A jórészt muszlim Bosznia-Hercegovina EU-csatlakozását egyedüli pártként a Mi Hazánk nem támogatja. A béke az egyik legfontosabb érték, de ezen túl sajnos kudarcot vallott a 25 éves daytoni megállapodás, egy működésképtelen országot hozott létre döntésképtelen, túlságosan felduzzadt államapparátussal, rendszerszintű korrupcióval, s a feszültségek is megmaradtak az erővel egyben tartott országban. Valamiféle autonómiát azért kaptak a szerbek, horvátok, bosnyákok is, így Európa talán legnagyobb jogfosztott kisebbsége a magyarság maradt, az egykori Jugoszlávia nemzetei közül egyedül a magyarok nem élhettek önrendelkezési jogukkal.
 |
Pedig sok magyar vett részt az ottani háborúkban, sőt maga Magyarország is 1999-ben, két héttel a NATO-csatlakozásunk után máris háborúba keveredett egy szomszédos országgal, a még megmaradt Jugoszláviával, de semmi előnyünk nem származott ebből, a MIÉP hiába követelte az első Orbán-kormánytól, hogy ha már Magyarországról is indulnak bombázni, fel kellene vetni, hogy NATO-bevonulás után ENSZ-felügyelet alatt dönthessenek az ott élők a hovatartozásukról, még a magyar kormány sem volt erre nyitott. Ezért is szerveztem 1999-ben életem első tüntetését még a MIÉP Ifjúsági Tagozatának elnökeként a külügyminisztérium elé. Ez évtizedek óta az első és máig az egyetlen határmódosítási kezdeményezés volt magyar részről, amit a MIÉP akart - írja Fb-bejegyzésében Novák Előd az Azonnali alábbi cikke és videója kapcsán:
Ha nem az EU, akkor jön Oroszország meg az arab pénzek
Van-e helye az országnak az Európai Unióban? Előnyt jelentene-e a csatlakozásnál a jelentős muszlim lakosság? És miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán az ország térképe? Politikusok válaszolnak.
1995. november 21-én ért véget a boszniai háború végét jelentő daytoni békekonferencia, így a héten arról kérdeztük a politikusokat, hogy milyen tanulságokat lehet levonni Bosznia-Hercegovina 25 évéből.
Novák Előd, a Mi Hazánk politikusa szerint "a béke az egyik legfontosabb érték, de a daytoni megállapodás kudarcot vallott, egy működésképtelen országot hozott létre".
A Momentum EP-képviselője, Cseh Katalin szerint Bosznia-Hercegovinában a daytoni egyezményben lefektetett államberendezkedés jelenthet kihívásokat: a megosztottsága, a tagoltsága, a rendkívül bonyolult bürokratikus procedúrák, amik eredetileg az etnikai feszültségek rendezése céljából lettek kitalálva.
Arról is kérdeztük őket, hogy van-e helye Bosznia-Hercegovinának az Európai Unióban. Noha a KDNP-s Nacsa Lőrinc „eltérő fejlettségi szintről” is beszélt, de alapvetően egyetértettek abban, hogy előbb vagy utóbb minden európai országnak csatlakoznia kéne az unióhoz, ellenvéleményt mindössze a mi hazánkos Novák Előd mondott, aki szerint az ország uniós tagságának felvetése „egészen abszurd”.
Az LMP-s Ungár Péter (aki egyébként az Azonnali többségi tulajdonosa) szerint pedig ha nem őszinte az EU nyugat-balkáni politikája, akkor még súlyosabb problémák lehetnek, álszent ugyanis az a helyzet, amikor csak szavakban van útja a térségnek az európai integrációba: „Ha nem mondjuk, hogy az unióban a helyük, az milyen üzenet az ott élő embereknek? Akkor maradnak az arab pénzek meg Oroszország.”
Az MSZP-s Mesterházy Attila ezt továbbfűzte: szerinte ez esetben Oroszország mellett Kína is erősebb pozíciókkal fog rendelkezni a Balkánon.
Azt is megpróbáltuk kideríteni, hogy vajon miért lógott sokáig Orbán Viktor irodájának falán egy Bosznia-Hercegovina-térkép a képviselők szerint. Részletek a videóban:
