A Nyíregyházi Járásbíróság 1 év – végrehajtásában - 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetést szabott ki egy tiszanagyfalui férfire, miután az ittas állapotban bántalmazta, majd egy bálamadzagból készített hurokkal a gerendára akasztotta egyéves tacskó kutyáját. A férfi ezt követően az elpusztult állatot egy zsákba tette, majd egy közeli ingatlan udvari árnyékszékébe rejtette.

A brutális kivégzést végrehajtó férfi cselekménye a Nyíregyházi Járásbíróság szerint két év felfüggesztett börtönbüntetést ér. Az újabb,  méltatlanul gyenge súlyú ítélet számos kérdést vet fel a jóérzésű emberekben, és országgyűlési képviselőként bennem is.

Nem látják a Tisztelt Bíróságok, hogy mekkora a társadalmi nyomás annak érdekében, hogy az állatkínzók letöltendő börtönbüntetést kapjanak? Nem érzik, hogy ezeknek az ítéleteknek semmilyen visszatartó erejük sincs? Miért nem hajlandók végre példát statuálni? Minek kellene még az állatok sérelmére megtörténnie ahhoz, hogy letöltendő szabadságvesztés büntetést szabjanak ki az elkövetőkre?

Bizonyára a Tisztelt Bíróságok is ismerik azokat a kutatásokat, amelyek rávilágítanak arra, hogy az állatkínzások és az emberek elleni erőszakos bűncselekmények között egyértelmű összefüggések vannak. Engedjék meg, hogy ezek közül kiemeljek egyet! Dr. Vetter Szilvia, a Törvényszéki Állatorvostani, Jogi és Gazdaságtudományi Tanszék munkatársa 2019-ben, az "Állatkínzás és emberekkel szembeni erőszak: közös alapokon" című előadásában rámutatott: az állatkínzás előrejelző, ok-okozati összefüggéseket mutató jelenség, amely utalhat a már megtörtént bűncselekményre, a jövőbeni elkövetésre, valamint az egyén múltjában rejlő abúzusra.

Mit jelent mindez? Azt, hogy amennyiben a Tisztelt Bíróságok az állatvédelmi törvényben rögzített, maximálisan kiszabható három éves szabadságvesztéssel sújtják az állatkínzókat, nem csak visszatartó erőként jelenhet meg a letöltendő szabadságvesztés esélye, de jó eséllyel meg tudják akadályozni az emberek sérelmére elkövetett erőszakos bűncselekmények egy részét is.

Országgyűlési képviselőként tisztában vagyok azzal, hogy a jelenlegi állatvédelmi szabályozások nem eléggé szigorúak, de még így is lehetőségük nyílik a Tisztelt Bíróságoknak a három éves letöltendő börtönbüntetés kiszabására. Tisztelettel kérem, kezdjék el végre alkalmazni!

Tisztelettel:

dr. Fülöp Erik,
a Mi Hazánk országgyűlési képviselője