A módosítással az Európai Bizottság Magyarország elleni kötelezettségszegési eljárását követő, tavaly októberi európai bírósági döntésének tettek eleget. Ez az uniós joggal összeegyeztethetetlennek találta a nemzeti felsőoktatásról szóló törvény 2017-es, a Magyarországon működő külföldi egyetemekkel kapcsolatos módosítását, amelyet a Közép-európai Egyetemre utalva „lex CEU”-nak neveztek a sajtóban.

Schanda Tamás, az ITM államtitkára a javaslat vitájában úgy fogalmazott, a több mint egy tucat Magyarországon működő külföldi felsőoktatási intézmény megfelel a jelenlegi hazai szabályozásnak, ugyanakkor a CEU nem, és ahelyett, hogy törekedett volna megfelelni a törvényeknek, helyette inkább nemzetközi kampányt indított a magyar szabályozás ellen. Szerinte a jogszabály-módosítás nem mentesíti a Soros-egyetemet a mindenkire egyformán érvényes magyar törvények betartása alól.

A törvénymódosítás – a bajor jogot alapul véve – eltérő szabályozást tartalmaz az Európai Gazdasági Térségben (EGT) székhellyel rendelkező, államilag elismert, külföldi felsőoktatási intézmények és a székhellyel nem EGT-államban rendelkező külföldi egyetemek Magyarországi működése között.

A jövőben nem EGT-államban székhellyel rendelkező felsőoktatási intézmény csak akkor folytathat Magyarországon oklevelet adó képzési tevékenységet, ha a képzés a magyar felsőoktatási intézményekével egyenértékű, és a felvételi követelmények megfeleltethetők a magyarországi gyakorlatnak; az oklevelet adó képzési tevékenységet az Oktatási Hivatal kérelemre engedélyezte; illetve az szerepel a magyar kormány és a külföldi felsőoktatási intézmény székhelye szerinti állam kormánya által kötött nemzetközi szerződésben.

A veszélyhelyzet miatt hozott kormányrendelet május 23-án járna le, de a parlament az őszi ülésszak kezdete utáni 15. napig meghosszabbította azt.

A parlament 128 igen szavazattal 58 nemmel, tartózkodás nélkül megszavazta a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló 2021. évi I. törvény módosítását. A törvényjavaslat sarkalatosnak minősül, ezért kétharmados többség kellett az elfogadásához.

A kormány javaslata értelmében a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló törvény hatálya az országgyűlés őszi ülésszakának első ülésnapját követő 15. napig tartana. A javaslat egyúttal rögzíti, hogy a kormánynak joga van a veszélyhelyzetet ezt megelőzően is megszüntetni.

A javaslat indoklása szerint a járvány elmúlt egy éve bebizonyította, hogy a korábban elfogadott rendkívüli és átmeneti jogi keretek jól szolgálták a gyors döntéshozatalt. A legfontosabb törekvés, hogy Magyarország mielőbb maga mögött hagyja a járvány időszakát. Mivel ennek pontos időpontja jelenleg nem látható előre, ezért indokolt a javaslat szerinti szabályozás.

A világjárvány elleni védekezés gazdasági és társadalmi hatásai túlmutatnak a veszélyhelyzet időtartamán. A javaslat ezért szükség esetén biztosíthatja a megfelelő méltányosságot olyan esetekben, amikor a veszélyhelyzeti kormányrendeletek ideiglenes továbbalkalmazása az állampolgárok szempontjából lényeges – olvasható az általános indoklásban.

Mint ismeretes, a koronavírus-világjárvány miatt a kormány, majd a parlament a járvány első hullámában is elrendelte a veszélyhelyzetet, amely az első hullám lecsengésével, 2020. június 18-án szűnt meg. A járvány második hullámában a kormány 2020. november 4-től visszaállította a rendkívüli jogrendet, majd az Országgyűlés november 10-én meghosszabbította a veszélyhelyzet hatályát, amikor is megszavazta a járvány második hulláma elleni védekezésről szóló törvényt. Az akkor elfogadott törvény a veszélyhelyzet azonnali és hatékony kezelése érdekében a hatálybalépést a kihirdetés napján 23 órai időpontban határozta meg, azzal, hogy a jogszabály a kihirdetését követő 90. napon hatályát veszti. Miután kihirdették a Magyar Közlönyben, a törvény 2021. február 22-én 23 órakor hatályba is lépett. A jogszabály 2021. május 23-án veszti majd hatályát. A kormány által beadott törvényjavaslat ezt az időpontot módosította.

(MTI - Index)