Kikerült a negatív spirálból a magyar-orosz gazdasági együttműködés, amely az Európai Unió Oroszország elleni gazdasági szankcióinak bevezetése óta először ismét pozitív irányba mozdul el - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek csütörtökön Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel Hamburgban folytatott megbeszélése után.
A miniszter az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) legfőbb vezető testülete, a Miniszteri Tanács ülésének alkalmából folytatott kétoldalú megbeszélésről telefonon nyilatkozva kiemelte, hogy a magyar-orosz gazdasági, kereskedelmi együttműködés ugyan megsínylette az uniós szankciókat, de a korábban kötött megállapodások nyomán újra hozzá tud járulni a magyar gazdaság teljesítményéhez.
Ezt jelzi a többi között, hogy a Dunaferr acélipari társaság orosz tulajdonosa ismét fejlesztéseket kezdett, magyar és orosz válallatok közösen indultak egy 700 vasúti kocsi beszerzésére kiírt egyiptomi pályázaton, és “sorra hárulnak el az európai akadályok” a magyar gazdaságtörténet egyik legnagyobb szabású vállalkozása, a paksi atomerőmű bővítése előtt – mondta Szijjártó Péter.
Így “kezd az eredményesség szakaszába fordulni” az uniós szankciók negatív hatásainak ellensúlyozását célzó politika, amely a vállalatközi együttműködésre, az egymás piacain folytatott kölcsönös beruházásokra és a harmadik piacokon folytatott közös tevékenységre épül – mondta a miniszter, hangsúlyozva, hogy az orosz diplomácia vezetőjével megerősítették ezt a politikát.
Szijjártó Péter hozzátette, hogy továbbra is átlátható módon folytatják a politikai párbeszédet, így a nyilvánosság azonnal tájékoztatást kap minden magyar-orosz felső szintű megbeszélésről.
Hivatalos kétoldalú magyar-orosz külügyminiszteri találkozót minden évben rendeznek, tavaly Moszkvában volt, az idén Budapesten, a következőt pedig Szergej Lavrov meghívására január 23-án Moszkvában tartják meg – ismertette. A megbeszéléseket a többoldalú találkozókon is folytatják, az EBESZ hamburgi tanácskozásán a negyedik idei tárgyalást tartották. Ez is mutatja, hogy a magyar és az orosz külpolitika egyaránt fontos szerepet szán a két ország közötti “pragmatikus, ésszerű, racionális” együttműködésnek – mondta Szijjártó Péter.
Aláhúzta, hogy Magyarország meggyőződése szerint a nemzetközi közösségben akkor lesz béke és biztonság, ha az orosz-amerikai együttműködés “visszaáll a racionális pályára”. Budapest ehhez azzal tud hozzájárulni, hogy tovább folytatja a kölcsönös tiszteletre alapozott ésszerű együttműködést.
A külgazdasági és külügyminiszter egy sor további kétoldalú megbeszélést is folytatott az EBESZ tanácsülésének margóján. Miegombín Enhbold mongol külügyminiszterrel több gazdasági megállapodást is kötöttek, ezek közül az a legfontosabb, hogy minden bürokratikus akadály elhárul a 25 millió dolláros magyar állami segélyhitel keretében tervezett mongóliai biokombinát-építés előtt – mondta Szijjártó Péter.
Jerlan Idriszov kazah külügyminiszterrel folytatott tárgyalásáról elmondta, hogy szintén komoly mezőgazdasági-technológiai együttműködés előtt nyit utat az a megállapodás, amelyet a kétoldalú mezőgazdasági befektetési alap működésének részleteiről kötöttek. Uladzimir Makej fehérorosz külügyminiszterrel folytatott tárgyalásáról kiemelte, hogy a Fehéroroszországba irányuló magyar gyógyszeripari export növekedését ösztönző megállapodást kötöttek. A magyar diplomácia vezetője a kirgiz, az üzbég, a montenegrói és az andorrai külügyminiszterrel is folytatott megbeszélést csütörtökön Hamburgban.
(MTI)
