Az indítványt a parlament 751 képviselője közül 393 támogatta. A javaslatot jegyző négy baloldali frakciónak összesen csak 362 tagja van, vagyis az állásfoglalást rajtuk kívül is többen támogatták, feltehetően a Néppártból is.

A határozat szerint Magyarországon "fennáll a kockázata az uniós alapértékek súlyos megsértésének", s ezért az EP utasítja belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi bizottságát, hogy készítsen jelentést Magyarországról, hogy az EP szavazhasson az uniós szerződés hetedik cikke első lépésének megindítására vonatkozó indoklással ellátott javaslatról.

Némi meglepetésre mind a két indítvány felvetette – a baloldali közvetlenül, a néppárti csak egy közvetett utalással – az EU-szerződés sokat emlegetett 7. cikkének alkalmazását, ami az egyetlen igazi szankció, amit az unió bevethet egy renitens tagállammal szemben.

A parlament először egy négypárti szövegről szavazott, ezt a szocialisták és a demokraták (S&D), a liberálisok (ALDE), a zöldek és az Egyesült Baloldal közösen jegyzi. A másikat a Fidesz–KDNP-t is a soraiban tudó Európai Néppárt nyújtotta be.

Bár a kormány nem tervezi sem a lex CEU, sem a civiltörvény visszavonását, az ATV információi szerint a szerdai szavazás mégiscsak "presszionálta" valamennyire a miniszterelnököt. A portál kormányközeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy hajlanának a "lehetetlen" határidők módosítására a CEU kapcsán, így a 2018 szeptemberi időpont visszaállítására, arra ugyanakkor nem számítanak, hogy az Alkotmánybíróság megsemmisíti a lex CEU-t.

A civiltörvény esetében pedig megvárnák a Velencei Bizottság szakvéleményét, és lemondanának arról, hogy a szervezeteknek közzé kelljen tenni a honlapjukon és az általuk kiadott sajtótermékekben, hogy külföldről támogatott szervezetnek minősülnek. Ahhoz viszont ragaszkodnának, hogy a 7,2 millió forintnál nagyobb külföldi támogatást elnyerő civil szervezetek kötelesek legyenek bejelenteni külföldről támogatott szervezetté válásukat a bíróságon, egy formanyomtatványon tranzakciónként részletezve a külföldi támogatásokat, és hogy ez megjelenjen az állam által működtetett Civil Információs Portálon is.

Az EU-szerződés 7. cikke az egyetlen eszköz, amivel az unió valóban szankcionálni tudja, ha egy tagállamban vállalhatatlan politikai folyamatok indulnak be. Az eljárást a tagállamok egyharmada, az Európai Parlament vagy az Európai Bizottság kezdeményezheti, az EP esetében kétharmados többséggel. A 7. cikk többlépcsős, és emiatt szinte végigjárhatatlan folyamatot jelent. Első lépésként a tanács (a Miniszterek Tanácsának általános ügyi formációja) négyötödös többséggel megállapíthatja, hogy az uniós értéket veszély fenyegeti. Ezalatt és ezután az érintett tagállamot meg kell hallgatni, ajánlásokat kell megfogalmazni számára, és ezek végrehajtását aztán ellenőrizni kell. Ha akkor sem történik változás, a tagállamok egyharmada vagy az EB felhatalmazásával a kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanács kimondhatja, hogy a tagállam valóban sérti az értékeket. Ha ez megtörténik, a tanács minősített többséggel dönthet különféle szankciók bevezetéséről, ez akár a szavazati jogok felfüggesztését is jelentheti.

A magyar kormánypárti EP-delegáció közleménye szerint felháborító határozat született, az elfogadott szöveg ráadásul a "valóságtól teljesen elrugaszkodott, számos torzítást tartalmaz". A fideszes és kereszténydemokrata képviselők szerint a a kötelező betelepítési kvóták miatt nő a nyomás a magyar kormányon, sőt, kifejezetten Soros "György" folyamatos nyomásgyakorlását emlegetik.

A határozat által előirányzott vizsgálat várhatóan legalább fél évet vesz igénybe, tehát nem sokkal a magyar országgyűlési választások előtt fog elkészülni a jelentés – emlékeztet a fideszes EP-delegáció, amely szerint ez így alkalmas lehet azok befolyásolására, valamint a bevándorláspolitikával kapcsolatos nyomásgyakorlásra.

Szanyi Tibor MSZP-s EP-képviselő a szavazás után úgy reagált: a hazai, EU-párti többség tagjai "hatalmas szövetségest nyernek az orbáni önkény elleni harcunkhoz: választott képviselői útján most egész Európa üzeni Orbánnak, hogy vége a ’pávatáncnak’, nem tűrik tovább egy demokrácia- és EU-ellenes diktatúra fokozatos kiépítését az Unión belül." Szanyi szerint fontos leszögezni, hogy a 7.1 cikkely alkalmazása nem jelent közvetlen gazdasági szankciót, hanem kifejezetten Orbán és kormányzatának politikai-jogi felelősségét firtatja.

A "Magyarországi helyzetről" az Európai Parlament frakciói két állásfoglalási indítványt nyújtottak be. Az egyiket a négy balliberális képviselőcsoport közösen jegyezte, a másikat a Fidesz pártcsaládja, az Európai Néppárt nyújtotta be. A Jobbik képviselői mindkét indítványt, amelyek a liberális dogmák alapján a magyar migránspolitikát támadják, elfogadhatatlannak ítélték meg.

A négypárti határozatot a parlament jelentős többséggel (393 igen, 221 nem, 64 tartózkodás) elfogadta. Ebben kezdeményezik az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikke szerinti eljárás elindítását. Az eljárás végén Magyarországgal szemben súlyos szankciókat vezethetnek be, ideértve szavazati jogának megvonását az Európai Tanácsban. Ezt az eljárást, amit a szankciók körében "atomfegyvernek" is neveznek, példátlan módon az Unió történetében elsőként Magyarországgal szemben vetnék be.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom mindhárom képviselője elutasította az állásfoglalást, és a 7. cikk elindításáról szóló külön szavazáson is természetesen nemmel voksolt.

A Néppárt által benyújtott indítvány stílusában, és részben tartalmában enyhébb megfogalmazású. Ugyanakkor ők is bírálják az eredményes határvédelem érdekében meghozott – az Országgyűlésben a Jobbik által is támogatott – jogszabályokat, valamint a jövőre nézve – feltételesen, de – az ominózus 7. cikk elindítását helyezte volna kilátásba. Az erről az indítványról történő szavazás az előző elfogadását követően okafogyottá vált.

A Jobbik EP-delegációja nevében: Balczó Zoltán delegációvezető

(MNO - MTI)

Normális világban már a címben szereplő kérdés feltétele is zavaró és sértő lenne - természetesen azért nem szavaztam a Magyarországot elítélő jelentés mellett, mert magyar ember vagyok és szeretem a hazámat. Ezt a gondolatot fejtettem ki bővebben az egyperces szavazatmagyarázati lehetőség során ma, 2017. május 17-én Strasbourgban, miután a plenáris ülés elfogadta a magyarországi helyzetről szóló gyalázatos „négypárti” jelentést. Felszólalásomban párhuzamba állítottam a hazaszeretetet és a családszeretetet: mindkét esetben van úgy, hogy elégedetlenek vagyunk, illetve haragszunk, de ha kívülálló bántja családunkat vagy hazánkat, mégis kötelességünknek érezzük megvédeni. Szintén a család és haza párhuzamára utalva mutattam rá az Európai Unió erőszakos migrációs politikájának tarthatatlanságára: a hazánk a miénk, mi döntjük el, hogy kivel szeretnénk együtt élni, és nem kényszeríthetnek ránk idegen bevándorlókat. Mint rámutattam: nem rossz ember valaki attól, hogy saját családjába, saját otthonába nem óhajt „beengedni” idegeneket, akik a továbbiakban a család tagjaként kívánnak élni.

Amint azt nemrégi közleményemben leírtam: volt egy enyhébb, „puhább” verzió Magyarország elítélésére - ezt az Európai Néppárt (EPP) kezdeményezte -, és volt egy „keményebb”, „brutálisabb”, amely négy baloldali, illetve liberális párt nevéhez fűződött. A kettő közül az Európai Parlament ma a „keményebbet”, „brutálisabbat”, azaz a „négypártit” (szocialisták (S&D), a liberálisok (ALDE), a kommunisták (GUE/NGL), valamint a zöldek (Verts/ALE)) fogadta el. Az előterjesztők között név szerint szerepel a magyar Niedermüller Péter és Jávor Benedek is. Emlékeztetőül álljon itt az elfogadott határozat-tervezet, amelynek szövegében csak néhány apró módosítás történt.

A határozat-tervezetekkel és a szavazással kapcsolatos 2017. május 16-i közleményemet az aktualitásra tekintettel ismét közöljük, itt tekintető meg.

Dr. Morvai Krisztina
jogász, EP-képviselő

Így reagált Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán arra, hogy az Európai Parlament (EP) a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kéri Magyarországgal szemben.

A miniszter az MTI-nek kifejtette: az európai intézmények egyértelműen nem tudják elfogadni azt, hogy Magyarország kormánya minden nemzetközi nyomásgyakorlás ellenére olyan migrációs politikát folytat, amelyben kizárólag Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt.

Egy korábbi, a magyar kormányzatot elmarasztaló jelentést jegyző portugál zöldpárti EP-képviselőre utalva úgy vélte, a mostani európai parlamenti szavazás “gyakorlatilag egy Tavares-jelentés helyett egy Soros-jelentésről szólt, Soros György hálózatának egy újabb támadását láthatjuk Magyarországgal szemben”.

Szijjártó Péter hangsúlyozta: teljesen mindegy, hogy “milyen nyomást akarnak ránk gyakorolni”, teljesen mindegy, hogy milyen jelentéseket fogadtatnak el az EP-vel, a magyar kormány csak Magyarország és a magyar emberek biztonságát tartja szem előtt. Mindenki biztos lehet abban, hogy “Magyarországra egyetlen egy illegális bevándorló sem teheti be a lábát” – jelentette ki a külügyminiszter.

Az új felsőoktatási törvény megfelel az európai jogi normáknak, ezért Magyarország áll minden vizsgálat elé - reagált az Európai Parlament (EP) szerdai, a magyarországi helyzetről hozott határozatára Lázár János a Csongrád megyei Kiszomboron tartott lakossági fóruma után.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter a hetes cikk szerinti eljárás előkészítését kérő határozattervezetet “fenyegetésnek, nyomásgyakorlásnak” nevezte. Megjegyezte: a sokadik EP-vizsgálat lesz ez Magyarországgal szemben, “ebben nincs semmi újdonság”.

Hangsúlyozta, véleménye szerint minden Magyarországon működő egyetemre egyforma szabályoknak kell vonatkozniuk, így Soros "György" Közép-európai Egyetemére is. Lázár János azt mondta: Soros brüsszeli lobbija erős, “óriási befolyása van a baloldalra". Politikai nyomásgyakorlásnak Magyarország nem enged – jelentette ki.

A lakossági fórumon Lázár János az Európai Parlament szerdai döntésével kapcsolatban úgy fogalmazott: az EP “Soros György szája ízének megfelelő módon” elítélte az országot azért, mert meg akarta vonni a Soros-egyetem privilégiumait. Aki megszavazta a szigorúbb határozatot, Magyarország ellen szavazott. “Ezt nem fogadhatjuk el” – mondta a miniszter.

(MTI nyomán)