A baloldali kormányzás 2010-es leváltásával Magyarország egyenlőbb ország lett, a kereszténydemokrata kormányzás a korábbi időszaknál érezhetően jobban gondoskodik a hátrányos helyzetűekről - mondta Németh Zsolt fideszes országgyűlési képviselő, az Európa Tanács (ET) parlamenti közgyűlésének tagja, a magyar delegáció vezetője egy "romák integrációjával" foglalkozó konferencia megnyitóján szerdán Budapesten.

A Születéstől a szakmáig - a felzárkózási és roma integrációs stratégiák első tíz éve című, háromnapos nemzetközi szakpolitikai fórumon a politikus emlékeztetett: Magyarország májusban vette át az Európa Tanács miniszteri bizottságának hat hónapos soros elnökségét, ami óriási lehetőség a magyar érdekek érvényesítésében, különösen a prioritásként kezelt nemzeti és etnikai kisebbségi jogok, így a "roma kisebbségi jogok" területén is.
Felidézte, hogy 2011-ben fogadták el a köznyelvben romastratégiaként ismert magyar nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát, amit Magyarország legátfogóbb, a szegénység elleni küzdelmet és a "roma közösség felzárkózását" szolgáló stratégiájának nevezett, amely megerősíti a kormányzatnak a szegénység felszámolása és a "romák felzárkózása" iránti elkötelezettségét.
A 2010-es kormányváltás a kisebbségi kérdésekben, a gazdaságban, a nemzetfelfogásban és az oktatásügyben is szemléletváltást eredményezett - mondta, hozzátéve: a Fidesz felfogása szerint "a nemzet kisebbségi tagjai - így a "roma közösség" is - nem problémát jelentenek, hanem lehetőséget, ők nemzetünk ugyanolyan tagjai, mint bármelyik más állampolgárunk".
Emlékeztetett: a kormányváltás előtt olyannyira eladósodott az ország, az önkormányzatok és az emberek, hogy "mindenki a maga megmentésével volt elfoglalva", "a gyenge és vállalhatatlan teljesítmény olyan állapotokat hozott létre az országban, ahol romagyilkosság-sorozat következhetett be tisztán rasszista indítékból", a rendőrség és a titkosszolgálatok "nem függetlenül a politikai vezetéstől (...) nem álltak a helyzet magaslatán", a társadalmi feszültség szembefordította a többségi és kisebbségi társadalom tagjait.
Az elmúlt tíz évről azt mondta:
törvényt hoztak a gyűlöletbeszéd ellen, felszámolták a Magyar Gárdát és elfogadóbbá tették a magyar társadalmat a roma és más kisebbségek, így a zsidóság iránt is.
Szerinte
megszűnt az a feszültség, amiben egymásnak akartak esni a többségi és kisebbségi társadalom tagjai.
Munkaalapú társadalmat kezdtek építeni, ma 4,5 millióan dolgoznak, bő egymillióval többen, mint a Gyurcsány-kormány idején, bevezették a közmunkát, amiből könnyebb lett átlépniük a korábban szociális ellátásból élőknek a versenyszférába - sorolta. A családtámogatások kifizetését a gyerekek iskolába járásához kötötték, bevezették az ingyenes közétkeztetést és tankönyvellátást, építik a tanodák hálózatát és az egyházak fenntartásában "roma" szakkollégiumi hálózat is létrejött - folytatta.
Ezzel a gazdasági háttérrel csaknem minden szegénységi mutatót megfeleztek, feleannyian élnek mélyszegénységben, mint a "roma" felzárkózási stratégiát megelőzően, 2010-ben - mondta.
(MTI nyomán)