Békéscsabán is kettőre nőtt az ellenzéki polgármester-jelöltek száma azzal, hogy az MSZP-s Miklós Attila is beszáll a versenybe – ezt a szocialista politikus is megerősítette az atv.hu-nak. Külön érdekesség, hogy nem csak az ellenzék megosztott a városban, de a Fidesz-KDNP és az által támogatott jelenlegi városvezető is külön pólusnak tekinthető, főleg úgy, hogy a minden bizonnyal a polgármesterhez köthető egyesület és a kormányzó pártok is – a jelenlegi álláspont szerint – külön képviselőjelölteket állítanak a településen, írja a lap.
Miklós Attila, az MSZP békéscsabai szervezetének elnöke, egyben a város önkormányzati képviselője is harcba indul ősszel a város irányításáért, ezzel ellenzéki oldalon kettő, összességében pedig három aspiráns lép a ringbe a város irányításáért. A szocialista politikust – erősítette meg az atv.hu-nak – saját pártja, az MSZP, illetve az LMP, a Liberálisok támogatja, de a Mindenki Magyarországa Mozgalom (MMM) képviselője is mellette tette le a voksát. Vele szemben az ellenzéki oldalon Dancsó Tibor áll, akit már korábban bemutattak, őt a DK, a Jobbik és a Párbeszéd támogatja.
Korábban a Momentum is őt látta volna szívesen a város élén, de Sebők Éva, a párt Békés megyei elnöke kedden nyílt levélben jelezte, hogy kiszállnak az ellenzéki együttműködésből, mert abból a fegyelmezettség és a jóindulat is hiányzik. Egyúttal azt is jelezte, hogy nem indulnak rá senkire az őszi választáson.
Miért robbant szét az ellenzéki kerekasztal?
A békéscsabai helyzetről már korábban is többször cikkeztek. Itt az ellenzék már hónapokkal ezelőtt megkezdte az egyeztetéseket az őszi önkormányzati választásra (a decemberi-januári tüntetéshullám sodorta közel egymáshoz őket), és bár az elején „kéz a kézben” indultak el, a nyár közepére nyilvánvalóvá váltak az érdekellentétek, és az, hogy egy ember nem fogja tudni összehúzni a jelölő szervezeteket. A kezdetek kezdetén a következő pártok és mozgalmak vettek részt az egyeztetésen: MSZP, DK, Jobbik, Liberálisok, Mindenki Magyarországa Mozgalom, Párbeszéd, Momentum Mozgalom.
A Fidesz-KDNP július közepén jelentette be, hogy nem indít önálló jelöltet, hanem a jelenlegi városvezetőt, Szarvas Pétert támogatja. Kezdetben a Jobbik is őket támogatta, és az ellenzéki egyeztetésen is megfordult az ő neve, de a párt végül elvetette, és az ellenzék részéről is marginális szereplővé vált.
Hogy mégis miért robbant szét az ellenzéki „kerekasztal” a városban, arról megoszlanak a vélemények. Több helyi, az egyeztetésben részt vevő politikus úgy vélte, hogy az EP-választás után „mindenki megbolondult”, ezzel utalva arra, hogy a DK és a Momentum nagyobb szeletet szelt volna a tortából, már ami a képviselői helyeket illeti (amiből egyébként 12 van a városban).
A másik narratíva pedig az volt a helyi szereplők alapján, hogy az MSZP tulajdonképpen sértettségből ugorhatott ki ebből, miután egy szavazáson Miklós Attila alulmaradt Dancsó Tiborral szemben, aminek eredményeképpen végül utóbbi mögé állt be az ellenzék egyik ága.
Hogy még bonyolultabb legyen a helyzet Békéscsabán, nem csak az ellenzéki térfélen alakult ki két pólus, de nagyon úgy tűnik, hogy, bár a Fidesz-KDNP Szarvas Pétert támogatja, ők is két külön pólust jelentenek. A Hajrá Békéscsaba Egyesület ugyanis az elmondások alapján a polgármesterhez köthető, aki ennek színeiben indul el az őszi választáson. Szarvasról egyébként a városban, de legalábbis a megkérdezett képviselők, akik az egyeztetéseken is képviseltették magukat, úgy vélik, hogy inkább a Fidesszel szimpatizál, ugyanakkor érdekellentét áll fent közötte és a párt helyi, veterán politikusai között. Ennek „kiküszöbölésére” indulhat az egyesület színeiben, ami egyben függetlenségét is megőrizheti.
Azt, hogy a fentiek ellenére is két pólusként vannak jele a városban, jól jelzi a tény, hogy a jelenlegi álláspont szerint a kormányzó pártok és az egyesület is önállóan indít képviselőjelölteket a városban, csakúgy, mint az ellenzék két pólusa is. Emellé pedig még a Mi Hazánk is felzárkózik, akik a helyi politikusok szerint ugyancsak beszállnak a versenybe, legalábbis ami a képviselőjelölti helyeket illeti. A választópolgárok így – jelen állás szerint – nem kevesebb, mint öt képviselőjelöltből is választhatnak majd ősszel.