2019. június 25., kedd, Vilmos napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
06:53 Egyre többen vesznek fel lakáshitelt új ingatlanra22:31 Reuters: Venezuelába érkezett az orosz légierő egyik repülőgépe22:21 Az atomalkuban vállalt kötelezettségei betartására szólította fel Teheránt több európai ország22:12 Putyin jövő év végéig meghosszabbította az élelmiszer-embargót21:43 A Jobbik süllyedő hajójáról Márki-Zay mozgalmába menekülnek a "túlélők"21:20 Előválasztási bohózat: nem válogatnak az eszközökben a "demokraták"21:05 Hétszeres életfogytiglanra ítélték Ciprus első sorozatgyilkosát20:44 Üvöltve kergette ki a "nem megfelelő állapotban lévő" pópa a kórust és a közönséget a székesfehérvári szerb ortodox templomból20:04 Emlékoszlopot állítottak a Ludovika ellenforradalmi felkelésének évfordulója alkalmából19:55 Trump még a perzsa ajatollah ellen is hozott szankciót19:27 Ismét gyújtóléggömbök okoztak tüzeket Izraelben18:45 Kurz már nem zárja ki az újabb koalíció lehetőségét az FPÖ-vel18:40 Isonzó emlékére18:28 Merényletet tervezett egy férfi a brüsszeli amerikai nagykövetség ellen18:15 Összeütközött két német harci repülőgép
24 óra legolvasottabbjai

Anyaország, Extra :: :: Hozzászólások

Bulvárból és pornóból, de bosszúból és furkálódásból is nehéz lesz felépíteni a fideszes médiagólem "keresztény sajtóját"

Reklám

A kormányzati agitprop sajtóholding körüli átszervezésekről és konfliktusokról tett közzé egy írást a Válasz.hu, mely alább olvasható.
Liszkay Gábor Mediaworks-elnök mellett Csermely Péter tartalomigazgatónak van a legnagyobb hatása a nyomtatott és online lapokból, rádiókból és az echotévésített Hír TV-ből álló tömb életére. A Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) elmúlt hónapjait kettejük lépései határozták meg, számos konfliktust generálva – például a médiatulajdonosi létből éppen kiszorult Schmidt Mária-féle körrel.
Zoom
A deklarált cél a keresztény sajtó létrehozása. Ezekből?...
Az utóbbi hetekben féltucat háttérbeszélgetést szerveztünk újságírókkal, lapvezetőkkel és elemzőkkel, hogy tisztábban lássunk, mi és miért történt november óta a kormánypárti sajtópólusban, és hogy mi várható a jövőben. Forrásaink egytől egyig névtelenséget kértek.
Hír TV, Echo TV
A 2018. november 28. óta működő, és a példátlan felajánlássorozat következtében több száz médiatermékben többségi tulajdont szerző KESMA sáncai mögött a legnagyobb változás az Echo TV és a Hír TV összevonása volt. A címlapokról másfél hete az világított, hogy „megszűnt az Echo TV”, de ez csak formálisan igaz: a Hír TV 100 százalékban az Echo – csillagászati összegekért modernizált – infrastruktúráján működik tovább, és tömeges elbocsátás is csak az előbbinél volt. Valójában a Hír TV-t darálták le. „A sajtóban olvasható 180-as szám nagyjából stimmel: a teljes, 200 fős állományból ennyi embert küldtek el. Kezdetben voltak »halállisták«: a tévé vezetése eleinte nem tarvágásra készült, január-február környékén még szakmai szempontok alapján mérlegelték a technikai személyzet és egyes képernyősök megtartását. Végül mindenkit kirúgtak” – mondja a televízió állományából most menesztett forrásunk.
Zoom
Az összevonás előtti pillanatok: az Echo és a Hír TV rövid ideig közös mikrofonokat használt a riportoknál (a felső piros sávon látható a Hír TV logója)
Vagyis aki nem állt fel önként 2015. február 6-án, pláne aki azután érkezett, most mennie kellett. Még az operatőröknek, sminkeseknek is. „Ilyen a bosszú. Tragikomikus, hogy ugyanazok, akik most kirúgtak, a tévé tavalyi visszavételekor még könyörögtek, hogy maradjunk, hogy működtethető legyen az üzem” – mondja forrásunk. (A leépítés jogszerűségére szerinte ugyanakkor nem lehet panasz: a felmondási időt és a végkielégítést is megkapják.)
Az echotévésített Hír TV-t a 2018 augusztusában érkezett vezetés viszi tovább: Répássy Bálint vezérigazgató és helyettese, Szikszai Péter.
Mindketten Liszkay Gábor bizalmi köréhez tartoznak, ahogy Mentes Katalin hírigazgató is. Információink szerint a tartalomért felelős embereket Szikszai, a technikai személyzetet Nagy Attila Zsolt (mozgalmi nevén: NAZS) rúgta ki.
Utóbbit egyik forrásunk kifejezetten kegyetlen tisztogató embernek írja le.
Nem kap szerepet a kormánypárti tévé jövőjében a Mészáros Lőrinc-vonal, így a milliárdos felesége, Kelemen Beatrix, az Echo korábbi igazgatósági elnöke sem. Ő a március végi közlemény szerint a Life TV és az Ozone TV nevű életmódcsatornák elnöki teendőivel vigasztalódik. Információink szerint ugyanitt vezető szerepet vállal a Hír TV „őstörténetéből” ismert Ruff Zoltán. Mészárosnével nagyjából egy időben elhagyta a politikai televíziózást Vaszily Miklós is, aki a TV2 elnöke lett. Egyik forrásunk szerint Vaszily feladata lesz a csatorna és az Origo.hu közötti szinergiák elmélyítése is.
„Csak idő kérdése volt. Sem elég pénz, sem megbízható ember nem volt mindkét – sőt, ha a »hírszerű« adókat nézem, az m1-gyel együtt három – csatorna fenntartásához. A KESMA létrehozásakor, a régi lap- és médiatulajdonosok lelépése után ráadásul mindenfelé dőlni kezdtek a csontvázak a szekrényekből. Politikailag és üzletileg is racionális lépés volt” – mondja egyik beszélgetőpartnerünk a Hír és az Echo TV összevonásának hátteréről. És hogy mi az irány, milyen vonalat fog követni az „új” Hír TV? „Elég megnézni a kirúgásokat: nemhogy a szerkesztőket és műsorvezetőket, de a legtapasztaltabb operatőröket is elküldték. A lojalitás az első” – mondja ex-Hír TV-s forrásunk.
Figyelő
A Schmidt Mária-korszak 2016. december 5-től idén február 25-ig tartott a Figyelőnél: utóbbi dátum a Terror Háza főigazgatója által vezetett szerkesztőbizottság (benne Lánczi Tamás főszerkesztővel) lemondása. Az átpozicionált hetilap első száma április 4-én jelent meg. Az új főszerkesztő, Deák Bálint „Irányváltás” című vezércikkben tette világossá, hogy a Figyelő újra gazdasági lap lesz. (Az új vezető nem azonos Deák Dániellel, aki Schmidt Mária alatt lett a lap főmunkatársa, és március végén távozott onnan.)
Zoom
Az irányváltás utáni Figyelő és a szinergiák (fotó: Válasz Online)
A váltás hátterében hatalmas konfliktusok voltak. Forrásaink szerint Schmidt Mária már a KESMA-csatlakozást is meg akarta akadályozni, majd pedig azért lobbizott, hogy megtarthassa befolyását a lap felett. Mindkét próbálkozás Liszkay Gáborékon bukott el. A Mediaworks-erőcsoport szemében a Figyelő túl sok botrányt halmozott fel, és gyakorlatilag nem hozott semmit. A hetilap mélypontja az a lista volt, amelyen több száz „Sorosnak, illetve az általa pénzelt szervezeteknek dolgozó embert” próbáltak azonosítani, de a lajstromban véletlenül halott tudósok is szerepeltek. Botrány lett abból is, amikor címlapos anyagban, mindenféle visszakérdezés nélkül közvetítették Katona Nasrin állítását, miszerint a röszkei megafonos Ahmed H.-t azért képezték ki, hogy „Szíriában az ISIS oldalán harcoljon, majd tesztelje a schengeni külső határokat, végül – ha nem tartóztatják le Győrnél – a párizsi csoporthoz kellett volna csatlakoznia”, de ebből semmi sem volt igaz.
„Liszkayék unták már, hogy az Index és társai minden héten címlapon hozzák, hogy hülye a kormánysajtó, mert mi jelent meg már megint a Figyelőben” – mondja a lap és a KESMA viszonyait ismerő forrásunk. Schmidt Máriáék pozícióját rontotta, hogy közben az újság „politikailag” nem hozott semmit. Ahogy beszélgetőtársunk fogalmaz, egyetlen, közepesen forgalmas közlekedési csomópontra kihelyezett óriásplakát többet hozott, mint a komplett Figyelő.
Utóbbi azt jelenti, hogy a történet az értékesített példányszám alapján is bukás. A Magyar Terjesztés-Ellenőrző Szövetség (MATESZ) 2014 negyedik negyedévre vonatkozó adatai az utolsó „látható” számok: ezek alapján átlagosan 7614 példányban kelt el a Figyelő. A lejtmenetet a tulajdonosváltás gyorsította, amit jól jelez, hogy a MATESZ-auditot a Schmidt-korszakban sem hozták vissza. A lap környékéről kapott információink szerint az értékesített példányszám 2-3000 körülire olvadt.
Zoom
Idézet a bosszúról a Figyelőben (forrás: Facebook)
Az átadás-átvétel és az újrapozicionálás körüli konfliktus legláthatóbb jele az volt, amikor a március 7-i Figyelő idézet „rovatában” mindenféle kontextus nélkül közölték a Ponyvaregény álbibliai idézetét, az Ezekiel 25:17-et, mely így végződik: „Én pedig lesújtok majd tereád hatalmas bosszúval és rettentő haraggal, és amazokra is, akik testvéreim ármányos elpusztítására törnek, és majd megtudjátok, hogy az én nevem az Úr, amikor szörnyű bosszúm lesújt rátok!”
Ez pontosan az, aminek olvassák: üzenet a kitúrt Schmidt-stábtól Liszkayéknak és az irányváló újaknak.
Forrásaink azt mondják, a Világgazdaság–Figyelő–Manager Magazin hármas lesz a KESMA „szeriőz” gazdasági lába, melynek célja a botrányok után egyfajta hitelességnövelő hadművelet végrehajtása, illetve a Mészáros Lőrinc-jelenség domesztikált közvetítése a gazdasági világ felé. Kérdés, hogy visszaépíthető-e az olvasótábor, megmozgat-e akár egyetlen előfizetővel is többet ez a megközelítés.
Ma már az is világos, mi lesz a Figyelőből kiszorult csoporttal. Schmidt Mária életet lehelt a jó ideje tetszhalott állapotban vegetáló XXI. Század Intézetbe, mely április 3-án tartotta bemutatkozó konferenciáját a Terror Házában. Ennek igazgatója a Figyelő szerkesztőségének éléről távozni kényszerült Lánczi Tamás, de pozíciót kapott a szintén exfigyelős Kiszelly Zoltán és Deák Dániel is. „A XXI. Század Intézet lett az a hely, ahol a Figyelő-árvák és a Századvég-károsultak egymásra találtak” – írja le a helyzetet egyik forrásunk. „G. Fodor Gábor tavaly ősszel elkérte és megkapta magának a Századvéget. (Itt a Századvég Alapítványra kell gondolni, amely nem azonos a Századvég Gazdaságkutatóval és a sokszor leszázadvégezett Kód Piac- és Véleménykutató Kft.-vel – a szerk.) Politikai akciócsoportot csinált belőle, és ezalatt ismét sok emberrel került konfliktusba” – szól a helyzetleírás. Az is nyílt titok, hogy G. Fodor és Lánczi Tamás nem kedvelik egymást, ezért a XXI. Század Intézetet bizonyos szempontból a hatalom körüli think tankek rivális pólusaként kell felfogni.
A finanszírozásához mindenesetre nem szükséges nagy köveket megmozgatni: a XXI. Század Intézetet a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány hozta létre, mely önálló sort képez a költségvetésben.
A jövő: új hetilap?
Háttérbeszélgetéseink alapján a kormányzati médiaholdingba tartozó lapoknál a következő nagyobb átalakítások várhatók:
  • Már a közeljövőben megszűnhet a Lokál, és újraindíthatják a Metropolt.
  • Az önkormányzati választás után összevonhatják a Ripost és a Bors című bulvárlapokat.
  • Hetilap formában is megjelenhet a Mandiner.hu.
  • „Konszolidálhatják” a 888.hu-t.
Cikkünk publikálása után nem sokkal újabb forrás kereste meg szerkesztőségünket, aki állította, hogy a hozzánk eljutott tervek (leszámítva a Mandiner hetilap koncepcióját) nincsenek napirenden. Bár pontosan tudjuk, hogy a fenti pletykák léteznek (főleg az érintett szerkesztőségekben), sőt alsóbb szinten koncepciók is születhettek, jelezzük, hogy a legutóbbi impulzus szerint ezek „rémhírek”, melyek terjesztésére „az újságírók egymás között amúgy is hajlamosak”.
(A jelenről és a közeljövőről szóló sorba illeszthető továbbá a V4 News Agency (V4NA) néven indult új nemzetközi hírügynökség, melyről a Válasz Online írt először. A központi médiaholding tavalyi bejelentése óta ez a legnagyobb kormányközeli sajtóprojekt: a cégpapírokból kimutathatóan Habony Árpád befolyási övezetéhez tartozó üzem londoni székhellyel, félszáz újságíróval indul, és a magyar mellett angol nyelven is sugároz.)
Adottak lennének egyáltalán a feltételek a Metropol feltámasztásához? A válaszért Hivatal Péterhez, a lap utolsó kiadóvezetőjéhez – a Magyar Reklámszövetség ügyvezetőségi tagjához – fordultunk, aki elmondta: az újságot kiadó MTG Metro Gratis Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.-t még 2011-ben szerezte meg a Megapolis Zrt., melynek egyszemélyi tulajdonosa Fonyó Károly, Simicska Lajos üzlettársa és bizalmasa volt. Bár a Metropol nemzetközi (eredendően svéd) brand, Hivatal Péter szerint Fonyó időközben kivásárolta a trademark tulajdonosi jogait a központtól. Tehát a 2016-os bezáratáskor a Metropol mindenestül a Megapolis Zrt.-é volt. És ahogy a Válasz Online januárban elsőként megírta: Mészáros Lőrinc körénél landolt a teljes Simicska-hagyaték, így többek között a Megapolis is.
Zoom
Az anyaság nem egy álommeló? Lokál egyik lapszáma (fotó: Válasz Online)
A Ripost és a Bors ügye nem egyértelmű. Egy biztos: a semmilyen hivatalos módon nem auditált, forrásaink szerint 5-7000 példányban fogyó, de bőven – több tízezer példányban – túlnyomott Ripost nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Vagyis azt, hogy a Blikk és Bors „váltólapja” legyen. Emellett a Liszkay-kör állítólag nincs kibékülve a Ripost-főszerkesztő „bulvárpápa”, Ómolnár Miklós módszereivel. Ami tényleg a legalja: a Ripost egyszerre működik gátlástalan revolvermédiaként (említhető Vona Gábor buzizása, de legutóbb ők kezdték terjeszteni a Nagy Blanka nevű trágár ellenzéki diáklányról, hogy több tárgyból bukásra áll), és közöl „Ledobta a melltartót, a tengerparton villantott gigantikus melleket a szőke modell”-típusú tartalmakat.
Március végén ismét felröppent, hogy hetilap formában is megjelenhet a Mandiner, ráúszva a Heti Válasz egykori olvasóira. Az biztos, hogy a terv létezik, ezt több forrás is megerősítette nekünk. Viszont nem új: már tavaly augusztusban is előjött, hogy lesz Mandiner hetilap, de a megvalósulás valahogy mindig fél évet csúszik. Most éppen a szeptember-októberről lehet hallani. Az a pletyka viszont információink szerint alaptalan, hogy az előállításra kiszemelt stáb a Figyelőből kiszorult Lánczi Tamás-kör lenne.
A lehetséges sajtóátalakítások utolsó pontja a 888-ról szól. Hallani ugyanis arról, hogy némileg konszolidálhatják az egykor a Lokálhoz hasonlóan a Modern Media Group Zrt.-ben megszületett 888-at. „A Néppárt EP-frakcióvezetőjét pincsikutyázta a 888, majd lecserélte valaki másra” – csak egy példa, mivel okozott politikailag kellemetlen perceket G. Fodor Gábor lapja az elmúlt időszakban. Egyik forrásunk szerint a Századvég fent említett átvétele és „légi deszanttá” alakítása is előcsapás volt arra az esetre, ha GFG-nek el kellene engedni a „szárazföldi tüzérséget”. (Cikkünk megjelenése után bejelentkező informátorunk viszont ezt a szálat is a legendák felé tolta.)
×××
A kormánypárti médiaholding koncepciója egyértelmű: ez a centrális erőtér megszervezésének kísérlete a politika után a sajtóban is, valamint a pénzosztás konszolidációja. Egyszerűen túl sokba került eddig a rendszer, a politika változtatni akar az „elutaljuk–felélitek” dinamikán, ahol lényegében semmilyen számonkérés sincs. A folyamatot azonban nemcsak a – nyomtatott lapok esetében – fogyatkozó olvasóközönség nehezíti, hanem kőkemény belső ellentétek is, személyes bosszúk is. „Féltékenység van, furkálódás van, kenyérharc van. Ha van egy új ötlet, azonnal sok helyről fúrják, mert az újabb éhes szájat látják benne” – ecseteli a hangulatot egyik forrásunk. Márpedig a cél szerinti keresztény sajtót nemcsak bulvárból és pornóból, de bosszúból és furkálódásból is nehéz felépíteni.
Reklám




Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Dossziék

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2019 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready