Eszerint ingatlanokat kiüríteni, valamint azzal összefüggésben intézkedni, eljárási cselekményt foganatosítani csak a veszélyhelyzet megszűnése után lehet.

A veszélyhelyzet valamikor csak szeptemberben szűnhet meg, de erről pontos dátum még nincs.

A rendeletben az is szerepel: a „halasztásra, a jegyző értesítésére vonatkozó határidő a veszélyhelyzet megszűnését követő 15. napon újrakezdődik”. Természetes személyek lakóingatlanának árverezését is csak a veszélyhelyzet megszűnése után 15 nappal lehet megkezdeni - írja a 24.

A Mi Hazánk Mozgalom többször is felhívta a figyelmet rá, hogy meg kell hosszabbítani a kilakoltatási moratóriumot kifejezetten azokra az ügyletekre vonatkozóan, amelyek mögött hitelszerződések vannak. Szerencsére a kormány belátta ennek a hiányosságnak a súlyos következményeit. Az éjszaka megjelent kormányrendelet értelmében a kilakoltatási moratóriumot meghosszabbították a veszélyhelyzet megszűnéséig, így várhatóan őszig a végrehajtók nem foganatosíthatnak kilakoltatásokat. A hitelfelmondási és törlesztési moratórium azonban változatlanul június 30-ig tart.

A Mi Hazánk Mozgalom már felhívta rá a figyelmet, hogy a hitelmoratórium lejártát követően bajba kerülhet sok magyar család. Kifejezetten a válságágazatokban lévő vállalati hiteleknél, a válságázatokban dolgozóknál, illetve az alacsonyabb jövedelemmel rendelkezőknél léphetnek fel súlyos problémák. Mivel a számítások alapján a hitelállomány 15-20 százaléka is problémássá válhat a Mi Hazánk Mozgalom következő célja elérni, hogy a kormány vizsgálja felül a törlesztési moratórium június 30-ai lejárati határidejét és hosszabbítsa meg azt további fél évvel, különös tekintettel a bajba jutott szektorra vonatkozóan. Meghosszabbítás nélkül ugyanis nem csak a válságágazatokban élők kerülhetnek kilátástalan helyzetbe, ezzel párhuzamosan pedig egyenesen a népnyúzó végrehajtókhoz a hitel felmondását követően - írja közleményében dr. Fiszter Zsuzsanna, a Mi Hazánk Mozgalom végrehajtási, hitelügyi szakpolitikusa.