2020. április 6., hétfő, Vilmos, Boglárka napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
23:12 A marokkói király amnesztiával harcol a koronavírus ellen22:53 Kórházba szállították a brit miniszterelnököt22:48 Tónus IX: öld meg a bankot!22:28 Az Egyesült Államok tisztifőorvosa szerint "ez lesz a mi Pearl Harbourunk, a szeptember 11-énk"22:07 Dániel Péter antifasizmusától Donáth Anna rasszizmusáig - Heti progresszió (XXII.rész)21:26 Törökországban ismét mintegy háromezer új fertőzöttet diagnosztizáltak20:53 Egy nap alatt csaknem 11 ezren tértek haza Ukrajnába20:21 Ausztriában a 12 ezret is meghaladta a koronavírussal fertőzöttek száma20:04 Megölte egyéves kislányát egy budapesti nő19:45 Csehország francia betegeket gyógyít19:21 Kevesebb halott egy nap alatt, de ismét emelkedett a diagnosztizált fertőzöttek száma Olaszországban 18:58 Meghalt 108 éves korában "az allergia nagyapja"18:46 Toroczkai: koronavírus és a propagandaháború - fontos, hogy ne üljünk fel sem az orosz, sem a kínai, sem az amerikai propagandának17:59 Otthoni tornával bővül az M5 kulturális csatorna oktatási sávja17:37 Könyveket, folyóiratokat tett elérhetővé online a Történettudományi Intézet
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Publicisztika :: :: Hozzászólások

"Rám manapság csak nagyon kevesen vevők" - Gyurcsány arcképéhez

Reklám

Előző írásomban Molnár Gyula MSZP-elnök mozgalmi múltjából idéztem fel egy apró történetet. Most a másik baloldali vezér, Gyurcsány Ferenc múltjából villantunk fel néhány epizódot. Politikusi pályakezdésekor olykor „Gyurcsányi” néven szerepelt a sajtóban a nyurga fiatalember, ezt a névváltozatot azonban nem használjuk, nekünk a rövidebb is elég.
Gyurcsány Ferencnek már a születési dátuma is jelképes: 1961. június 4-én született, pontosan 41 évvel a trianoni békediktátum aláírása után. Köztudott, politikai karrierjét KISZ-titkárként kezdte. Érdemes elolvasni a Kommunista Ifjúsági Szövetség lapjában közölt életrajzát, mert van ebben a rövid biográfiában még egy-két érdekesség.

Megtudjuk, hogy Gyurcsány 1982 óta tagja a kádárista pártnak (ezt nem sűrűn emlegetik), ebben az évben lett főiskolai KISZ-titkár, s ebben az évben került be egy másik testületbe is:
1982 és ’86 között tagja az Országos Béketanácsnak.
(Magyar Ifjúság 1989. április 14., 11. o.)
Miért fontos ez az adat?
Az Országos Béketanács nevű kommunista sóhivatal keretében működött többek között a hazai katolikus papság alja, az ún. „békepapok” nem túl népes tábora. Az Országos Béketanács katolikus bizottságának titkára, az ifjúsági és diákbizottság tagja volt ebben az időben egy fiatal pap, Bakonyi József, aki Budapesten született 1946. október 7-én, anyja neve: Steiner Gabriella. Bakonyi József származását ne firtassuk, inkább olvassuk el az Országos Béketanács üléséről szóló tudósítás alábbi részletét, amely a Magyar Nemzetben jelent meg 1984. november 3-án:

Látjuk, két béketanácsi tag nyilatkozott a lapnak, Bakonyi József (akit a veszprémi egyházmegyéből ekkor vett át az esztergomi egyházmegyébe Lékai László bíboros-érsek) és Gyurcsány Ferenc.

Bakonyi József ebben az évben lett az óbudai Jó Pásztor-templom igazgatója, s ezt a tisztet tölti be ma is. Pedig ha lett volna rendszerváltozás, Bakonyi plébános úr máshol ülne.
Bakonyi Józsefet ekkoriban már hírhedt békepapként tartotta számon a katolikus közvélemény, ezt idősebb ismerőseimtől tudom. Bakonyi például a nyolcvanas évek elején, egy békepapi gyűlésen élesen támadta a Bulányi-mozgalmat, s mindazokat, akik az egyház szabad működése mellett, az állami elnyomás ellen léptek fel. Idézet Bakonyi József egyik akkori beszédéből:
Sajnálatosan tapasztaljuk, hogy egyre-másra szaporodnak az olyan egyházi jelleget viselő - mind papok, mind világiak által vezetett - ifjúsági közösségek, amelyek megkérdőjelezik mindazokat az eredményeket, amelyeket az egyház és állam közötti párbeszéd nehéz és fáradságos évtizedei után magunkénak vallhatunk.
Külön figyelmet érdemel az ún. Bulányi-mozgalom, amely néhány értékes mozzanata mellett teljesen járhatatlan útra próbálja terelni az egészséges kezdeményezéseket.
(Új Ember 1981. október 11., 6. o.)
Egy évvel később a katolikus hetilap arról számolt be, hogy a Moszkvában megrendezett Világifjúsági Találkozón (VIT), ezen a bolsevik rendezvényen a magyar delegáció tagja volt Bakonyi József is, s ez a tény jól példázza „az együtt végzett munka nagyszerűségét és erejét”. (Új Ember 1985. október 6., 2. o.).
A katolikus hetilapból tudjuk, hogy számos országba utazott Bakonyi békepapi elvtársaival, többek között Olaszországba és Kínába is. Bakonyi plébános elvtárs meg is kapta a jutalmát: szorgos munkájáért, egyházzüllesztő tevékenységéért 1986-ban a Munka Érdemrend ezüst fokozatával tüntették ki, amint erről a Magyar Közlöny is beszámolt 1986. december 17-én.
Zoom
Bakonyi József a kommunista rezsim végnapjaiban is többször szerepelt a sajtóban. Sürgette a papi békemozgalom „megújulását”, de ebből a megújulásból nem lett semmi, mert a katolikus püspöki kar 1989-ben egyszerűen megszüntette a békepapi mozgalmat. Bakonyi József tehát rosszul nyergelt.
Az idézett cikkrészlet végén Gyurcsány Ferenc jó barátjaként említi Bakonyi Jóskát. Fogalmazhatunk úgy is, hogy a béke bolsevik frontján megtalálta a zsák a foltját.
Bakonyi Józsefet az állambiztonsági szervek már 1967-ben beszervezték, s ezt követően „Pozsonyi László” fedőnéven buzgón jelentett a veszprémi egyházmegye papjairól, a szegedi egyházmegyei szemináriumban történt eseményekről, az ott tanuló és tanító személyekről. Bakonyi ugyanis a szegedi szemináriumban végezte tanulmányait, miután más szemináriumból kitették a szűrét „ferde hajlamai” miatt. Igazán méltó helyet találtak tehát 1984-ben „Pozsonyi László” fn. ügynöknek: a Jó Pásztor-plébániát ma is ez a derék pásztor vezeti, vélhetően addig, amíg le nem hunyja a szemét. Gyurcsány Ferenc kampánynyitó beszédében azt ígérte, győzelmük esetén kivizsgálnák az egyházi pedofilügyeket. Ha erre sor kerül, forduljon bizalommal „Pozsonyi László”-hoz, akinek munkadossziéit az állambiztonsági levéltár őrzi.
Most azonban ugorjunk az időben. Az MSZMP-tag, pécsi KISZ-titkár Gyurcsány életében nagy fordulatot hoz 1989 eleje. Ekkor választják meg a KISZ Központi Bizottságának titkárává. Sűrűn nyilatkozik (többek között hosszú interjút ad a Jövő Mérnöke című műegyetemi lapnak is), s a KISZ-vezetésben ő képviseli a radikális megújulást. Igaz, ennek a radikalizmusnak vannak át nem léphető határai. A KISZ házilapjának adott nyilatkozatában például így fogalmazott:
Én ma potenciális szövetségesünknek elsősorban az MSZMP-t, mint a legnagyobb baloldali tömörülést tekintem.
(Magyar Ifjúság, 1989. március 3., 19. o.)
Zoom
Néhány nappal később a KISZ lapja közli Gyurcsány el nem hangzott, március 15-ére írott beszédét (Magyar Ifjúság 1989. április 7., 16. o.). Gyurcsány ebben a szövegben is hitet tesz a megújuló MSZMP, a „demokratikus szocializmus” mellett, s a szöveg végén idézi Berzsenyi Dániel szállóigévé vált verssorát. Az idézet azonban csonka. Berzsenyi ezt írta: „Lélek s szabad nép tesz csuda dolgokat.” Gyurcsány kitörölte a verssorból a lelket, kommunistának ugyanis nincs lelke.

Gyurcsány Ferenc 1989 áprilisában más KISZ-vezérek társaságában nyilatkozott a Párt lapjának arról, mit vár a kommunista ifjúsági szervezet közelgő kongresszusától.

Gyurcsány szövegében ez a leglényegesebb részlet:
Nekünk kell újra felfedezni az MSZMP-t, nekünk, a KISZ-t alkotó százezreknek, mai politikai tapasztalat útján kell felismerni, hogy a baloldali, a haladó erők legnagyobb sűrűsége az MSZMP reformszárnya környékén van. A kapcsolat legyen belülről felismert szükségszerűség - ne követelmény.
(Népszabadság, 1989. április 15., 16. o.)
Az ellenzéki pártok ekkor már megszerveződtek, sőt létrejött az ellenzéki kerekasztal is, s nemsokára elkezdődtek a tárgyalások a kommunista hatalom és az ellenzék között. Ebben a történelmi szituációban Gyurcsány az állampárt „újrafelfedezését” javasolta fiatal elvtársainak.
De az események fölgyorsulnak. A KISZ eltűnik, pontosabban szólva csak a név, a címke tűnik el, a belsőség megmarad, s Demokratikus Ifjúsági Szövetség (Demisz) néven menetelnek tovább az elvtársak a szebb jövő felé. Gyurcsány a Demisz egyik alelnöke lesz, e minőségében nyilatkozik a Magyar Ifjúságnak arról, kiléphet-e hazánk a Varsói Szerződésből.
Zoom
A véletlen úgy hozta, hogy Gyurcsány válasza Biszku Béláé mellé került. A két kommunista véleménye lényegében ugyanaz, bár Gyurcsányé sokkal „tartalmasabb”. A Demisz alelnöke szerint a „szövetség politikai jellegének erősítésén” kell fáradozni, bár a beavatkozás politikáját elveti. Gyurcsány szerint azonban a kérdés időszerűtlen, 16 év után kellene rá visszatérni. Számoljunk csak. 16 év múltán Gyurcsány már Magyarország miniszterelnöke volt, hazánk pedig rég a NATO tagja.
Érdekes véletlen, hogy a körkérdésre válaszolók között találjuk korábban bemutatott békepapunkat, Bakonyi Jóskát is. Válaszát most mellőzzük, fényképét azonban közöljük.
Zoom
Gyurcsány Ferenc azonban nem sokáig maradt a Demisz alelnöke, közel két hónap múltán kilépett a szervezetből. Az Ifjúsági Magazinnak adott nyilatkozatában (Nem anti-Demisz! Ifjúsági Magazin 1989. augusztus 1., 2. o.) lépését azzal magyarázta, hogy a Demisz megreformálhatatlan, a „KISZ-Demisz-átalakulás koncepciója akkor született, amikor még szó sem volt többpártrendszerről”. Az utóbbi állítás egyszerűen nem igaz, mert a Demisz megalakulásakor már létezett az ellenzéki kerekasztal, s hamarosan elkezdődtek a tárgyalások a hatalommal. Amit a korabeli sajtóban megjelent írásokból ki lehet hámozni, az előrevetíti a nagypolitikában később színre lép Gyurcsány alapvető tulajdonságát. Gyurcsány már ifjúkommunistaként sem akart másodhegedűs lenni, ezért hozta létre az Új Nemzedék nevű életképtelen formációt, amelynek ő lett a vezére. Megjegyzem, ennek a kamuszervezetnek a nevét Milotay Istvántól lopta, ő alapított ilyen néven kitűnő hetilapot több mint száz évvel ezelőtt.
Van azonban az Ifjúsági Magazinnak adott nyilatkozatnak egy nagyon érdekes részlete.
Zoom
Gyurcsány Ferenc tehát akkor kapott Budapesten lakást, amikor a KISZ Központi Bizottságának a titkára lett (ne feledjük, ezekben a hónapokban mások is kaptak politikai alapon lakást, például az addig Szolnokon élő Orbán Viktor is). Miután kivált a Demiszből, cserbenhagyott elvtársai nem hagyták szó nélkül, hogy a szervezet egyik vezetőjeként jutott hozzá lakáshoz. Mekkora lakásról van szó?
Gyurcsány a Népszabadságnak is nyilatkozott kilépéséről (a beszélgetést Fekete Gy. Attila készítette). Az 1989. július 31-én megjelent cikkből megtudjuk, hogy két és fél szobás lakást kapott a fővárosi tanácstól. Hogy mi lett ennek a lakásnak a sorsa, nem tudom.

Gyurcsány új szervezete nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, hamar hamvába holt. Az önállósodott ifjúkommunista vezér ekkor már az üzleti életben keresett magának helyet. Köztudott, keresése sikeres volt.
1994. október 17-én a Magyar Nemzet beszélgetést közölt Gyurcsány Ferenccel, aki akkor már sikeres vállalkozónak számított. Érdemes figyelmesen elolvasni az interjú alábbi részletét:
Zoom
Gyurcsány Ferenc nem kertel:
Ez a kiszes garnitúra megtanult valamit, amiről a politika és az üzlet szól. Itt is, ott is érdekek konfrontálódnak. Először is meg kell értenem, mi a másiknak az érdeke, meddig tud elmenni, nekem meddig kell ezt figyelembe vennem, hol az a pont, amíg pókerarccal hazudhatok neki, és látni azt, hogy igazat mond, vagy sem. Mi ezt megtanultuk, kiismerjük magunkat. Ez a lényeg és nem a szakmai tudás.
(A kiszes fiúk karrierje. Magyar Nemzet 1994. október 17., 8. o.)
Valamit tényleg megtanult ez a kiszes fiú, leginkább azt, meddig lehet „pókerarccal” hazudni. Ez az, amit a másik oldalon lévő, jelenleg kormányzó kiszes fiúk is kitűnően megtanultak. „Ez a lényeg, nem a szakmai tudás” - mondja ki nyíltan Gyurcsány, s ez is minden kiszes fiúra érvényes, akármilyen politikai színben is tetszeleg az a kiszes veretű pókerarc.
Az 1990-es választás előtt a Népszabadság ismét beszélgetést közölt Gyurcsány Ferenccel. A már említett Fekete Gy. Attila ezzel kezdte a hosszú cikket:
Eltűnt egy ember! Legalábbis a közéletből. És éppen most, amikor egymás után jönnek elő az ismeretlenségből leendő politikusok és konjunktúralovagok. Gyurcsány Ferenc, a KISZ KB volt titkára, a Demisz volt alelnöke, aki miután ez utóbbi tisztéről lemondott, egy ideig mint az Új Nemzedék mozgalom alapítója szerepelt a nyilvánosság előtt, lelépett a politika színpadáról.
(Fekete Gy. Attila: „Rám ma kevesen vevők”. Népszabadság 1990. február 23. 6. o.)
Jönnek tehát az ismeretlenek, a konjunktúralovagok, a Demisz egykori alelnöke pedig, aki természetesen sem nem ismeretlen, sem nem konjunktúralovag, eltűnt a politikai életből. Óriási veszteség lehetett ez Fekete Gy. Attilának, aki a Népszabadság megszűnése után nemrég a Magyar Nemzet szerkesztőségében lelt otthonra.
Az interjú végén Gyurcsány azt mondta, „egyelőre” nem akar aktivizálódni a politikai életben:

„Rám manapság csak nagyon kevesen vevők” – nyilatkozta 1990 februárjában Gyurcsány Ferenc. Reméljük, ez az állítás örök érvényű marad.
B. - Kuruc.info
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Szavazás

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2020 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready