2018. október 17., szerda, Hedvig napja van.
Vakbarát/mobil
Látogatottság
RSS
Fórum
CSS váltás
Friss hírek
22:11 Amerikai pilóta hagyta Ukrajnában a fogát21:06 Elítélték a pénzváltóba betörő "padlóbontókat"20:35 Volner nem várta meg a koncepciós eljárást, Apáti Istvánnal és Fülöp Erikkel együtt kilépett a Jobbikból20:09 Az oroszok szerint Ukrajna titokban amerikai és izraeli pilótákat képez ki az Sz-300-as rakétarendszer ellen19:12 Újabb tömeggyilkoló hadműveletre buzdít az izraeli hadügyminiszter18:58 Poloskacsapdán dolgoznak az MTA kutatói17:50 "Szakmai és erkölcsi alkalmatlanság": a Jobbik-elnökség lemondását és elszámoltatását szorgalmazza Gyöngyösi "jobbkeze" is17:18 Nem Demeter Márta lesz az LMP zsenije: kétéves gyereket tévesztett össze Orbán lányával17:01 Száva Donátó Izmael egyre fényesebb karriert fut be az országban, ahol kilencedik éve rend van16:55 Jelentős fejlesztésen eshettek át az iráni ballisztikus rakéták16:27 Az MNB tízszeresére növelte az ország aranytartalékát15:54 Egymilliárd forintos áfacsalás Borsodban15:24 Egy marokkói "újfrancia" fejlődése: 14 évnyi integrálódásnak is terrorcselekmény lett a vége14:36 Fegyvereket foglaltak le Miskolcon14:21 "Nagyon nincs köze" az ukrán kormánynak a magyarellenes halállistához, de azért jobbnak látták eltüntetni
24 óra legolvasottabbjai

Extra, Tanulmányok ::

Hazug Göncz kitüntetése "nemzetes" társaságban, Orbán minisztere az Antall-korszak besúgóját népszerűsíti

Valaki hazudott a volt köztársasági elnök családjából: vagy maga Göncz Árpád, vagy a felesége, vagy mindketten - derült ki abból a cikkünkből, melyet tavaly augusztusban közöltünk. (Dr. Ilkei Csaba: Göncz Árpád disszidálni akart, felesége és az Index nem tud róla)

Pezsgőzik a kis hazug, a háttérben felesége

Az Index azon írására reagáltunk, melyben Göncz Árpádné dicsérte férjének azt az 1944-ből származó nemes és következetes elhatározását, miszerint soha el nem hagyja az országot, sem bal-, sem jobboldali elhatározásból, hanem marad. Az Index által nem ellenőrzött információval szemben szerzőnk az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában található dokumentumok alapján bizonyította, hogy Göncz Árpád 1947 szeptemberében tiltott határátlépést kísérelt meg Ausztria felé. Elfogták, és a zugban vásárolt schillingekkel együtt felhozták Budapestre a hírhedt HM katonapolitikai osztályra, mely gyakran túltett az ÁVO legkegyetlenebb módszerein. Ott azonban valamilyen rejtélyes oknál fogva megbocsátottak neki, semmilyen büntető eljárás nem indult ellene, később sem érte emiatt semmilyen hátrányos megkülönböztetés – míg másokat tiltott határátlépés kísérlete miatt megvertek, elítéltek, internálótáborba küldtek, a priusz végig kísérte életüket. Máig nem tudjuk az igazi okot, egyebek között azért sem, mert Göncz Árpád azon dossziéiból, melyekből a tiltott határátlépés is kiderült, 1989 decemberében selejtezés címén kiemeltek csaknem száz oldalt. (Dr. Ilkei Csaba: Az átmentett állambiztonsági múlt: A behálózott első szabadon választott magyar országgyűlés)
A megjelent leleplezés után mély hallgatás, semmi cáfolat, semmi helyreigazítás. Pedig valaki vagy valakik hazudtak. Lehet, hogy családban marad a titok, a nyilvánosság előtt semmi sem tisztázódott.

Az MSZP-SZDSZ-kövület kitüntetése
Ilyenkor azonban jól jön egy figyelemelterelő pr-akció, például: a múlhatatlan érdemek miatti időtlen kitüntetés formájában. Meg is szervezték, nem tudni, Göncz Kinga vagy a Magyar Újságírók Országos Szövetsége volt az ötletadó. (Az előbbi az Európai Parlamentben áskálódik a nemzet érdekei ellen, az utóbbi az egyik kövülete az MSZP-SZDSZ-koalíciónak, mely tovább él az elnökségben Eötvös Pál, Ráday Mihály, Bernáth László, Hardy Mihály és mások személyén keresztül.) A MÚOSZ új Vörösmarty utcai székházában a Régi Magyar Nemzetesek Társasága kapta a feladatot a kitüntetési ünnepség megszervezésére és lebonyolítására. Az Avar János és Bodor Pál fémjelezte Társaság emlékplakettjét korábban a „nemzet” olyan tősgyökeres kiválóságai kapták meg, mint Ungváry Rudolf, Charles Gati, Ormos Mária, Majtényi László, Vásárhelyi Miklós, Nyerges András és mások. (A MÚOSZ beszámolója itt.)
A szeptember elsején megtartott ünnepségre érkező Göncz Árpádot és feleségét Blahó Miklós, a kuratórium elnöke (Surányi György volt MNB-elnök sajtófőnöke) köszöntötte, s Várkonyi Tibor (ki ne ismerné a magyarbarát klasszikust, a „nemzet” hű fiát) laudációja után átadta neki az Asszonyi Tamás szobrászművész által készített emlékplakettet.
Derűs pezsgőzés vette kezdetét (lásd a fenti képet), melyen tilos volt kellemetlen kérdéseket feltenni, így szóba sem kerülhetett a megmagyarázatlan hazugság és Árpi bácsi felhőtlen esete a katpollal.

Blahó Miklós „régi nemzetes” átadja a kitüntetést Göncznek a MÚOSZ-ban

Mert a volt államfő jól kitalált SZDSZ-es ügyvivőként, majd gondosan egyeztetett köztársasági elnökként szolgalelkűen végrehajtotta a parancsokat, bár 1990 októberében kissé feltűnően szorgoskodott az SZDSZ puccskísérletének sikeréért. (Nem volt jelen a pezsgőzésen - ki más elfoglaltsága, ki megváltozott szalonképessége, ki az idő múlása miatt - a volt állambiztonsági szolgálat oly megbecsült egykori magyar nemzetes tagja, mint Gyulay Zoltán, a "Német" fedőnevű titkos megbízott, aki később az MTV-nél futott be karriert; Máté Iván Jenő, a "Keszthelyi Pál" fedőnevű ügynök; Zay László, a "Zuglói" fedőnevű informátor; vagy Halász István, aki a "Halász" fedőnevű titkos találkozó lakás gazdája volt a XIV. kerületi Thököly u. 150 szám alatt. De sorolhatnánk tovább az egykori Magyar Nemzet besúgóit, köztük három „K” betűs is van, „K”, mint Kurucz, de hagyjuk őket máskorra.)
Egy kis kitérő következik, hogy aztán visszatérjünk Göncz Árpádhoz.
Fazekas miniszter dicséri az ügynököt

Kezünkbe került egy 56-os forradalmár, politikai fogoly könyve. Rácz Sándor István: „Kinyílik a börtönablak… Mi, politikai elítéltek 1956 után - Emlékirat”. Kiadták Karcagon, 2008-ban.
Az előszót Karcag város korábbi polgármestere, az Orbán-kormány jelenlegi mezőgazdasági minisztere, Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő írta. Egyebek között így méltatja földije, Rácz Sándor István (Karcag, 1936. augusztus 3., Petróczi Mária) példás helytállását: „… az az emberi tartás, amely a legnehezebb napokban is sajátja a szerzőnek és azoknak, akikkel együtt töltötte a büntetés éveit, nem volt hiábavaló. Azt mutatja, hogy emberségünkből, az egyetemes keresztény erkölcs tanításaihoz való ragaszkodásunkból sohasem szabad engednünk, mert különben céltalanná válik, kiürül, belső erejét veszti életünk.” (Rácz könyvéből kiderül, hogy Göncz Árpáddal együtt töltötte büntetését, hosszú ideig egy rabmunkahelyen, sőt, egy zárkában is.)
2009. június 12-én, Nagy Imre újra temetésének 20. évfordulója alkalmából az 56-os forradalom Intézete közzétett egy ügynöklistát, melyen Rácz Sándor István is szerepel. A következőket dokumentálja az Intézet, közölve Rácz 6-os állambiztonsági nyilvántartó kartonját is:

Rácz Sándor István 6-os kartonja

(Nagyobb méretben itt.)
„1956-ban a karcagi fegyveres forradalmárok egyike volt, ezért 1957 májusában 15 év börtönre ítélték, ami 12 évre módosult. Végül 6 év 2 hónapot ült börtönben. Szabadulása után gépkocsivezető, adminisztrátor, majd mechanikai műszerész kisiparos volt. 1989-ben az MDF III. kerületi szervezetének egyik vezetője volt. 1993-ban az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke.
Fedőneve: „Kovács János” Ügynök minősítése volt. Beszervezésének ideje: 1981. január 28. A 6-os kartonján nem szerepel, hogy milyen alapon szervezték be, de a volt politikai elítéltek ellenőrzése vonalán foglalkoztatták. Titkosított (01-es) személy. Puszta János r. szds. szervezte 45 éves korában a BRFK III/III-D alosztályához. (Ez az alosztály a BRFK-n belül a figyelő dossziés személyekkel foglalkozott.)
1989-ben is a BRFK III/III-D alosztálya foglalkoztatta. Az 1989. június 16-i eseményekkel kapcsolatos intézkedési tervben megbízták, hogy próbálja meg lebeszélni az MDF III. kerületi aktivistáit arról, hogy az újratemetés estéjén fáklyás felvonulást tartsanak a Flórián téren. Az ügynöknek június 16-án délelőtt a Hősök terén kellett részt vennie a rendezvényeken. Kapcsolattartója „Hortobágyi” tmb.-vel közösen Kohári Tibor r. szds. volt. „Kovács János”-t október 23-a kapcsán is foglalkoztatta az állambiztonság. Mint a III. kerületi MDF szervezet egyik vezetőjének az volt a feladata, hogy az évfordulóval kapcsolatban minden fórumon a mértéktartó magatartás fontosságát hangsúlyozza” - így az 56-os forradalom Intézete (ld. itt.).
Antall biztonsági főnöke
Térjünk vissza Rácz könyvéhez. 1990 tavaszán az MDF győzött a választásokon, de Antall még csak miniszterelnök-jelölt, az ügyvezető miniszterelnök: Németh Miklós. Rácz Sándor István, az MDF választmányának tagja ott nyüzsög - nem véletlenül - Antall körül, aki rábízza az MDF Bem téri székházának védelmét. Ezt követően átveszi a „biztonsági főnök” és Antall első testőrének szerepét is. A négytagú titkárság egyik fontos tényezője. (Személyi titkár: Csóti György, titkárságvezető: dr. Ácssánta György, a levelezéssel és a sajtóval Kiss György foglalkozik, róla, a munka-pszichológusról már tudjuk, hogy „Kátai György”, illetve „Kovács Jenő” fedőnéven hosszú éveken át dolgozott a politikai rendőrségnek, Antall bizalmába férkőzve.)

Antall József és Rácz Sándor Ístván 1990-ben

Rácz pozíciója tovább erősödik, amikor a vidékről feljáró, elfoglalt Szűcs István választmányi elnök mellé társelnöknek választják. Megbízható, jó magyar ember, kellő aktivitást mutat. És ő lesz az a kitüntetett, talpig becsületes MDF-es vezető Antall környezetéből, aki hivatalból elsőként felveszi a kapcsolatot a letűnőben lévő rendszer egyik állambiztonsági tábornokával: Récsey Róbert. r. vezérőrnaggyal, aki 1989. május 1-től a kormányőrség parancsnoka (s még az is marad sajnos 1990. szeptember 30-ig). Récsey – Berecz János barátja – korábban a budapesti rendőrfőkapitány állambiztonsági helyetteseként a politikai rendőrség fővárosi főnöke. (A kormányőrség parancsnoki posztjáról való távozása után neki is zsíros állások jutnak, így például a Demján Sándor érdekeltségi körébe tartozó Bank Biztonság Bizalom Zrt. elnöke, az Arcadom Építőipari Zrt. felügyelő bizottsági tagja stb.)

Récsey vezérőrnagyi rangot kapott 1989-ben, mikor a kormányőrség parancsnoka lett


Nagy Lajos ezredes,
az NBH első főigazgatója 1990-ben
Récsey mutatja be Rácznak a gyorsan helyezkedő Nagy Lajos ezredest, akit Németh Miklós nevezett ki az 1990. február 14-én megalakult Nemzetbiztonsági Hivatal élére, amely tovább szolgáló kémelhárítóként átvett korábbi III/III-as hálózati személyeket is. (Nagy Lajos, a roppant kártékony volt III/I-es hírszerző is megtalálta helyét az üzleti életben, mikor féléves regnálás után még 1990 őszén távoznia kellett, előbb az Apró-klánnal dolgozott együtt az S-Komplexben, majd Földesi-Szabóval az Együtt Egy-Másért elhíresült bűnügyeiben.)
Récsey és Nagy Lajos Rácz személyén keresztül is bonyolítja a Cég átmentési akcióit. Rácz mindjárt találkozásuk után elintézi Antallnál, hogy fogadja Nagy Lajost, aki február 14. óta vár erre a pillanatra. Idézzük az eseményt Rácz könyvéből:
„Pár nap múlva Antall úr fogadja Nagy Lajost. Hárman vagyunk Antall úr dolgozószobájában. Nagy elmondja, hogy Németh Miklós felhatalmazásával felajánlja szolgálatait Antall úrnak.
Antall első kérése:
- Tudna-e abban segíteni, hogy találjunk egy olyan repülőteret, ahol az Oroszországból jövő zsidók biztonságban átszállhatnak az izraeli repülőgépekre?
Antall megelégedésének adott hangot, és kijelentette, hogy a jövőben ’Rácz úron keresztül’ tartja a kapcsolatot. Ezek után én ingajáratban voltam az NBH és az MDF között.”
Göncz támogatta az ügynök kinevezését

Gálszécsy András tárca nélküli miniszter
Megjelenik a színen Boross Péter (1990. május-júliusában a Miniszterelnöki Hivatal politikai államtitkáraként, júliustól decemberig tárca nélküli miniszterként felügyeli a biztonsági szolgálatokat, decembertől belügyminiszter; a polgári titkosszolgálatokat Gálszécsy András veszi át tőle - egyikük sem híve az ügynökügyek mielőbbi törvényes és nyilvános rendezésének.)
S most ismét idézünk Rácz Sándor István visszaemlékezéséből:
„Antall miniszterelnök úr magához kéret:
- Sándor, úgy gondolom, hogy az NBH-hoz küldünk téged. Menj át a köztársasági elnök úrhoz, hogy hozzájárul-e a kinevezésedhez.
Rögtön megyek Göncz Árpádhoz, elmondom, mi járatban vagyok. A válasz:
- Nem csak hozzájárulok, de kimondottan támogatom a kinevezésedet!”
Boross Péter két órai beszélgetés után közli Ráczcal, hogy kinevezi a Technikai Szakszolgálat helyettes vezetőjévé. (Ez a szerv az utódja a BM III/V-ös Operatív Technikai Csoportfőnökségnek – telefonlehallgatás, levélcenzúra, titkos behatolás stb. –, a csoportfőnök helyettesi beosztás legalább ezredesi rangot jelentett korábban.) Boross még két konkrét feladattal is megbízza: biztonságtechnikai szempontok szerint vizsgálja át a parlament telefonrendszerét és hozzon létre egy fedőszervet, - i.m. 81. old.

Göncz és Rácz Sándor István 1994-ben

Rácz ezután bemutatkozó látogatásra megy Simon Sándor vezérőrnagyhoz, az NBH főigazgatójához, Nagy Lajos utódjához, majd jelentkezik Hevesi Tóth Ferenc ezredesnél, a Technikai Szakszolgálat parancsnokánál.
Úgy érzi, révbe ért. De mégsem. NBH-s lehet, de a parancsnok helyettese nem. Elcsúszott azon a narancshéjon, amit az egymással rivalizáló 56-os politikai foglyok szervezetei ejtettek elé. Rácz a Göncz Árpádhoz közel álló Történelmi Igazságtétel Bizottságra tett, Gálszécsy pedig a POFOSZ mellé állt. Amikor a kinevezéséről érdeklődött a jelölt, Gálszécsy ezt válaszolta:
„Arról szó sem lehet, mert te POFOSZ-ellenes vagy!” „Távozóban megkérdeztem, na és mi lesz a fedőcéggel? – Na, annak lehetsz a vezetője! – mondta Gálszécsy.”
Rácz Sándor István ma is biztonságtechnikai szakértő a III. kerületben.
Az egy külön történet, miként, kiknek a segítségével lett 1993-ban az 1956-os Magyarok Világszövetségének ügyvezető elnöke. Ám hamarosan anyagi elszámolásokról végzetes vitába keveredik az örökös tiszteletbeli elnökkel, Pongrátz Gergellyel, meggyanúsítva őt bizonyos nemzetközi adományok személyes lenyelésével, összeférhetetlennek és rágalmazó természetűnek nevezve, akivel nem lehet együttműködni. Rácz húzza a rövidebbet, 1995. május 12-én lemond. Marad a biztonságtechnika. Érdemei elismeréséért 1998-ban vitézzé avatták.
Rácz története azt is jól mutatja, miért kellet eltűnnie húsz évvel a rendszerváltás után az MDF-nek, mely teljes felkészületlenséggel, tájékozatlansággal, megalkuvással példátlanul felelőtlen módon kezelte a nemzet biztonságának ügyét, s utolsó pillanatáig akadályozta az átmentett állambiztonsági múlt feltárását, az ügynökügyek törvényes rendezését, a közbizalom helyreállítását. Ideje lenne Boross Péternek önkritikát gyakorolnia, s már csak mikulásünnepségeken fellépnie. És akkor Árpi bácsi felelősségéről még nem beszéltünk…
Kuruc.info

 Érdekes cikk, megosztom Facebookon!  Érdekes cikk, elküldöm e-mailben! Nyomtatóbarát változat
Friss hírek az elmúlt 24 órából
Kereső
Ajánló
Időkép
Hőtérkép
Legolvasottabb hírek
Humoros kép 
Dossziék
Ajánlott videó 

Készült a Kuruc.info által, minden jog fenntartva © 2006-2018 | Impresszum | Hirdetési ajánlat | Privacy Policy | About Us
CSS váltás feketére CSS váltás fehérre
Hírfolyam Lapszemle ipv6 ready