Az IDEA Intézet közvélemény-kutatásának eredményei alapján a balliberális ellenzéki szavazók közel háromnegyede (72%) a közös ellenzéki listát és a közös ellenzéki képviselőjelöltekkel történő indulást támogatja. Különösen magas a közös indulás támogatottsága az MSZP és a DK támogatóinál, de a Momentum Mozgalom szavazóinak kétharmada is ezt az indulási módot támogatja. Jelenleg a Jobbikra voksolók még nem elkötelezettek teljesen a kérdést illetően, de egy másik kérdés azt jelzi, hogy ők is szükségesnek tartják a teljeskörű ellenzéki összefogást a Fidesz–KDNP legyőzése érdekében. A pártpreferenciájukat nem vállalók vagy abban bizonytalanok a Momentum-szavazókkal majdnem megegyező arányban támogatják minden áron a legszorosabb együttműködést.

„2019. október 13-a egy olyan edukációs pillanat volt, ahol a választók számára egyértelmű lett, hogy ha maximalizálni akarják a kormányváltás esélyét, összefogásra van szükség” – erről Böcskei Balázs beszélt az ATV Start című műsorában. Az IDEA Intézet elemzője arról is szólt, hogy, bár a Jobbik támogatottsága esett az elmúlt időszakban és a szavazóik még nem elkötelezettek teljesen a közös indulás mellett, a pártnak szervezeti ereje még mindig van, sok múlik azon, hogy milyen állásponton áll a párt. Jakab Péter, pártelnök Facebook-oldalán arról írt, hogy több ellenzéki listát, de egy miniszterelnök-jelöltet szeretne e a 2022-es választáson. Böcskei szerint ebben az esetben a választóknál felmerülhet a kérdés, hogy mi a baj a pártokkal való együttműködéssel.

A válaszadók közül az ellenzéki szavazók 72 százaléka szerint közös jelölttel, közös listával kéne indulniuk a balliberális ellenzéki pártoknak 2022-ben. Az elemző úgy véli, hogy az ellenzéki választók és a bizonytalan szavazók is "túlléptek a 21. század pártproblematikáján".

Az, hogy a Momentum szavazóinak 28 százaléka úgy véli, hogy közös egyéni jelöltekkel, de külön listán kéne indulnia a választáson az ellenzéken, Böcskei szerint azt mutatja, hogy a párt támogatóinak a többi párttal vagy a többi párt egyes politikusaival van problémája.

Az elemző úgy véli, az előválasztásnak ott van értelme, ahol több jó vagy esélyes jelölt van, és a pártok nem tudnak az asztal mellett objektív megállapodásra jutni. Böcskei meglátása szerint ez ma politikai, nem stratégiai vita.

Az elemző szerint nincs különösebb jelentőségük az új mozgalmak alakulásának, bár hozzátette, hogy nem illik ilyet mondani. Böcskei arról is szólt, hogy a Mi Hazánk az egyetlen olyan formáció, ami belemarhat a szavazótáborokba, de inkább a bizonytalan vagy a Jobbik egykori szavazóit tudja megszólítani.

(atv nyomán)