– Teljes hazugság és egyértelmű lejáratás, hogy a kórházunkban kivették egy nő mindkét petevezetékét, hogy ne tudjon gyereket szülni: az állítások valótlanságára bizonyítékunk is van – mondta el a Magyar Nemzetnek Nagy Gábor, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház orvosigazgatója. A vezető arra reagált, hogy a 168 óra tegnap közzétett egy cikket, amelyben azt állítják, hogy a 26 éves Adrienn csak nemrég szembesült azzal, hogy három évvel ezelőtt mindkét petevezetékét eltávolították a beleegyezése nélkül. Az említett műtétben érintett orvosigazgató most először szólalt meg az ügyben – mint mondta, eddig egyetlen hírportál sem kereste meg, amelyik írt az ügyről. Az orvosigazgató a lejárató cikk íróját és a portált rágalmazásért feljelentette.

Nagy Gábor, aki egyúttal a miskolci kórház szülész-nőgyógyászati osztályát vezeti tíz éve, elmondta: a történet azzal kezdődött, hogy a nő egyértelmű panaszokkal, többek között görcsös alhasi fájdalmakkal bejelentkezett a kórházba. Először a járó, azután a fekvőbeteg osztályra vették fel, vagyis nem fektették egyből a műtőasztalra, ahogy a cikk írója állítja. Mikor a páciens panaszai fokozódtak, és az ultrahang vizsgálattal is kimutatták, hogy a hasában vér keletkezett, felmerült a gyanú, majd egyértelművé vált a méhen kívüli terhesség. Ekkor már szakmai konzultációt is összehívtak, így került az orvosigazgató látókörébe a beteg. Hamarosan biztossá vált, hogy meg kell operálni nőt, ez volt az ominózus műtét 2016 októberében.

– Ahogy minden műtét előtt, ebben az esetben is személyesen tájékoztatták a beteget, aki aláírta a személyre szabott beleegyező nyilatkozatot és a mindent részletező műtéti szükségességet (indikációt), ez a mai napig bárki számára hozzáférhető – hangsúlyozta Nagy Gábor.

Az operációt nem ő végezte, hanem két kollégája, egy szakorvosjelölt és egy nagy tapasztalattal rendelkező főorvos. Ugyancsak a szakmai normáknak megfelelően leírták a műtét folyamatát, ez és a már szabad hasüregi vérzés is bizonyítja, hogy méhen kívüli terhesség volt, ahogy azt is, hogy – a hírportál állításával ellentétben – nem vették ki a nő mindkét petevezetékét, hanem csak a baloldalit, amely miatt veszélyben volt a beteg élete. (Míg a méh képes tágulni a terhesség előre haladtával, addig a petevezető nem, így mikor elér egy érhez, belső vérzések alakulnak ki, emiatt veszélyes az anya életére a méhen kívüli terhesség.)

– A műtét közben felhívtak a kollégáim, hogy szakmai tanácsot kérjenek, és arra jutottunk, hogy valóban érdemes eltávolítani a sérült petevezetőt, mert különben újabb méhen kívüli terhesség veszélye állna fenn – magyarázta a szakember. Nagy Gábort azzal rágalmazzák, hogy az operáció közben azt az instrukciót adta, hogy „vegyék ki mindkét petevezetékét a cigánynak”, azonban ennek valótlansága több ponton is lelepleződik. – Nem vagyok cigánygyűlölő – jelentette ki a Magyar Nemzetnek az orvosigazgató, hozzátéve: ha az lenne, már rég nem a BAZ megyei kórházban dolgozna. – Ráadásul az operált nő, akiről szó van, nem is "roma" származású, tehát semmi alapja nincs a vádaskodásoknak: aki azt állítja, hogy én ilyet mondtam, önmagát cáfolja – fogalmazott.

További bizonyítékot ad, hogy a főorvos fotót készített a műtét előtt és után is, ez is mutatja, hogy nem vették ki a beteg mindkét petevezetőjét. – Egy ilyen visszaélést azért sem lehetne elsumákolni, mert egy műtétnél átlagosan hatan jelen vannak, vagyis bármi történik, van elég tanú – hívta fel a figyelmet Nagy Gábor. Hozzátette: az is nonszensz, hogyha ilyet kért volna, indoklás nélkül, mindnyájan zokszó nélkül megtették volna: mindenkinek megvan a gyógyítási szabadsága és felelőssége.

A 168 óra azt a vádat is felhozta a kórház ellen, hogy nem tájékoztatták a beteget semmiről, ami vele történt, miközben kórházi dokumentációk igazolják, hogy hatszor járt azóta az intézményben, és a zárójelentésben is mindent világosan leírtak. – Természetesen, ha a nőnek valóban nem lenne többé lehetősége természetes úton teherbe esni, ezt is beleírtuk volna, de ahogy egy vesével is tovább tud élni egy ember, úgy egy petevezetővel is képes gyermeket kihordani és világra hozni – fejtette ki az orvosigazgató.

Azt, hogy valójában mi történt tehát 2016-ban, műtéti leírás, fénykép, szövettan, patológiai jelentés és a nő zárójelentése is bizonyítja. A kórház főigazgatója egyébként a médiahírek miatt belső vizsgálatot is elrendelt, így azóta már külső igazságügyi orvosszakértő is megállapította, hogy a szakmai szabályok szerint történt a beteg gyógykezelése – tájékoztatott az orvosigazgató.

– Kórlaphamisításként aposztrofálták a szövettani eredmény patológiai módosítását – tért ki rá Nagy Gábor. – A napi gyakorlatban természetes, hogy utólagosan áttekintjük valamennyi szövettani eredményt és beillesztjük a beteg kórlefolyásába. Ha nem egyezik, akkor kutatjuk ennek az okát, ami éppen a gondos és lelkiismeretes gyógyítás bizonyítéka – hangsúlyozta.

A patológus utólagosan sorozatmetszeteket készített az érintett területekről a klinikum kérésére, és önmaga módosította saját, korábban kialakított véleményét, amihez természetesen joga van. Kimondta, hogy valóban igazolt a méhen kívüli terhesség. – Napi gyakorlat valamennyi orvosi szakmában, hogy kontrolláljuk önmagunkat. A szövettani lelet és a metszetek a mai napig fellelhetők és megtekinthetők a patológiai osztályon – jelentette ki az orvosigazgató. Szavai szerint hazugság az az állítás, hogy hatalmi szóval bárki kötelezze a diagnosztikát véleményének módosítására: vagyis kórlaphamisításról szó sem volt.

Nagy Gábor szerint több kérdés is felmerül az említett, rágalmakkal teli cikkek kapcsán. – Ki világosította fel a beteget arról, ami meg sem történt? Miért nem fordult a kórházhoz a páciens, hogy megkérdezze, mi is történt vele valójában? – sorolta a vezető. Rámutatott, az is látványos, ahogy mindez fel van építve: kezdődött a névtelen levelekkel, amelyeket a legfelsőbb szintekig, a miniszterelnökig eljuttattak, folytatódott a "roma" érdekképviseleti csoportokkal szervezett tüntetésekkel, majd jött az orvosigazgató megvádolását segítő sajtóhadjárat. Nagy Gábor szerint tehát sok ponton arra mutat az ügy, hogy valakinek szándékában állt tervezett lejárató kampányt indítani ellene és a kórház ellen, akár személyes sérelmek, akár gazdasági vagy politikai érdekek miatt.

(MN nyomán)

Bangóné Borbély Ildikó, az MSZP országgyűlési képviselője Orbán Viktor kormányfőhöz fordul a Borsod megyei Kórházban történt feltétezett meddővé tétel ügyében.

A szocialista képviselő vasárnap Budapesten sajtótájékoztatón azt mondta, hiába fordult eddig a tárcát vezető Kásler Miklós miniszterhez, "csak maszatolást, tagadást, mély hallgatást" tapasztalt. Ezért most a kormányfőtől azonnali beavatkozást követel az ügyben.

Mivel Kásler miniszter hónapok óta hallgat, így joggal feltételezhető, hogy Magyarország legnagyobb egészségügyi botrányával állunk szemben - fogalmazott az ellenzéki politikus. Hozzátette: már nem beszélhetünk betegjogokról, de az emberi jogok is veszélyben vannak a NER-ben.

Bangóné Borbély Ildikó jelezte, hatóságnak átadott bizonyítékok vannak arra, hogy korábban egy 23 éves gyermektelen nőt a műtőasztalon rasszista indítékból meddővé tettek. Az áldozat három év múlva, egy orvosi per nyomozati szakaszában szembesült először állapotával - idézte fel.

Mint mondta, találkozott a nővel, aki elmondta, hogy nőiességétől és az anyasághoz való jogától fosztották meg, és "elárult még egy titkot, hogy ő nem cigány".

Ma Magyarországon senkivel nem csinálhatnak ilyet, bármilyen vallása van, bármilyen kisebbséghez tartozik - jelentette ki a politikus.

Bangóné Borbély Ildikó jelezte, hogy a kórházzal kapcsolatban több esetet is fel fognak tárni: műhibáról, tiltott mesterséges megtermékenyítésről, gazdasági bűncselekményekről és európai uniós források nem megfelelő felhasználásáról.

Arra a felvetésre, hogy az ügyben a kórház jogi lépéseket tesz rágalmazás miatt, Bangóné Borbély Ildikó azt válaszolta, így legalább "több oldalról" ki fog derülni az igazság.

A gyöngyöspatai iskolaügy kapcsán leszögezte: Magyarországon minden gyereknek azonos feltételekkel kellene részt vennie a közoktatásban.

A börtönkártérítések kifizetésének felfüggesztésével kapcsolatban kérdésre válaszolva azt mondta, a kormány 2016-ban hozott egy jogszabályt, amely lehetővé tette kártérítés indítását. Olyan jogalkotásra lenne szükség szerinte, hogy ne beszélhessünk semmilyen bizniszről.

(MTI)

Korábban írtuk: Kicsit sem sántít: magyar nő a "sterilizált büdös cigány"-történet szereplője