Twitteren üzent a magyar miniszterelnök finn kollégájának, miután Sanna Marin egy interjúban arról beszélt: tisztázni akarja Orbán Viktorral, hogy összefüggésben van-e a NATO-csatlakozás jóváhagyásának késleltetése a Magyarországnak járó EU-s pénzek befagyasztásával. A magyar kormányfő szerint igaz barátok között nincs szükség tisztázásra, írja az Index.
 Orbán Viktor magyar, Sanna Marin finn, Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök, Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke az EU kétnapos brüsszeli csúcstalálkozójának második napján, 2022. június 24-én (fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Benko Vivien Cher) |
Sanna Marin finn miniszterelnök a YLE közszolgálati rádiónak adott interjúban azt mondta, ha találkozik Orbán Viktorral, tisztázni akarja, hogy a NATO-csatlakozás jóváhagyásának késleltetése összefüggésben van-e azzal, hogy az Európai Bizottság befagyasztaná a Magyarországnak járó, 7,5 milliárd eurós uniós támogatást. A magyar miniszterelnök erre a kijelentése reagált most Twitteren.
Igaz barátok között nincs szükség tisztázásra, Magyarország soha nem kötött és nem is fog más ügyeket kötni az EU-s támogatásokhoz. Ugyanez igaz többek között Finnország NATO-csatlakozására is. A magyar kormány támogatja a csatlakozást, és az Országgyűlés napirendre fogja tűzni a ratifikációt, amint megkezdődik a 2023-as ülésszak – fogalmazott Orbán Viktor.
A kormányfő korábban az V4-ek kassai csúcstalálkozóján azt mondta, Magyarország támogatja Finnország és Svédország NATO-tagságát, a következő év első ülésén ezt a parlament is napirendre fogja tűzni. Elmondása szerint „a svédek és a finnek Magyarország miatt egyetlen percet sem vesztettek el eddig, és nem is fognak, Magyarország biztosan meg fogja adni a csatlakozásukhoz szükséges támogatást”.
2/2 This is also true for the NATO accession of Finland, among other issues. The 🇭🇺 government supports it, and the National Assembly will put its ratification on the agenda as soon as the 2023 session begins.— Orbán Viktor (@PM_ViktorOrban) November 29, 2022
Az orosz–ukrán háború kezdete után Svédország és Finnország is kérte csatlakozását a NATO-hoz, ennek jóváhagyásához valamennyi tagállam ratifikációja szükséges.
A listáról már csak a magyar és a török parlament jóváhagyása hiányzik. Recep Tayyip Erdogan török elnök korábban arról beszélt: amíg a két ország nem teljesíti a korábban tett vállalásait a „terrorizmus elleni küzdelem” és a fegyverexport területén, addig nem fogják jóváhagyni a csatlakozást.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter október végén kifejtette: az elsődleges feladat az volt, hogy az Országgyűlés azokat a jogszabályokat fogadja el, amelyek az Európai Bizottsággal való megállapodásnak megfelelően tett vállalásokat tartalmazták, a NATO-csatlakozási kérelmekről pedig még az őszi ülésszak során tárgyalhatnak. Novemberben úgy fogalmazott, hogy a magyar parlament előbb ratifikálja a kérelmeket, mint a török.
