Az Európai Parlament (EP) szerda kora délután jóváhagyta a magyarországi helyzetről szóló jelentést, és a következő szintre léptette a Magyarország ellen zajló hetes cikkes eljárást.
A szavazás a következő eredménnyel zárult:
- igen: 448
- nem: 197
- tartózkodás: 48
 |
Ezzel az Európai Parlament szerepe befejeződött az eljárásban. Innentől a nemzeti kormányok uniós törvényhozó testülete, a Tanács felelős az ügyért. A Tanácson belül valószínűleg a tagállamok Európa-ügyi miniszterei elé kerül a kérdés, akik dönteni fognak róla, hogy milyen formában foglalkoznak vele.
 Sargentini és elvtársai a szavazás után (fotó: Vincent Kessler) |
A magyar kormány már korábban fontolóra vette, hogy megtámadja a döntést az EU Bíróságán, mert úgy látják, hogy az Európai Parlament megsértette az uniós alapszerződést a szavazásnál. Az EP nem számítja be az eredménybe a tartózkodók számát, és ezzel a jelentés támogatóinak kedvez. Az uniós szerződés nem ad utasítást a tartózkodásokra vonatkozóan, ezért lehet vita tárgya a kérdés.
Ha a tartózkodásokat is beszámítanák a leadott szavazatok közé, akkor nem lenne meg a szabály által előírt kétharmados többség a jelentéshez.
(Index)
Így szavaztak, majd ünnepeltek az EP-t uraló ballibek:
Frissítés: nem akar kilépni a Néppártból a Fidesz
Az Európai Parlament szerdai döntése bevándorláspárti politikusok kicsinyes bosszúja Magyarországgal szemben – fogalmazott Szijjártó Péter külügyminiszter sajtótájékoztatóján, és hozzátette, hogy az eljárás koncepciós volt. A Magyarországot elítélő döntést azért hozták, mert hazánk bebizonyította, hogy a migráció nem szükséges folyamat, azt meg lehet állítani – mondta a külügyminiszter.
A szavazásról elmondta, hogy a döntés csalással történt, mivel a tartózkodó szavazatokat nem számolták be, és ez európai parlamenti szerződésekkel homlokegyenest ellentétes.
Bizonyítást nyert az a tény is, hogy az Európai Néppártban is többségben vannak a bevándorláspártiak. Lelepleződött az a szándék, hogy koalíciót kötött a szociáldemokraták és a néppártaiak Magyarországot elítélő csoportja – tette hozzá.
A döntéshozók pontosan tudták, hogy Magyarország a migrációt támogató politikát soha sem fogja elfogadni, ebben a magyar emberek világos döntést hoztak, Magyarország magyar ország marad. A magyar emberek döntöttek arról, hogy csak mi hozhatunk döntést arról, hogy kivel akarunk együtt élni és kivel nem, a kormánynak kötelessége megvédeni az ország határait, és a kormány ezt mindenféle fórumon képviselni fogja – mondta.
A jelentésről elmondta, hogy hogy tele van minősített hazugságokkal, bevándorláspárti vádirat Magyarországgal szemben. A jelentésben foglalt hazugság cáfolatát minden EP-képviselőnek elküldtük – közölte.
Szijjártó Péter kiemelte, a jelentésben 69 megállapítás van, ebből 13 olyan ügyre vonatkozik, amelyet Magyarország már tárgyalások útján rendezett. Azzal, hogy ezeket újranyitja, az európai eljárásrend totális felrúgása. További 19 ügyben folyamatban van az eljárás a magyar kormány és az európai intézmények között, és ezeket is vádként foglalták bele a vádiratba – tette hozzá.
A külügyminiszter hangsúlyozta, 378 hamis, alaptalan, Magyarországot sértő pont van a vádiratban. Ez a vádirat Magyarországot antiszemitizmussal vádolja, pedig nem Magyarországon gyújtják rá a lakást idős zsidó emberekre – mondta.
Az Európai Néppárton belül is komoly törés van, többségbe került a bevándorláspárti álláspont. A Fidesz harcolni fog azért, hogy a néppárt visszatérjen a kereszténydemokrata hagyományokhoz – válaszolta arra a kérdésre, hogy a Fidesz kilép-e a néppártból. Szijjártó Péter kijelentette, hogy sorsdöntő kérdés volt, hogy a német csoport a néppárton belül hogyan szavaz.
„Elképesztő, hogy Manfred Weber frakcióvezető a Közép-európai Egyetemre hegyezte ki álláspontját, miközben számos német tartományában sokkal nehezebb egy külföldi székhelyű egyetemet működtetni, mint Magyarországon, ez a kettős mérce” – mondta Szijjártó.
A CEU-val kapcsolatban elmondta, hogy nehéz lenne elfogadtatni egy olyan jogszabályt a magyar parlamentben, amely egy egyetemnek privilégiumot biztosít.
Magyarország és az Európai Bizottság között több kérdésben van véleménykülönbség, de egy kérdésben lehetetlen egyezségre jutni, ez pedig a bevándorlás. A külügyminiszter reményét fejezte ki, hogy a jövő májusi EP-választások után egy olyan Európai Bizottság áll fel, amely migrációellenes álláspontot képvisel.
Az Európai Bizottság teljesítményéről elmondta, hogy a jelenlegi vezetés mellett csökkent először a tagállamok száma, megromlottak a transzatlanti kapcsolatok, és megnőtt a terrorfenyegetettség.
(Híradó)
Kapcsolódó:
