Harry Hill Bandholtz az amerikai katonai misszió parancsnokaként kiválóan látta el feladatát Budapesten egy nehéz időszakban – idézte fel köszöntőjében az Amerikai Egyesült Államok magyarországi nagykövete.

David B. Cornstein azonban hozzáfűzte, a történelemre nemcsak emlékezni lehet, hanem tanulni is belőle. Az első világháborút ugyanis követte a második világégés, majd a kommunista uralom Európa keleti felén, míg 30 éve le nem omlott a berlini fal. Magyarország a berlini fal leomlása után nem sokkal csatlakozott a NATO-hoz, amelyben immár magyarok, németek, románok és amerikaiak mind szövetségesként dolgoznak együtt – mondta el David B. Cornstein.

Pacsay-Tomassich Orsolya, a Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára emlékeztetett arra, hogy Harry Hill Bandholtznak már áll egy szobra a Szabadság téren. A tábornok hősi tettének centenáriumán azonban fontos hangsúlyozni: a tábornok beírta magát a magyarság történelmének nagykönyvébe – jegyezte meg.

Magyarország és az Egyesült Államok kapcsolata a rendszerváltás óta nem volt olyan jó, mint Donald Trump elnök beiktatása óta – emelte ki Pacsay-Tomassich Orsolya, hozzáfűzve, „száz évvel ezelőtti ellenségeink pedig szövetségeseinkké váltak, akikkel együtt dolgozunk egy erős Közép-Európa építésében”.

Varga Benedek, a Magyar Nemzeti Múzeum főigazgatója felidézte, 1919. október 5-én a múzeum hosszú történetének legveszélyesebb pillanatait élte át, az épület előtt ugyanis megjelentek a román hadsereg teherautói, hogy elszállítsák a gyűjtemény nagy részét. Harry Hill Bandholtz azonban kiállásával megmentette a múzeumot, ahol emlékét örökké őrizni fogják – mondta el Varga Benedek.

Bandholtz tábornokhoz kötődő emléktárgyait a Nemzeti Múzeum az épület rotundájában mutatja be vasárnapig.

(MTI nyomán)