Miután kiderült, hogy esélytelen harcolni ezért a pénzért, a magyar fél úgy döntött, hogy inkább nem is nyújtanak be róla számlát. Utólag ugyan a minisztérium igyekezett elvenni a dolog élét: azt állították, az Európai Bizottság mindig vitatja a projektek egy részét, így, hogy ne legyen uniós forrásvesztés, rendszerint túlvállalják magukat, és gyakori, hogy Magyarország számos tételt nem számol el az Európai Bizottsággal. Ez történt az Elios esetében is.

A KEOP uniós fejlesztési keretének 100 százalékát ki tudta használni Magyarország, nem vesztettünk forrást – állította a tárca.

De ha uniós pénz nem is, az Elios-ügy kapcsán magyar adóforintok kárba vesznek, mert szabálytalan beruházásra ment el támogatás, amiből még a magyar kormány is helyénvalónak látta volna nagyjából 3,5 milliárd forint visszafizetését.

A 24.hu egyébként úgy tudja, hogy még két állami óriásmegrendelés esetében is a magyar adófizetőkre terhelik a számlát.

Az egyik a Nemzeti Fejlesztési Programiroda Nonprofit Kft. 5 milliárd forintos megbízása, amely az összesen 420 milliárd forint értékű víziközmű-beruházásokhoz kapcsolódik. Ez az egész az Európai Bizottság szerint felesleges volt, ráadásul durván túlárazott.

A másik a Miniszterelnökség 4,8 milliárd forintos megbízása. Ez arra szolgált volna, hogy az uniós támogatású projektek közbeszerzéseinek szabályosságát segítse, a brüsszeli revizorok mégis minden eddiginél több hibát találtak. A tanácsadó konzorcium tagjai között volt a Lázár János egykori kancelláriaminiszter holdudvarába sorolt Ész-Ker Kft. és a Bajkai István Fidesz-alapító, országgyűlési képviselő nevével fémjelzett, Orbán Viktor jogi ügyeiben is eljáró SBGK Ügyvédi Iroda.

(Index)