A Betyársereg.hu interjúja Walter Pál Péterrel, aki a Mi Hazánk Ifjainak Országos főszervezője, emellett a párt egyik alapítója, kommunikációs főmunkatársa, külföldi szervezője és külügyi képviselője.

– Üdvözöllek! Kezdjük talán az elején, ha jól tudjuk, politikai karriered még a Jobbikban kezdődött, ahol szintén a radikálisabb réteghez tartoztál. A Mi Hazánk alakulásának folyamatában úgy tűnt, a kezdetektől részt vettél, ez hogy nézett ki a részedről? Talán legelsőként léptél ki a pártból.
– Adjon az Isten! Elsősorban köszönöm a megkeresést és üdvözlöm az olvasókat.
Igen, valós az állítás, 2015-től a Svájci Jobbik Baráti Körnek voltam a szervezője és emellett bizonyos kommunikációs feladatokat láttam el a közösségi portálokon, Facebook-csoportokban. A svájci csapat és én mindig is a radikális réteghez tartoztunk, a Jobbik eredeti, 2003-ban megfogalmazott céljaihoz voltunk és vagyunk hűek a mai napig. Rengeteg a svájci mindennapokból szervezett tapasztalatot, ötletet kívántunk a párt programjába beépíteni a magyar törvényeknek megfelelően, amik legtöbbször süket fülekre találtak. Ugyanúgy, ahogy az általunk kialakított nemzetközi kapcsolatokat, szövetséges pártokat ’vállalhatatlannak’ titulált a párt akkori vezetése. Aggodalmainknak és eltérő véleményünknek a párttal kapcsolatban belső fórumokon mindig is hangot adtunk, de nem volt figyelembe véve egyik építő jellegű kritikánk sem.
A balra tolódás, a tagság elnyomása és az amatőr kommunikáció már magában elég lett volna ahhoz, hogy felálljunk, de Toroczkai László elnöki posztért való indulását tartottuk az utolsó lehetőségnek hogy a Jobbik visszatérjen a gyökereihez, a jobboldalon való maradáshoz. A Sneider Tamás melletti központi kampány, a telefonálgatások, a rábeszélések és a tagság manipulálása ellenére így is 42%-ot ért el Toroczkai. Az ő személyének hitelessége volt az, ami a történtek után is a pártban tartott minket, de Dúró Dóra kizárásával azt mondtuk bajtársaimmal: betelt a pohár!
Május 25-én elsőként léptünk ki a pártból barátommal, Szabó Ákossal, a nagykátai szervezet elnökével, és ezek után több száz csalódott tag követett minket. Akkor megfogadtuk, felépítünk egy hiteles jobboldali közösséget, nagy figyelmet fordítva a fiatalokra.
A Mi Hazánk egyik alapítójaként, ahogy említetted az elejétől kezdve részt vettem a munkában, kommunikációs és médiafeladatokat látok el mai napig a pártban, ami a központi Facebook-oldalunk és weboldalunk főszerkesztőségi posztját jelenti. Emellett a lehető legjobb nemzetközi kapcsolatot igyekszem kialakítani az európai országig patriótáival, hiszen nagyrészt közösek a céljaink.
Viszont ami számomra most prioritást élvez, a Mi Hazánk Ifjai közössége, amivel jelenleg a legtöbbet foglalkozom.
– Ugye a Mi Hazánk Ifjai nemrégiben alakult, több ismert arc volt látható az általatok közzétett fényképeken. Hogy sikerült ilyen gyorsan megszervezni a dolgot, mióta szerveződtetek egyáltalán?
– Az ifjúsági szervezetet már hónapokkal ezelőtt, még a párt hivatalos bejegyzése előtt elkezdtük szervezni Szabó Ákos, Lantos János, Fiszter Zsuzsanna és Ábrahám Barnabás bajtársaimmal. Az idő elteltével többen is csatlakoztak hozzánk, amint volt rá lehetőségük. Tudtuk azt, ha mi nem teszünk egy hiteles, jobboldali értékekben hívő fiatalság képviseletéért és megszervezésért, akkor senki sem fog. Nulláról kezdtük el a szervezést, ennek rugalmassága, gyorsasága szerintem a közös cél és azonos elképzelés lehet az oka, meg talán a pár éves szervezési tapasztalat és elvhűség. Tudni kell közösségünkről, hogy nem csak bajtársiasság, de elég szoros barátságok is kialakultak az idő elteltével, és a szervezéshez több jóbarát is csatlakozott.
– Hogy néz ki a szervezeti felépítésetek? Ha jól tudjuk, az elnökség egyhangúlag Téged szavazott meg a szervezet vezetőjének.
– Ez így igaz, én felelek a közösségért és a teljes szervezői munkáért, hiszen a párt egyik alapítójaként, koromnál fogva én voltam erre talán a legalkalmasabb személy, és a bajtársaim ebben szintén támogattak.
Közösségünk mindenképpen szeretné megtartani a mozgalmi jelleget, így a vezetőség megnevezését is ’elnök’ helyett ’országos főszervező’ és ’alelnök’ helyett ’országos szervező’-re kereszteltünk. Fontos számunkra a közösségünk érdekeinek figyelembe vétele, a nacionalista gondolkodás előtérbe helyezése és az egymás melletti kiállás.
Ifjúsági szervezetünknek munkáját én felügyelem és ellenőrzöm, emellett egy 5 fős országos szervezői bizottság segíti munkámat, akik döntéshozó szerepet játszanak szervezetükben. Egyéb regionális szervezői munkát látnak el szintén többen, és van egy kreatív munkacsoportunk is, akik a kommunikációért és a megjelenésért, grafikákért felelnek.
– Meg is alakult az első közösségetek Borsod megyében. Mennyire van igény a Mi Hazánk Ifjaira hazánkban?
– Pontosan. Én egy igen szimbolikus, jelképes dolognak tartom, hogy Borsodból, hazánk egyik legszegényebb térségéből, ahol a legnagyobb a munkanélküliség, a cigányság által elkövetett kisebb-nagyobb bűncselekmények, a lehetőség a fiatalok továbbtanulására, volt a legtöbb megkeresés és jelentkezés a Mi Hazánk Ifjai felé.
Országszerte érkeztek jelentkezések ifjúsági szervezetünkbe, amik jelenleg is feldolgozás alatt vannak. A koordinációs vezetőnk továbbítja a beérkező jelentkezéseket a regionális szervezőknek, akik folyamatosan veszik fel a kapcsolatot a fiatalokkal.
– Mi kell ahhoz, hogy valaki csatlakozhasson hozzátok? Van esetleg ennek valami feltétele? Vannak olyanok, akiket nem vesztek fel?
– A felvételi kérelemben az alapvető adatok elkérése mellett egy 9 kérdéses kérdőívet dolgoztunk ki az ifjúsági szervezetünkbe jelentkezőknek. Ez a jelentkező ideológiai beállítottságát, gondolkodását és politikai hozzátartozását fogja jellemezni, amit az országos szervezői bizottság bírál el.
Közleményünkben kommunikáltuk, hogy minden, az ideológiánkkal egyetértő, hazáját szerető hazafit várunk sorainkba, de megtörténhet, hogy az adott személy gondolkodása, hozzáállása nem egyezik a miénkkel, így elutasításra kerül felvételi kérelme.