Az egyik előterjesztő, Simicskó István (KDNP) elmondta, 2024-ben két fontos választás is lesz Magyarországon, az egyik az EP-, a másik az önkormányzati választás. Az erre való felkészülés mindenkit elgondolkodtat, hogyan lehetne észszerűen, költséghatékonyan megvalósítani ezeket - közölte. Hozzátette: számos nemzetközi példát áttekintve javasolják, hogy egy napon legyen ez a két választás. Elmondta, az önkormányzati választás is tavasszal lenne, de az új polgármesterek és a képviselő-testületek októberben lépnének hivatalba. Szerinte a két választás egy napon megtartásával tízmilliárd forint takarítható meg.

Egy másik előterjesztő, Pósán László (Fidesz) azt mondta, a vármegye és a főispán szavak használatának visszaállítása azt a célt szolgálja, hogy az ezeréves magyar államiság e formában is kifejeződjön. A vármegyéről a magyar közigazgatás alapvető területi egységeként beszélt, amely 1949-ig létezett. Elmondta, a múltat végképp eltörölni akaró kommunista diktatúra e kifejezés eltörlésével deklarálta, hogy nem érdekli a nemzet múltja, a kultúrája és az identitása, valamint elutasítja ezer év minden értékét. Hozzátette: 1990-ben az első demokratikusan megválasztott jobboldali kormány kísérletet tett a vármegye elnevezés visszaállítására, de a posztkommunista erők és a globális érdekeket kiszolgáló SZDSZ ezt meghiúsította. Pósán László szerint a magyar történelem arról tanúskodik, hogy a vármegyék léte gyakran bántotta az idegen hatalmak szemét: a velük szembeni fellépést a Habsburgok kezdték, a szovjeteket kiszolgáló moszkoviták folytatták, majd a nyugatnak hajbókoló neomarxisták is programjukká tették. A múltat végképp eltörölni eszményéből mára ez az eltörlés kultúrája lett - fogalmazott. A fideszes politikus úgy látta, a módosítás csupán terminológiai jellegű, és a vármegye elnevezés - az ezeréves magyar államisághoz kapcsolódó kifejezés - erősítheti a nemzeti identitást. Kitért arra is, hogy mára a főpolgármester szó jelentése megváltozott, hiszen eredetileg a budapesti főpolgármester a kormány képviselője volt. Ha az alaptörvény módosítása a múltidézés szándékával készült volna, akkor a javaslatnak tartalmaznia kellene azt is, hogy a főpolgármester a kormány képviselője - közölte.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára ismertette, a módosítások értelmében az önkormányzati választást október helyett áprilisban, májusban, júniusban vagy júliusban az EP-választással egy időben kell megtartani. Átmeneti szabály, hogy a 2019-ben megválasztott, jelenleg hivatalban lévő képviselő-testület és polgármester megbízatása 2024. október 1-jéig tart - tette hozzá. Elmondta, az elmúlt több mint két évben az egyik válság követi a másikat, amelyek a nemzetgazdaságokat is megviselik. A magyar kormány célja az elmúlt 12 év eredményeinek megvédése, és ezt a célt szolgálja az is, hogy a két választást egy napon történjen - mondta, jelezve, hogy ezzel tízmilliárd forintot lehet spórolni. Az államtitkár a vármegye elnevezésről és a főispáni cím visszaállításáról közölte, az alaptörvény nemzeti hitvallásával összhangban Magyarország alkotmánytörténeti jogfolytonosságának helyreállítását szolgálja a 20. század nemzeti sorstragédiái után.

Arató Gergely, a DK vezérszónoka az alaptörvény módosítását úgy értékelte: annak egy része nem időszerű, más része pedig káros és sanda politikai szándékokat szolgál. Arról beszélt: bár a DK nem nagy híve az alaptörvénynek, mégis úgy véli, hogy fűződik ahhoz egyfajta érdek, hogy a mindenkori alkotmánynak legyen stabilitása. Ehhez képest az előző ciklusban háromszor változtattak rajta, a mostaniban pedig már a második alaptörvény-módosításnál tart az Országgyűlés - tette hozzá, azzal vádolva a kormányoldalt, hogy politikai érdekei szerint, "lelkiismeretfurdalás nélkül" módosítja az alkotmányt. Felvetette: ha az EP-választás és az önkormányzat választás azonos időben megtartását a költségek megtakarításával indokolja a kormányoldal, akkor miért nem csökkentik az államtitkárok számát, vagy emelik csak másfélszeresére a miniszterelnök fizetését, és vezetik vissza a kormánytagok bérplafonját. Úgy értékelt: ebből a változtatásból a kormánypártok valamilyen taktikai előnyt remélnek, nehezíteni akarják az ellenzék helyzetét, hiszen két eltérő jellegű - egy tiszta listás, és egy vegyes rendszerű - választásra kell felkészülni. Arra is figyelmeztetett: 2034-ben újra lesz majd olyan év, amikor egy évben tartanak majd EP-, önkormányzati- és országgyűlési választást. A vármegye, illetve a főispán elnevezés bevezetését úgy értékelte: ennek nagy gyakorlati jelentősége nincsen. Megjegyezte: a történelemi hagyományok ápolásának a híve, de ezt jóval hathatósabban lehetne megtenni, ha például az örökségvédelem rendszere megerősödne és nem pusztulna úgy az épített örökség, mint az elmúlt 12 évben. Hozzátette: jobban megfelelne a hagyományoknak az is, ha visszaadnák a megyéknek a korábban tőlük elvett intézményeket és jogosítványokat. Arra is felhívta a figyelmet: a főispán és a vármegye viszonya nem az volt jogilag, mint ami jelenleg a kormánymegbízott és a választott megyei önkormányzat, illetve annak elnöke között van, hiszen a főispán "főnöke volt a megyének". Megjegyezte: bár most nem javasolják ezen hatáskörök módosítását, de nem lepődne meg, ha később előkerülne egy-egy módosító indítvány, ami átrendezi a főispán és a vármegye viszonyát, vagy esetleg feleleveníti azt a "nemes hagyományt", hogy a főpolgármester a kormány megbízottja és nem a fővárosiak választják.

Lukács László György, a Jobbik vezérszónoka kiemelte: a vármegye elnevezés visszaállítása ügyében 2011 óta az álláspontjuk változatlan. Ha csak a vármegyékről kellene szavazni, támogatni tudnák. Lettek volna bátrak már akkor! - vetette fel. A főispáni elnevezést már aránytévesztésnek tartotta és a jelenlegi helyzet méltánytalan terelésének. Arra kellene reagálni, hogy egy gazdasági válság közepén tartunk, 400 forintot meghaladja az euró, kétszámjegyű az infláció - sorolta, és kitért azon javaslatukra, hogy legyen nulla százalékos az áfa, és vezessenek be szociális kártyát a legrászorultabbak számára. Szerinte önmagában az az érv, hogy 10 milliárdot spórolni lehet a két választás egy napon tartásával, érdekes annak fényében, hogy a jövő évi költségvetésben csak központi kommunikációra 76 milliárdot különítettek el. Ezzel együtt a Jobbik részéről mindegy, egy vagy két napon tartják a szavazást, azt akkor kell megnyerni, amikor tartják. A mostani javaslat a vármegyéken kívül más jó pontot nem tartalmaz, minimális társadalmi egyeztetés sem előzte meg, így elfogadhatatlan - összegzett.

Bedő Dávid (Momentum) arról beszélt, a kormányoldal politikai érdekei szerint módosítja az alaptörvényt, mindig fennkölt indok mögé bújva. Az ispán cím bevezetését "az elmúlt 12 év legnagyobb bohóckodásaként" említette a képviselő. Azt hangoztatta: a történelem leggonoszabb zsarnokai mindig sok lépésben, lassan "főzték meg a társadalmat", majd "lopakodó elnyomásról" beszélt a rendeleti kormányzás bevezetése kapcsán. Kijelentette, "a társadalom kettészakítása győztesekre és vesztesekre mindig oda vezet, hogy csak vesztesek maradnak. Kifogásolta, hogy a javaslattal "két, egymáshoz semmilyen módon nem kapcsolódó választást" helyeznének azonos időpontra a költségmegtakarítás indokával, miközben "sok százmilliárd forintért húztak fel fényűző stadionokat" és ennél is nagységrenddel nagyobb összeget juttattak a kormányoldalhoz közel álló vállalkozásoknak. Önök egyetlen egy dologgal szeretnek spórolni: az a demokrácia - jelentette ki Bedő Dávid, aki szerint kormányoldalon "szabadulnának a demokrácia utolsó kellékétől, a szabad választástól", majd mindenkit arra kért, hogy erkölcsi érzékére hallgatva szavazzon nemmel a javaslatra

Tóth Bertalan (MSZP) is a kormányoldal érdekének nevezte az európai parlamenti és az önkormányzati választás egy időpontra helyezését, mondván, "a Fidesz nem módosítaná a gránitszilárdságú alaptörvényét, ha a politikai érdeke nem ezt diktálná". Szerinte a kormányoldal politikai érdeke, hogy "az önkormányzati választás ne a településekről szóljon", mert inkább egy országos belpolitikai kampányt akarnak erre a kérdésre felfűzni, ahol "lehet a frázisokat puffogtatni, és a választók figyelmét elvonni arról, hogy tulajdonképpen a saját településükről fognak dönteni". Hangsúlyozta, a demokrácia egyik alapköve, hogy meghatározhassuk, a közvetlen környezetünkben ki képvisel minket. Tóth Bertalan szerint a kormányoldal "inkább a választásról mond le, mint a tűzijátékról". Jelezte: a szocialista képviselőcsoport nem támogatja a módosítást.

A törvényjavaslathoz benyújtott módosító indítványaikra hívta fel a figyelmet Novák Előd, a Mi Hazánk vezérszónoka, aki szerint jogos igény a két választást költséghatékonyság címén azonos időpontban tartani, ahogy az is, hogy a társadalom "ne éljen szinte egész évben egy permanens kampányban", például 2024-ben, "mert ez nem egészséges". A képviselő szerint problémákat vet fel, hogy az újra nem választott képviselők és polgármesterek fél évig motiválatlanul vezetik településüket, vagy esetleg "az utolsó pillanatban még szétlopják a közöset", így megeshet, hogy "nagyon sok polgármester fog tragikus döntéseket hozni, vagy nem fog csinálni semmit". Novák Előd ezért a jelenlegi önkormányzati ciklus lerövidítése mellett állt ki. Kifogásolta, hogy "az Európai Parlamenthez akarnak már megint választást igazítani", mert szerinte "sokkal inkább az Európai Unió utáni életre kell készülni", majd arról beszélt, hogy "indokolt volna érdemi változásokat is megteremteni", például a közrend helyreállítása érdekében ismét létrehozni a bűnmegelőzési feladatokra a csendőrséget.

Keresztes László Lóránt (LMP) megjegyezte: mivel tiszteli a nemzeti hagyományokat, a vármegye kifejezést nem kritizálja, ugyanakkor felmerül benne a kérdés, hogy a válságok korában ez-e a legfontosabb lépés. Sokkal fontosabb célként kellene megjelennie egy magát nemzetinek mondó kormány politikájában az elvándorlás megállításának valamint az épített örökség, a természeti értékek védelmének - jelentette ki. Arról is beszélt: a kormánypártok nem támogatták az LMP által kezdeményezett, kommunista ügynökakták nyilvánosságra hozatalát. Az ellenzéki politikus szerint az önkormányzati és EP-választás időpontjának összecsúsztatása "önmagától nem ördögtől való", csak a törekvést már 2019-ben világossá kellett volna tenni, nem a ciklus közepén, mert így az előkészítése komoly jogi aggályokat vet fel - vélekedett.

(MTI nyomán)