmondta, hogy a történelmi környezetbe nem illő szörnyépületet a Budapest Fővárosi Kormányhivatal határozata értelmében már nem valósíthatják meg, ám a tüntetésre mégis szükség van, mert a befektető a határozat közzététele utáni napon is folytatta a hajdani laktanya bontását. A tüntetést szervező egyesület ezért büntető feljelentést tett műemlékrongálás bűncselekményének elkövetése miatt.

Az építtető, befektető kilétének ismertetése során az egyesület elnöke elmondta: a HB Reavis nevű, Pozsonyban bejegyzett szlovák hátterű ingatlanbefektető-csoportról van szó (amelynek van „magyar” részlege is – H. J.), amely eddig a Radetzky laktanyára is tervezett üvegketrechez hasonló több ocsmányságot épített szerte Európában, így Pozsonyban, Kassán, Varsóban és Londonban. Ennek a nemzetközi cégnek a tavalyi nyeresége 307,5 millió euró volt, amely közel 100 milliárd forintnak felel meg, s ez egyben azt is jelenti, hogy a magyar örökségvédő egyesületnek, az értékeinkért aggódó honpolgároknak igen egyenlőtlen küzdelmet kellett megvívni az Európa tíz legnagyobb ingatlanfejlesztői közé sorolt befektetői érdekcsoporttal, emlékeztetett Hetzmann Róbert. „A nemzetközi tőke általában nem szülőföldjeként tekint arra az országra, városra vagy vidékre, ahol élünk, hanem üzletként, s a Bem téri Radetzky laktanya fölé tervezett hétszintes üveg-acél irodaház tervei is ezt bizonyítják”, mondta az elnök, majd kijelentette: Ilyen esetben mindig az a kérdés, hogy az állam kinek az oldalára áll, az értékeket védő honpolgárok vagy pedig a befektetői érdek oldalára. Az állam és a hatóság a törvény ezúttal tehát a mi oldalunkra állt.

A tüntetés egyik követeléseként a szónok bejelentette: épüljön azonnal védőtető a már meg- és lebontott tető helyett. A Radetzky laktanya műemléképületét több mint két hétig bontották a jogellenes és hatálytalan bontási és építési engedély alapján, amelynek következtében az épületegyüttes mintegy tíz százaléka már megsemmisült. Ha a befektető nem hajlandó eleget tenni a műemlék karbantartási és helyreállítási kötelességének, az állam élhet a kisajátítási jogával, hangsúlyozta Hetzmann Róbert. A Radetzky laktanya, illetve az előtte levő Bem József tér az 1956-os forradalom egyik kultikus helyszíne, ezért a Magyar Patrióták közössége kezdeményezi, hogy az épületben hozzanak létre egy 56-os múzeumot, kiállítótermet vagy emlékezőhelyet. Az elnök végül elmondta, hogy az egyesület aktivistáik mindaddig őrjáratoznak a Bem József téren és környékén, amíg nem tűnnek el a laktanya külső falai mellé fölállított, oda nem való építési paravánok és az udvaron fölsorakoztatott bontó- és más munkagépek.

Kecskeméti Norbert László, a Fiatal Műemlékvédők Egyesületének alapító elnöke beszédének elején elmondta: a 2008-tól létező egyesület legfőbb célja az általuk értékesnek vélt magyar építészeti emlékek helyi, illetve műemléki védelem alá helyeztetése, dokumentálása, a felújításuk elősegítése. A cél minél hatékonyabb megvalósítása érdekében az egyesület stratégiai partnerséget kötött a Magyar Patrióták Közösségével, s ennek az együttműködésnek a legújabb gyümölcse a Radetzky laktanya bontásának leállítása. „Nem kívánunk több vérző sebet látni a gyönyörű Budapest szívében. Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a nehéz történelmi időket is átvészelő épületeket megalomániás építészek ámokfutása és befektetők rombolják le”, mondta a műemlékvédő, majd kiemelte: nem ellenzik az új funkciókat szolgáló építmények létrehozását, ám tiltakoznak az ellen, ha az értékrombolással jár, amiképpen a Radetzky laktanya esetében is történt volna.

A 32 ezer négyzetméteres, Bem Palace-nak keresztelt irodaházat szemléltető látványterv ismeretében kimondhatjuk, hogy szégyellje magát az építész, amiért eleve üres telekként tekintett a helyszínre. Tervezésből elégtelen, rombolásból jeles az osztályzata az ilyen építésznek. A Központi Tervtanács is szakmai hozzá nem értésről tett tanúbizonyságot, ezért ők is szégyelljék magukat, jelentette ki Kecskeméti Norbert László a tüntetők tapsa közepette, majd azt javasolta a Tervtanácsnak, hogy tanulják meg újra a műemlék fogalmának a jelentését. Budapest a XIX-XX. században épült, pótolhatatlan értékű eklektikus városmaggal rendelkezik, ezért elfogadhatatlan, hogy ezek az épületek sorra eltűnjenek, mondta a szónok, majd hozzáfűzte, hogy hiányolják az építésztársadalom kiállását az építészeti örökségünk mellett. „Erősebb értékvédelmet helyi és országos szinten!” szólított föl zárszavában Kecskeméti Norbert László.

Dr. Gazda István tudománytörténész-professzor, számos, vagy inkább számtalan tudományos, történelmi, tudománytörténelmi és honismereti mű írója, a Radetzky laktanyától nem messze levő Millenáris Parkban 2002-ben Az álmok álmodói – világraszóló magyarok című, a szoclib társulat kormányra kerülése után teljes egészében szétrombolt kiállítás tudománytörténeti anyagának összeállítója volt a tüntetés következő felszólalója, aki a Budapest II. kerület Országút, Felhévíz és Víziváros kerületrészek találkozásánál élő, lokálpatrióta helyi lakosok nevében szólt az egybegyűltekhez.

A tudós elöljáróban elmondta, hogy a Radetzky laktanya környékén lakó lokálpatrióták megkérték, hogy ügyvéd segítségével próbálja elérni a történelmi épület lerombolásának a leállítását. Az ügyvéddel e hét hétfőjén Gazda István járt a másodfokú építészeti hatóságként eljáró Budapest Fővárosi Kormányhivatalban, ahol megmutatták nekik az elsőfokú hatósági döntés jogsértő mivoltáról szóló, illetve a bontási-építési munkálatok leállítását elrendelő határozatot. A Radetzky laktanya épületében létesítendő 56-os múzeummal vagy emlékhellyel kapcsolatban Gazda István azt javasolta, hogy minél előbb nyújtsák be a tervbizottságnak a részletes elképzeléseket, mert nagyon kevés idő maradt egy színvonalas kiállítás létrehozására. Először is, visszavonhatatlanul meg kell védeni magát az épületet, újra kell építeni a rombolók által lebontott tetőszerkezetet. Az utóbbi feladat azonban nem lesz egyszerű, mert a sátortető teljes faszerkezetét szétrombolták, az értékes cserepet meg valószínűleg már el is adták. A tudós megjegyezte, hogy a tetőszerkezet lebontási, szétverési munkálatait örökségvédő társaival együtt filmre rögzítették.

„Ebben az esős időben nem lehet jól látni, ezért megkérdezem a jelenlevőket: látják-e körünkben a Budapest II. kerület polgármesterét? (Láng Zsolt, Fidesz – H. J.) A kerület vezetősége valószínűleg úgy véli, hogy neki semmi közük ehhez az épülethez. A kerület vezetősége megengedte azt, hogy ezt az egyébként állami tulajdonban volt épületet évekkel ezelőtt fillérekért eladják. Később azt ígérték, hogy az épület helyrehozása után itt majd önkormányzati irodák lesznek, de ebből nem lett semmi” emlékeztetett a tudós, majd így folytatta: „Most, amikor megjelent itt ez a bontó brigád, a kerület vezetése semmit nem tett annak érdekében, hogy leállítsa ezeket a munkálatokat.” Gazda István ezután kérte a patriótákat, hogy ezt a kérdést tegyék föl részben a polgármesternek, részben pedig a kerület építészetért felelős főállású munkatársának (Gacsályi Zsolt, önkormányzati főépítész – H. J.) Az elsőfokú építészeti hatóságon kívül vannak még mások is, akiknek a Radetzky laktanya bontásában kimutatható felelősségét felül kellene vizsgálni, jelentette ki a szónok, majd visszautalva az egyik előtte szólóra azt mondta, hogy nem is annyira a bontókat és az építőket terheli a komoly felelősség, hanem leginkább azokat a személyeket, akik ezeket az engedélyeket kiadták. „Ők talán nem felelnek semmiért, ők nem megkereshető személyek?”, tette föl a mindenképpen megválaszolásra váró kérdést Gazda István.

„Az engedélyt 2010-ben adták ki, a műemléki védettség 2011 óta érvényes, ám a hatóság velünk azt közölte, hogy tévedünk, mert ezt az épületet 2007 óta védi a műemléki törvény. Akkor az a személy vagy az az iroda, aki az engedélyt 2010-ben kiadta vajon nem felel semmiért?”, tette föl az újabb kellemetlen kérdést a professzor, aki végül emlékeztette a tüntetőket: „Az épület tervét egy építész (Turányi Gábor – H. J.) és annak meglehetősen idős fia (Turányi Bence – H. J.) készítette. A gyermek 23 éves volt, amikor ezt az építészeti tervet beadták a hatóságnak, amelyet 2010-ben el is fogadtak”, mondta dr. Gazda István.

Szeretnénk elérni, hogy a Radetzky laktanya épületét vásárolja vissza a Magyar Állam, s a lehetőség szerint ugyanolyan alacsony áron, mint amennyiért ezeknek a befektetőknek eladta. A visszavásárlás után ne csak az állagmegóvási munkák kezdődjenek el, hanem valóban úgy épüljön vissza a teljes tetőszerkezet, hogy belül megkezdődhessen az 56-os múzeum kialakítása, mondta dr. Gazda István, majd zárszóként kifejezte azon reményét, hogy a patrióták és a környék lakosságának összefogásaként ezeket a feladatokat sikerül megoldani.

Babucs Zoltán hadtörténész beszédének elején emlékeztetett a Zsindelyezik a kaszárnya tetejét, mind elvitték a legények elejét kezdetű régi magyar bakanótára. Most viszont nem a legények elejét viszik, hanem bontják ennek a kaszárnyának a tetejét, hogy később ne lehessen ezt az építmény helyreállítani, mondta. Tiltakozásunk eredményeként azonban megakadályoztuk, hogy az egyik szép, monarchiabeli laktanyaépületünket a föld felszínével tegyék egyenlővé. Történelmi területen állunk, mert a Bem József, illetve a korábbi Pálffy térnek közel 170 esztendős katonai múltja van, miután az eklektikus laktanya mögötti magtár, vagy Élelmiszer raktár 1840-1842-ben épült katonai sütődének és magtárnak. Ez az épület látta el élelmiszerrel a Budai Vár katonaságát élelmiszerrel.

A hadtörténész ezután elmondta: Az 1890-es évek derekán kezdődött meg a neoklasszikus stílusban épített magtár átépítése, majd Benedikty József állami főépítész 1897-ben megépíti a Radetzky utászlaktanyát. Az első világháborúban a laktanya épülete hadikórházként szolgált, s az ápolónők között volt, mások mellett Fedák Sári híres színésznő. A Tanácsköztársaság idején Pogány József hadügyminiszter utasítására Petőfi Sándorra nevezték át a laktanyát, amelyben az akkori Vörös Hadsereg egyik műszaki zászlóalja állomásozott. 1919 novemberében mintegy háromszáz elfogott vörös agitátort zártak be a laktanyába, majd elengedésük után a Horthy-rendszer különítményes alakulatait szállásolták el itt. A Radetzky laktanyát 1921 novemberében fölgyújtották, s az oltás közben több tűzoltó hősi halált halt. A laktanya újjáépítésétől kezdve 1944. március közepéig a Bornemissza Gergely első utász zászlóalj állomásozott ebben az épületben, majd a zászlóalj a Magyar Királyi Honvédség kötelékében kikerült a galíciai hadműveleti területre. Ezután a német katonai megszállás idején a laktanyát börtön céljára a Gestapo használta, majd 1944. október 15. után a Nyilaskeresztes Párt vette birtokba a létesítményt.

Magyarország 1945-ös szovjet megszállása után Görgey Artúrra keresztelték át a laktanyát, ahol a kommunista terrorszervezet, az ÁVH alakulatai rendezkedtek be. 1956. október 23-án több tízezres tömeg érkezik a laktanya előtti Bem-szoborhoz, hogy hitet tegyenek amellett, hogy a lengyel-magyar testvériség kitartott ezer esztendőn keresztül, s kitart 1956-ban is. A hadtörténész hangsúlyozta, hogy a Bem József tér és a Radetzky laktanya fontos helyszíne volt az 1956-os eseményeknek. A forradalom és szabadságharc leverése után a munkásőrség egységei foglalták el az épületet, majd 1990-től a Magyar Demokrata Fórum székháza lett. A objektumot 2000-ben eladták, s a homlokzati rész magántulajdonba került, míg a mögötte levő épület, az egykori Élelmiszer raktár honvédségi tulajdont képezett, amely utóbbitól 2007-ben szabadult meg szinte fillérekért a Honvédelmi Minisztérium ismert párt-elkötelezettségű vezetősége. Néhány nappal ezelőtt ennek a magtárépületnek a bontásával kezdődött el a Radetzky laktanya lerombolása, mondta Babucs Zoltán hadtörténész.

Hering József – Kuruc.info