Parragh László, az MKIK elnöke élesen bírálja az MNB-t, amelynek szerinte nem gazdaságpolitikai javaslatokat kellene megfogalmaznia, hanem az infláció kordában tartásával kellene foglalkoznia. Emellett határozott véleményt fogalmazott meg néhány adónemmel kapcsolatban is.
 Jó dolog, ha van humora az embernek - csak kár, hogy rajtunk röhögnek |
Most már egy stagflációs - lassuló gazdasági növekedésre és növekvő államháztartási hiányra vonatkozó - kockázat is megjelent - mondta a Népszavának adott interjújában Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a Magyar Nemzeti Bank tevékenységét bíráló megjegyzései között. Szerinte az MNB-nek ezzel is foglalkoznia kellene, miközben érdemi infláció elleni jegybanki lépéseket kellene tenni. Ehelyett tanácsokkal látják el a kormányt és különféle számmisztikával operáló programokat készítenek. A jegybank és a monetáris-fiskális politika irányítói között éppen ezért nem felhőtlen a viszony.
Magyarországon nagyon magas a foglalkoztatási ráta, ez is azt igazolja, hogy az állam „csendes” jelenléte hasznos e téren - mondta a Népszava bérügyekkel kapcsolatos kérdéseire válaszolva. Szerinte sokféle motiváció létezik: a tanároknak ott a szabad nyár, délután négykor hazamehetnek. Minden egyes szakmánál más és más. Egy tűzoltót motiválhat a társadalmi megbecsültség és az adrenalin-löket. A kassza persze mindenkinek egyformán csörög, így valamiféle egyensúlyt a kormánynak kell létrehoznia.
A katáról úgy véli, túlzóan sikeres lett: ma már csaknem 430 ezren adóznak ilyen kedvezményes formában, vagyis a munkavállalók 12-13 százaléka választja ezt a normál adózásnál nagyságrendekkel jobb közteherviselési formát, ami lényegesen torzítja a piacot. Nem helyes, ha például egy ügyvéd, biztosítási ügynök, bróker, IT-szakember, aki lehetne normál foglalkoztatott, így bújik ki az adózás alól. A kamara támogatná a kata megszüntetését és egy új adónem bevezetését a tanulságok levonásával.
Azoknak a munkavállalóknak megoldást jelenthet a bújtatott foglalkoztatás kategorikus tiltása, akiket belekényszerítenek ebbe a kényszervállalkozói létformába. Ma már a rendelkezésre álló adatbázisokból pontosan tudható melyik az a kör, amely a jogszabályi kereteket kihasználva kikerüli a közteherviselést. Ezt név szerint meg lehet mondani.
Az iparűzési adó felezését, azaz azt, hogy a kormány a rendkívüli helyzetre hivatkozva elvonja az ebből származó bevétel felét az önkormányzatoktól, a kamarai vezető fenntartaná. Ez ugyan a kézi vezérlés irányába tolta el a rendszert, hiszen a kormánynak ki kell egészíteni az önkormányzatok bevételkiesését, de az intézkedés alapjául szolgáló válsághelyzet most is fennáll, csak most nem a járvány okán, hanem az orosz-ukrán háború miatt. A helyi adók emelésének kontrollját is biztosítani kell.
(Napi.hu)
