Az OAH új főigazgatója október 8-i dátummal adta ki a talajvíz szintjéig terjedő Paks II. gödörásási engedélyt, amit aztán a honlapján október 11-én hétfőn tett közzé. Az OAH közleményében elérhető teljes, 31 oldalas határozatból kiderült, hogy a gödörásással kapcsolatos engedélyt augusztus 9-én nyújtotta be Paks II. Zrt., és a törvények szerint 42 nap az ügyintézési határidő, de ezt megszakította egy OAH által elrendelt hiánypótlás, illetve annak kinyújtása az engedélykérő javára. Orbán Viktor miniszterelnök szeptember 29-én nevezte ki 9 évre Kádár Andreát az OAH új főigazgatójának, és másnap, szeptember 30-án érkezett be a gödörásással kapcsolatos hiánypótlás Paks II. Zrt-től. Ugyanazon napon az új főigazgató elrendelte az új blokkok létesítésével kapcsolatos engedélykérelemben a hiánypótlást, aztán október 8-án megadta az engedélyt a gödör talajvízszintig való kiásására.

A talajvíz szintjéig terjedő gödörásás a gyakorlatban átlagosan 5,5 méter mély gödör kiásását jelenti a Duna partján, a gödör 985 méter hosszú és 420 méter széles, azaz gigantikus méretű lesz.

A munkagödör területe 329 760 m², és 933 ezer m³ föld kitermelése szükséges hozzá. Érdemes tudni, hogy az építéssel érintett területen kb. 3-6 m mélységig a korábbi tevékenységekből származó feltöltött talaj található.

Az OAH-határozatban feltüntetett szakhatósági dokumentumokból kiderül az is, hogy a talajkiemeléssel érintett munkagödör és az építési terület kerítése közötti távolság mindössze 30 méter, és az is kiderül, hogy a gödör déli széle a Paksi Atomerőmű meglévő 4. blokkjától körülbelül 120 méter távolságra lesz. Nagyon közel lesz tehát a hatalmas gödör széle a meglévő 4. atomerőművi blokkhoz.

Mindez tehát azt jelenti, hogy annak tudatában adta ki a talajvíz szintjéig a gödörásási engedélyt az OAH, hogy előtte néhány nappal, a törvényileg engedélyezett utolsó napon hiánypótlást rendelt el a Paks II. létesítési engedélykérelmében. Mivel az egyik becsatolt szakhatósági anyag alapján a gödör teljes, 22 méter mélységig terjedő kiásása kb. 6 évet (!) vesz majd igénybe, így most az OAH engedélye alapján a Paks II. Zrt-nek mint beruházónak nem kell megvárnia a gödör részleges kiásásával a létesítési engedélykérelembeli hiánypótlás benyújtását és annak elbírálását, hanem már most nekikezdhet a földmunkáknak, pontosabban azok előkészítésének (pl. vezetékek eltávolítása, utak építése). A most kiadott engedély egyébként szigorú és részletes mérési feladatokat is előír arra, hogy a gödör kiásása során nagyon oda kell figyelni a szomszédban már meglévő infrastruktúra elmozdulásának, hasonló nemkívánatos jelenségek elkerülésére.

Az OAH határozatába becsatolt egyik szakhatósági anyagból egyébként kiderül, hogy a talajvíz szintje feletti talajkiemelés esetén a rézsűk 6 hónapnál rövidebb élettartamra készülnek, ezért rézsűvédelmet nem terveznek. Ez is arra utal, hogy a gödör 6 évig tartó teljes kiásása helyett a mostani megoldás jóval rövidebb időt vesz igénybe. Ez abból is érzékelhető, hogy a most kiadott földkitermelési engedély csak 2 évig, 2023. október 11-ig érvényes. Az lehetett az egyik oka a kb. 5 méter mélységű (a 92,15 mBf-i szintig) gödör engedélyezésének, hogy az egyik szakhatósági anyag szerint az eddig észlelt maximális talajvízszint nem haladja meg a 92,0 mBf-i szintet, így a 92,15 mBf-i magasságban a munkagödör száraz marad.

A gödör falának esetleges eróziójakor (beomlás) „a rézsűket a munkaterületen rendelkezésre álló munkagépekkel javítják. A munkagödrön (vízzáró falon) kívüli rézsűk esetében a Duna felőli oldalon felületi szivárgót helyeznek el, amely meggátolja, hogy 92,0 mBf feletti dunai vízállás esetén buzgárosodás alakuljon ki.” Az anyag szerint egyébként az Atomerőmű 5. és 6. blokkja egymás után, némi átfedéssel fog megépülni.

A Paks II. kapcsán talajvízszintig terjedő gödörásási engedéllyel a mai Népszava is foglalkozott. Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse az előzmények tükrében váratlannak és furcsának nevezte az engedélyt a lapnak, ugyanis a magyar-orosz nukleáris beruházásért felelős tárca nélküli miniszter, Süli János eredetileg tavaly októberre ígérte az úgynevezett résfalazási és talajszilárdítási engedélykérelmek beadását. Most viszont nem erről van szó, hanem egy talajvíz szintig terjedő gödörről és az OAH-tól most is megerősítették lapnak, hogy a Paks II. Zrt. mindmáig nem adott be résfalazási és talajszilárdítási kérelmet. (Közben az ezeket megelőző résfalteszt-, illetve talajszilárdításteszt-kérelmeket végül idén május végén beadták, amit a hatóság két hónap múlva engedélyezett is.)

Gyakorlatilag tehát teljesülni látszik a Paks II. Zrt. azon tavalyi terve, hogy még mielőtt a létesítési engedélykérelmet elbírálja az OAH, megindulhasson a gödörásás, igaz a mostani megoldással nem az erdetileg megcélzott teljes, 22 méteres gödör kiásását hagyta jóvá az OAH, hanem csak 5-5,5 méter mélységig.

Mindez azt jelenti, hogy az OAH engedélye mellett időt tud spórolni a beruházó, nem csúszik még jobban el az építési munkák egyik legelső látványos fázisa a létesítési engedélykérelem miatt.

Perger András a lapnak azt is mondta: érdemben nem látja különösebb értelmét annak, hogy a 22 méter mély munkagödör ügyének elbírálása előtt 5 méterre azért leássanak. Ha nem is észszerű, de más szempontú magyarázat lehet, hogy a magyar fél az engedélyek körüli huzavona ellenére, mielőbb szeretne valamiféle látványos munkálatokat felmutatni, ugyanis a föld kitermelésére a talajvíz szintjéig csak 2023. október 11-ig érvényes a most kiadott OAH-engedély.

A szakértő a lapnak azt is mondta: az, hogy csak a talajvíz szintjéig lehet egyelőre kiásni a gödröt, megerősíteni látszik azokat a feltételezéseket, miszerint a gödörásással kapcsolatos bonyodalmak hátterében a talajvízzel kapcsolatos, időközben felmerült aggályok is állhatnak. A 22 méter mély gödörben zajló munkálatok ugyanis a talajvíz teljes kiszivattyúzását igénylik, ami viszont veszélyeztetheti a telephely tőszomszédságában üzemelő Paks 1 alatti terület egyensúlyát – jegyzi meg. Ez azt jelenti, hogy a jelenleg üzemelő atomblokkok alatti talajvíznek ott kellene maradnia, de ennek érdekében szükségessé válhat az eddig tervezett résfalak helyett azoknál jóval komolyabb - és drágább - betonelemek alkalmazása is a két terület alatti talajvíz elválasztására – jegyzi meg a lap. Mivel Paks I. az MVM-hez tartozik, (és neki kötelessége minden külső körülmény mellett is fenntartani a létesítmény zavartalan működését), így az ilyen munkálatok költségmegosztása is felmerülhet, illetve abból vita is kerekedhet.