A járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években, ami azt jelenti, hogy jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert beteg nem kap kezelést.
 Illusztráció: Nagyné Kincses Andrea asszisztens a lineáris gyorsító bunkerben az Elekta Versa HD berendezés, a rákos betegek kezelésére szolgáló sztereotaktikus sugárterápiás eszköz beállítását végzi az Onkoradiológiai Klinikán 2021. július 15-én (fotó: Oláh Tibor / MTI) |
A Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság keddi konferenciáján ismertették nyolc egészséggazdász – Elek Péter, Bécsi Rita, Fadgyas-Freyler Petra, Gervai Nóra, Szécsényi-Nagy Balázs, Tóth Manna, Váradi Balázs és Zemplényi Antal – közös tanulmányát, amelyben azt igyekeztek felmérni, hogy milyen hatása volt a koronavírus-járványnak a tüdő-, a vastag- és végbél-, valamint a mellrákkal érintett páciensekre. A szakembereket leginkább az érdekelte, hogy mennyivel kevesebb új daganatos beteget ismertek fel ezekben a betegségcsoportokban a járvány előtti időszakhoz képest.
A kutatás – amelyet a Népszava idéz – a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és az Országos Kórházi Főigazgatóság adatai alapján készült, ezekből az derül ki, hogy a járvány öt negyedéve alatt összesen és átlagosan 15-20 százalékkal kevesebb daganatos beteget találtak meg, mint a korábbi években. Azaz jelenleg mintegy 5000 fel nem ismert beteg nem kap kezelést.
Az ellátórendszer számára „láthatatlanul” maradt betegek sorsáról nem tudni semmit – mondják a kutatók. Valószínű, hogy ők később és már nehezebben kezelhetőként találkoznak az orvosokkal.
Elek Péter kifejtette, hogy szerinte a felismert tüdőrákos eseteknek mindössze 20-25 százaléka műthető, ráadásul nagyobb arányban csökkent a tüdődaganatos műtétek száma, mint a felismert eseteké, és ennek a késlekedésnek a következményeke a halálozási adatokban is látható. A szakértő úgy véli, hogy a műtétek elmaradása okainak megismeréséhez további elemzésekre van szükség, de ez az adat önmagában nem utal sok jóra.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy ennyi beteg elvesztésének hátterében a szervezett szűrések többszöri időleges felfüggesztése, az ellátórendszer járvány alatti leterheltsége, a kórházi ellátások átszervezése is állhat.
Ezt erősíti, hogy romlott a szűréseken való részvételi hajlandóság is, hiszen egész egyszerűen féltek orvoshoz fordulni az emberek.
A kutatók megoldással is előálltak, szerintük célzott intézkedések kellenek a fel nem fedezett esetek megtalálására, illetve hatékonyabb betegút menedzselést és többletforrások felhasználását is javasolják a további veszteségek elkerülése érdekében.
(Index)
