2017. október 23., hétfő, Gyöngyvér, Koppány napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:21 Az Egyesült Államok legköltségesebb kormányzóválasztására készülnek a milliárdosok Illinois-ban21:57 Kigyulladt egy busz, egy teherautó és öt személygépjármű Pomázon21:23 "Jó reggelt!" - írta ki üzenőfalára a palesztin munkás, de a Facebook félrefordította, így hát letartóztatták21:00 Újabb hamis bombariadó: háromezer embert evakuáltak Moszkva egyik legnagyobb bevásárlóközpontjából20:46 Itt a mai napra jutó "pszichés problémákkal küzdő": túszokat ejtett egy fegyveres egy angliai bowlingpályán20:33 Ha már járőrözésre nincs pénz, legalább iszlám propagandafilmet forgatott a Lincolnshire-i rendőrség20:01 Marad a kommunista államfő Szlovéniában19:33 A felrobbantott újságírónő ügyében követeltek igazságot Máltán19:17 Minden fellépő lemondta a haknit, de a Gulyás-galeri már megint a zord időjárásra fogta forradalmuk lefújását18:22 Alapjaiban rengették meg a csehországi pártrendszert a hétvégi képviselőházi választások17:45 Ez csak természetes: Szanyinak nem ünnep október 23-a - világgá is kürtölte a vörös szeszkazán17:16 Jobbik: ha komolyan gondolja a haza védelmét a kormány, nyújtsa be saját nevében az alaptörvény-módosítási javaslatot16:59 Mégsem lesz az Egészségügyi Világszervezet jószolgálati nagykövete a zimbabwei diktátor16:44 Tinédzser terroristáktól kell rettegniük a franciáknak: mecsetek, antifák és komcsi politikusok szerepeltek nem létező célkeresztjükben15:56 Az '56-os szabadságharc során 2700-an adták életüket a hazáért - az elesettek fele 30 éven aluli volt
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország :: :: Hozzászólások

Az ügynökbarát kormány szerint az ügynökügyek az érintettek kihalásával oldódnak meg, s nem a törvényes rendezéssel

Reklám

Ha valakinek még voltak illúziói az elmaszatolt és zavaros ügynökügyek 27 éve késő törvényes rendezéséről, az ügynökök teljes névsorának nyilvánosságra hozásáról, azok egy dologban biztosak lehetnek azután, hogy a napokban megismerhették a Nemzeti Emlékezet Bizottságának véleményét és a kormány szándékát a mágnesszalagok sorsáról. Teljesen egyértelmű: Orbán sohasem fogja megengedni a nyilvánosságra hozást kormányzati forrásból és felelősséggel, minden újabb törvényjavaslatot le fog söpörtetni pártjával, csak időhúzásra játszik és tartja magát ahhoz az 1998-ban Boross Pétertől kapott tanácshoz, miszerint hagyni kell, hogy az ügynökügyek az érintettek kihalásával oldódjanak meg véglegesen, mert minden más megoldás veszélyes és veszteséges az aktuális hatalom számára. „Mocsár ez, amiben csak elsüllyedni lehet” - mondta Boross, aki lecsapolás helyetti megalkuvásaival inkább tovább ingoványosította a mocsarat a politika számára 1990-94 között, Antall Józseffel, Kónya Imrével, Gálszécsy Andrással, Füzessy Tiborral.
Zoom
Antall József és Boross Péter 1990-ben
[Két részlet Bálint László, volt kémelhárító alezredes emlékirataiból - „Évtizedeim a titkosszolgálatnál”, 2012:
1., „Elfoglalta hivatalát Boross Péter miniszter, és létrehozták az apparátust. Vagy ő kérte, vagy az NBH ajánlotta, hogy legyen a miniszteri törzsben egy összekötő tiszt is a miniszter és a szolgálat között. Az NBH vezetői összedugták a fejüket, és azon tanakodtak, ki legyen az, akit összekötőnek küldenek. Olyan kellett, aki garantáltan az ő emberük, akiben tökéletesen megbíznak, és aki van annyira okos és értelmes, hogy befolyásolni tudja a minisztert, képes elnyerni a bizalmát, ugyanakkor folyamatosan szállítja a híreket a miniszter környezetéből a titkosszolgálati vezetésnek. Egy ilyen összekötői feladatra legfeljebb egy kiemelt főoperatív tiszti beosztásban lévő munkatárs kellett volna, semmivel sem több. Ehelyett Chladek István alezredest, a mi osztályvezetőnket (Nemzetbiztonsági Hivatal) küldték. Az egykori ávós gyereke, a volt KISZ-titkár, az MSZMP Politikai Főiskola hallgatója, a kommunista kádertartalék lett a miniszteri összekötő. Ez kellett Boross Péternek, vagy ahogyan a hivatalban emlegették, a ’kocsmáros’ úrnak. Távozása előtt Chladek István az osztályon tartott egy utolsó értekezletet. Máig emlékezetesek számomra az utolsó szavai: ’Véssétek jól az eszetekbe, hogy most a legfontosabb feladat nem más, mint az állomány minél teljesebb átmentése’. Határozottan emlékszem, hogy így mondta: ’átmentése’. Ezen a bukott kommunista diktatúra kiszolgált állambiztonsági állománya átmentését kellett érteni. Remek embert kapott és fogadott be Boross Péter összekötőnek!”
2., „Talán túlzás, ha azt mondom, hogy azon már szinte meg sem lepődtem, amikor a BM Történeti Irattár titkárságán az egykori BM III/III Csoportfőnökség utolsó vezetőjének, Horváth József vezérőrnagynak a titkárnőjébe – és házasságon kívül született gyereke anyjába – botlottam. Ezt nevezték akkoriban Magyarországon rendszerváltozásnak.”]
 Ezért sem volt, nincs és nem is lesz politikai szándék a megnyugtató rendezésre.  A vezérlési mechanizmus jelenleg így fest: Orbán dönt, az Alkotmányvédelmi Hivatal  őrzi a mágnesszalagokat, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága érdemi munkát nem végezhet velük, de úgy tesz, mintha alaposan megvizsgálta volna, s nyilvánosságra is hozná őket, ám, mert még dolgozni kellene rajtuk egy kicsit – például összevetni az eklektikus adatokat a korábban megismertekkel, a papíralapú nyilvántartást a gépivel  s csak azután nyilvánosságra hozni kormányzati felelősséggel –, a kormány másként döntött. A felelősség elhárítása végett úgy, hogy a szalagok őreitől tovább passzolja az anyagot az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának, mondván: az a szaklevéltár,  őrizgesse csak, kutatni úgy sem tudja, amíg a minősített adatok titkosságát fel nem oldják, de mert az is a politika változó  szándékától függ, telik majd vele az idő rendesen. 2018. június 30-ig kell gondoskodni a titkosszolgálati adathordozókon tárolt adattartalmak minősítésének a feldolgozásáról. (1990 után az első minősítők a volt BM III Főcsoportfőnökség kiválasztott főtisztjei voltak.)
Zoom
Így döntött a kormány
A NEB és önmagát agyonnyilatkozgató elnöke, Földváryné Kiss Réka államtitkár (néprajz-történelem szakos tanár, református virágénekek gyűjtője, M. Kiss Sándor kormányhű történész lánya) inkább azt vállalja, hogy kiáll a kirakatba hol ezzel, hol azzal a munkatársával (van az a pénz),  és etetik a birkanépet,  megeszi az biz’ a ködös szakmai blablát. Például azt, hogy ha a bizonyossággal megismert és azonosított ügynökök neveit ábécésorrendben egymás alá írjuk, az összesítve nem ügynöklista, mert olyan nincs. Sőt, semmilyen összeállítás sem ügynöklista. Nem, mert a Fidesz-KDNP azt mondta és kész. Agyament kis hatalmi nyelvészkedés, de ragályos. Pedig már 1990 tavaszán is egy ügynöklistát adott át Németh Miklós leköszönő miniszterelnök Antall Józsefnek, s akkor még  szalagcímben hozták a hírt a napilapok. Az ostobaság mára tiltott szóvá tette.
Mivel sok iratot megsemmisítettek, eltüntettek, zároltak és  természetesen az ügynökök között is különbségek vannak, erre való primitív hivatkozással még azok neveit sem ismerhetjük meg, akikét okkal és ténylegesen is már ismernünk kellene, mert milliók életét tették tönkre 1945 és 1990 között. A félrebeszélés előtt legalább ügyesen össze is kéne beszélni, mert például a NEB egyik tagja, a bármilyen nyilvános szereplést bevállaló Bank Barbara (M. Kiss Sándor tanítványa) azt nyilatkozta, hogy személyesen nem is látta az adatokat a mágnesszalagon: „A számítógépes keresést nem mi végeztük, hanem az AH munkatársai.” (AH: Alkotmányvédelmi Hivatal, a mai kémelhárítás)

Földváryné Kiss Réka és Bank Barbara
 A Fidesz-KDNP házi alapítású és kézi vezérlésű, ebben a formájában  teljesen fölösleges, méregdrága történeti kutató intézete: a Nemzeti Emlékezet Bizottsága tehát valódi küldetése helyett folyamatosan félretájékoztat, amúgy szeret reprezentálni, konferenciázgatni, nyilatkozgatni, tévé- és rádióstúdiókban habosítani a kormányfelfújtat, újabb és újabb várakozást kelteni. A lakájmédiában pedig mindig megtalálja ehhez a megfelelő partnereket, a lázas semmittevés falazóit, akik  garantálják a pártintézmény folyamatos felértékelését a fásult közvélemény előtt. (Lesz még ebből az államtitkári rangban vezetett intézményből minisztérium!)
Mi történik majd 2018. június 30. után az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában, ha addigra feloldják a hivatkozott adattartalmak titkos minősítését?
Az ÁBTL centrális szerepe következik abból a törvényes tényből is, hogy őrzött iratállománya nem adható át más történeti kutatóintézeteknek, az csak az intézmény keretei között kutatható. Ezért is dolgoztatja előszeretettel a NEB az ÁBTL munkatársait, igaz, nem ingyen.
Zoom
Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára
Nos, 2018 nyarán a megkésettség nyomasztó hátrányával kezdhetnek majd  bajlódni az átadott anyag minden hiányával és tisztázatlanságával a NEB államilag fizetett munkatársai helyett az egyes és egymástól elszigetelt kutatók az ÁBTL-ben. Mire összeáll majd valami kutatási eredmény, általánosítható következtetés a nyilvánosság számára, megint eltelik 3-5 év, s igaza lesz Orbán Viktornak: az ügynökkérdés az érintettek kihalásával oldódik majd meg véglegesen, de nem az ő segítségével.
Mi a dolgok gyökere?
a., Az 1990. utáni politikai elit egyik legnagyobb adósságának rendezéséről van szó: az ügynökkérdéskör komplex, törvényes rendezéséről, melyet mindeddig kisiklattak a kormányok, az átvilágító bírák kiskapukat hagytak a vétkeseknek, megtévesztő igazolásokat adtak ki, a tettesek pedig kihasználták a jogi bizonytalanságot, a bírák tájékozatlanságát, és nevetve távoztak a bírósági tárgyalótermekből. Az Orbán-kormány a tisztázatlan helyzet cinikus fenntartásával tovább züllesztette a kérdéskörről kialakult erkölcsi relativizmust, mely megtűri az egykori állambiztonsági tiszteket és ügynököket a közéletben, a politikában, az állami és államigazgatási vezető pozíciókban, a sajtó, a rádió, a televízió és a tömegtájékoztatás közvéleményformálói között, sőt ki is tünteti és jutalmazza őket.
b., 27 év elteltével rengeteg állami ráfordítás ellenében sem lenne képes már az igazságszolgáltatás mindenki számára megnyugtató döntéseket hozni az elmulasztott időbeni törvényes lépések helyett. Ez a „demokratikus” szabotázs következménye.
c., A jelenlegi hatalmi struktúra vezetői közül többen személyesen vagy családjuk körében érintettek; Orbán Viktor szerepe például legalább a társadalmi kapcsolat szintjén bizonyított a katonai elhárításnál, apósa: Lévai István pedig „Lenkei” fedőnéven az Államvédelmi Hatóság ügynöke volt, aki a szabadságharc idején is besúgott.
d., A Fidesz-KDNP beépítette hatalmi és gazdasági hátterébe az egykori állambiztonsági tiszteket, s a hálózat leghasznosabb ügynökeit, akik minden korábbi kapcsolatukkal, információs előnyükkel és gyakorlati tapasztalatukkal megbízhatóan szolgálják és működtetik a rendszert. A párt és az új oligarchia nem akar megválni tőlük, az egyre erősebb összefonódás maffiajellegű, annak minden ismert jellemző módszerével együtt.
e., Az elégtételre, információs kárpótlásra váró áldozatokkal kapcsolatosan is passzív a kormány magatartása: az állam nem segít, mindenki járjon a saját igaza után, időt, fáradságot és pénzt nem kímélve pereljen, hadakozzon a bíróságon évekig, fellebbezzen, ha kell, s aztán keressen nyilvánosságot is magának becsülete helyreállítására. Ez az ún. „Bízzuk az emberekre, majd ők eldöntik” populista orbáni lózung.

Orbán Viktor

Az érintett megfigyeltek és meghurcoltak növekvő érdeklődése mégis azt bizonyítja, nem igaz, hogy a „zembereket” nem érdekli az állambiztonsági múlt, a kommunista erőszakszervezet megannyi rémtette, s ezt csak a kutatók és néhány újságíró erőlteti, tehát nincs szükség elszámoltatásra, a bűnösök megnevezésére, felelősségre vonására.
Elvont fogalmakban gondolkodó politikusutánzatok, a mindenkori hatalmat kiszolgáló udvari történészek és megfelelési kényszerrel küszködő megélhetési publicisták, kommentátorok (Habony-Vajna-cégek, a BM és a titkosszolgálatok által információval és pénzzel támogatott internetes  portálok bértollnokai)  utasításra néha sablonosan és közhelyesen  arra intik a törvényes rendezést sürgetőket, hogy ne ügynökökben gondolkodjanak, hanem struktúrákban. Tehát semmi konkrétum, csak elvi megközelítés. Ezzel szemben a hétköznapi valóság az, hogy már pontosan ismerjük az állambiztonságot működtető struktúrát - sőt a megrendelők listáját is, ami sokkal rövidebb, mint az ügynököké -,  a pártközponttól a volt Állambiztonsági Főcsoportfőnökségig,  BM-től HM-ig oda és vissza, de tudomásul kellene venni, hogy nem struktúrákat, hanem ügynököket küldtek megrendelésre a magyar országgyűlésbe, az állami és végrehajtó szervezetekbe, s az emberek 27 év elteltével neveket szeretnének hallani és nem struktúrákat. A múltat bevallani, bocsánatot kérni, információs kárpótlást nyújtani, erkölcsi elégtételt adni csak konkrét személyek tudnak, s nem az elvi struktúrák. A mai fiatalok nem akarnak a hatalom kiszolgáltatottjai lenni, félelem- és rettegésmentes életre vágynak, melyben biztonságérzetüket az aktuális hatalom garantálja.
Zoom
Az ÁBTL kétszintes kutatóterme

Mivel a Jobbik törvényjavaslatát is le fogják söpörni a napirendről az országgyűlésben, a választópolgároknak azt a valóságos helyzetet kell felmutatni szüntelen, amit az előző tények mutatnak, másfelől a sikeres kutatómunka eredményeként további konkrét példák feltárásával kell leleplezni a jelenlegi hatalom bűnös mulasztását és felelősségét az állambiztonsági múlt átmentéséért, elhallgatásáért, feltáratlanságáért és törvényes rendezésének hiányáért.
Cikkünk végére kívánkozik egy friss hír:
A Kuruc.info úgy értesült, hogy Kövér László, az Országgyűlés elnöke április 1-től Cseh Gergő Bendegúz főosztályvezetőt tervezi kinevezni az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára főigazgatói posztjára a távozó Gyarmati György (1951) helyébe. 
Cseh Gergő Bendegúz Fidesz-elkötelezettségű bizalmasa volt eddig is a kormánynak. Neve elhallgatását kérő kormányzati informátorunk úgy kommentálta a személyi hírt, hogy „Az intézményben várhatóan most következik a korábban elmaradt rendszerváltozás a balliberális vezetés és a belső SZDSZ ellenében.” Más Fidesz-közeli szakértő is úgy nyilatkozott, hogy mély átalakulási folyamat kezdődik az Eötvös utcai reprezentatív épületben, ahol 1945 januárjában megalakult a Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai rendészeti Osztálya (PRO) Péter Gábor vezetésével.
Zoom
Cseh Gergő Bendegúz és Gyarmati György

 Mi a magunk részéről úgy látjuk, hogy elkerülhetetlenné vált néhány kritikus szakmai kérdés megválaszolása. Az eddigi vezetésnek például szándéka sem volt határozott lépéseket tenni a különböző titkosszolgálatoknál kint lévő és átadásra érett iratok megszerzésére, vagy a 27 éve rendezetlen ügynök ügyek törvényes rendezését elősegítő szakmai javaslatok megtételére, társadalmi viták kezdeményezésére.
 Ma már nem lehet figyelmen kívül hagyni, hogy a Történeti Levéltár a közélet politikai szereplője is, még ha a maga részéről minden áron igyekszik  erről nem tudomást venni és arisztokratikusan elzárkózni belterjes világába. Okkal merül fel a tudományos civil kontroll szükségessége az intézmény szakirányú vezetése mellett.
Ki kell állni azért is, hogy az 1990 utáni titkosszolgálatok iratai is az ÁBTL-be, mint szaklevéltárba kerüljenek és ne a Magyar Nemzeti Levéltárba (MOL).
A választópolgárok többsége ma már nem a pártkatonákra voksol, hanem a nemzet független szolgálatára, és felgyorsítaná a régóta halasztgatott levéltári feladatok megoldását a tisztánlátás és az emberek bizalmának visszaszerzése érdekében.
Kuruc.info
Kapcsolódó:



 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2017 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready