Göncz Árpád néhai köztársasági elnökre emlékeznek a hétvégén azokon a településeken, ahol a volt államfőről közteret neveztek el, szobrot, emléktáblát állítottak – közölte a Göncz Árpád Alapítvány, a megemlékezések kezdeményezője az MTI-vel.
A börtönben sokak szerint besúgónak szegődött, és "Patkány" álnéven bajtársairól jelentgető Göncz Árpád négy éve, 2015. október 6-án hunyt el.
 |
Emlékét számos hely őrzi az országban: Budapest III. kerületében, egykori lakhelyén, a Bécsi úti házon emléktábla; az Óbudai Egyetem parkban a Göncz Árpád Baráti Kör által ültetett fa és Jovánovics György róla készített mellszobra; a XIII. kerületben a Göncz Árpád Városközpont és Erős Apolka szobra; Budaörsön a Göncz Árpád utca; Százhalombattán a Göncz Árpád tér; Szegeden az egyetem parkjában a Göncz Árpád sétány; Komlón a város díszpolgárainak fasorában a közelmúltban ültetett fa és emléktábla „bizonyítja, az ország, az emberek nem felejtik a Magyar Köztársaság egykori elnökét” – olvasható az alapítvány közleményében.
Göncz Árpádot 1990. augusztus 3-án választotta az Országgyűlés köztársasági elnökké, ezzel ő lett a rendszerváltozás utáni Magyarország első államfője. Az első szabad választások után az új Országgyűlés alakuló ülésén házelnök lett, és ő látta el az ideiglenes köztársasági elnöki teendőket is.
Az MDF és az SZDSZ megegyezése alapján választotta a parlament öt évre a Magyar Köztársaság elnökévé, majd mandátumának letelte után, 1995. június 19-én újraválasztották.
(MTI nyomán)
Kapcsolódó:
