Részleteket még nem tudni, de úgy néz ki, hogy a jogállami mechanizmus és a Helyreállítási Alap kérdésében már az uniós tagállamok pénzügyminisztereinek sem kell szavazniuk, megoldotta a dolgot a nagykövetek tanácsa. Az Ukrajnának adott segélyt pedig már kedden megszavazhatja az Európai Parlament.

Nagyjából az történt, hogy a magyar kormány a vétókat felhasználva kiharcolta, hogy kevesebb kohéziós támogatást fagyasszanak be, és a globális minimumadó kérdésében is valamiféle kivételt kaphattunk. A hét második felében tartandó uniós csúcstalálkozót meg sem várták ezzel, találtak olyan megoldást, amellyel az ügyek nagy részét már most le tudták zárni.

Az uniós tagállamok nagykövetei pozitívan értékelték a koronavírus-járvány utáni gazdasági helyreállítást segítő uniós források lehívását lehetővé tevő magyar helyreállítási tervet és annak hivatalos elfogadását javasolták az Európai Unió Tanácsának. Az Állandó Képviselők Bizottsága ugyanakkor mintegy 6,3 milliárd euró összegű felzárkózási forrás zárolását javasolta - tájékoztatott az uniós tanács kedd hajnalban.

A tanácsi közlemény emlékeztetett, a nemzeti terveknek meg kell felelniük a 2019-es és a 2020-as országspecifikus ajánlásoknak, továbbá tükrözniük kell a zöldebb, digitálisabb és versenyképesebb gazdaság megteremtésére irányuló általános uniós célkitűzéseket. Kiemelték: a magyar terv megfelel az összes vonatkozó kritériumnak, összhangban van a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszközről szóló rendeletben meghatározott követelményekkel.

A határozat hivatalos elfogadását és a jogállamiság megerősítését célzó intézményi reformokkal kapcsolatos 27 mérföldkő teljesítését követően Magyarország összesen 5,8 milliárd euró (mintegy 2300 milliárd forint) vissza nem térítendő támogatás erejéig használhatja fel az eszköz forrásait. A finanszírozás lehetővé teszi Magyarország számára, hogy elősegítse a koronavírus-járványból való gazdasági kilábalást, és finanszírozza a zöld és digitális átállást - közölték.

Az értékelés szerint Magyarország nemzeti terve olyan reformokat és beruházásokat tartalmaz, amelyek hozzájárulnak a Magyarországnak címzett országspecifikus ajánlásokban felvázolt kihívások egészének vagy jelentős részének hatékony kezeléséhez. A terv átfogó és megfelelően kiegyensúlyozott választ ad az ország gazdasági és társadalmi helyzetére - írták.

A részleteket ismertetve egyebek mellett közölték, a magyar terv a teljes források 48,1 százalékát fordítja az uniós klímacélokat támogató intézkedésekre, melyek várhatóan hozzájárulnak a 2021-2030-as időszakra szóló nemzeti energia- és klímatervben meghatározott dekarbonizációs és energiaügyi célkitűzésekhez is. A magyar terv a források 29,8 százalékát fordítja a digitális átállás támogatására, ami magában foglalja az oktatás és a közigazgatás digitalizálására és javítására irányuló intézkedéseket.

Kiemelték, hogy a magyar terv a jogállamiság megerősítését célzó kulcsfontosságú intézményi reformok átfogó csomagját is tartalmazza. Ezek a reformok a Magyarországnak címzett, jogállamisággal kapcsolatos országspecifikus ajánlások végrehajtására irányulnak, és az Európai Unió pénzügyi érdekeinek védelmét szolgálják. A korrupció elleni küzdelem megerősítése, a versenyképes közbeszerzés előmozdítása és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítése révén javítani fogják a gazdaság hatékonyságát és ellenálló képességét - írták.

A reformokat teljes mértékben és megfelelő módon végre kell hajtani ahhoz, hogy a Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz keretében az EU bármilyen kifizetést teljesíthessen Magyarország számára - szögezték le.

Az Európai Unió Tanácsnak cseh soros elnöksége Twitter-oldalán arról tájékoztatott, hogy a Tanács várhatóan még kedden írásbeli eljárás útján elfogadhatja a magyar nemzeti tervet.

A tájékoztatása szerint az uniós nagykövetek hétfő éjszakába nyúló ülésükön az EU-költségvetésből származó felzárkóztatási források 6,3 milliárd eurót (mintegy 2500 milliárd forint) kitevő összegének zárolását javasolták. A tagállamok többsége ugyanis úgy értékelte: Magyarország nem haladt előre megfelelő mértékben a szükséges, az Európai Bizottság uniós pénzek felhasználásával kapcsolatban megfogalmazott aggályainak eloszlatására hozott reformok terén. Az Állandó Képviselők Bizottsága javaslatával 65-ről 55 százalékra csökkentette a felfüggeszteni javasolt arányt a három érintett magyar program esetében. Azt írták: az uniós tagállamok elismerik a magyar hatóságok által végzett munkát, de úgy döntöttek, ezek a korrekciós intézkedések nem kezelik kellőképpen a jogállamiság azonosított megsértéseit és ezeknek az uniós költségvetésre jelentett kockázatait.

Az Európai Bizottság szeptember 18-án korrupcióval és közbeszerzésekkel kapcsolatos aggályok miatt javasolta a Magyarország számára rendelkezésre álló uniós forrásokból származó, eredetileg 7,5 milliárd euró befagyasztását. A lépés a jogállamisági feltételrendszerhez kapcsolódó mechanizmus áprilisi elindítását követte. Magyarország tárgyalt az uniós bizottsággal, majd 17, az aggályok kiküszöbölését célzó intézkedést mutatott be. A végső döntést a Tanács várhatóan kedden, legkésőbb december 19-ig hozza meg - tették hozzá.

Az Európai Unió Tanácsa megállapodásra jutott arról a jogalkotási csomagról, amely lehetővé fogja tenni az EU számára, hogy 2023-ban 18 milliárd euró összegű pénzügyi segítséget nyújtson Ukrajna számára hitelfelvétel segítségével - tájékoztatott az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét beöltő Csehország unió mellé rendelt állandó képviselete Twitter-oldalán kedd hajnalban.

A tanácsi tájékoztatás szerint a támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére.

A hitel az Európai Bizottság javaslata szerint az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az Oroszország által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására fordítható. A hitelösszeg az Ukrajna számára havonta szükséges 3-4 milliárd euró mintegy felét biztosítja 2023 folyamán.

A kölcsön forrását az unió a pénzügyi piacokról szerzi be és részletekben, negyedévenként biztosítja Ukrajna rendelkezésére. A kölcsön folyósítása feltételek teljesítéséhez kötött. Kifizetéséhez Ukrajnának meg kell erősítenie intézményrendszerét és fel kell készítenie azt a helyreállításra és az uniós tagság felé vezető útra. A feltételek között antikorrupciós intézkedések, igazságügyi reformok, a jogállamiság tiszteletben tartása, jó kormányzás és az intézmények modernizációja szerepel. A reformok alakulását az Európai Bizottság minden egyes utalás előtt ellenőrzi majd.

A hitelekre 10 éves türelmi idő fog vonatkozni. A kamatköltségek nagy részét a tagállamok fogják fedezni. A hitelfelvétel garanciáit vagy az uniós költségvetés, vagy a tagállamok biztosítják majd.

A jogalkotási csomag egy részét, a költségvetési rendelet módosítását az uniós pénzügyminiszterek Tanácsa (Ecofin) december 6-i ülése keretében már elfogadta - közölték.

Az orosz-ukrajnai háború február 24-i kezdete óta az unió és tagállamai 19,7 milliárd euró támogatást nyújtottak Ukrajnának, amelynek nagy része makroszintű pénzügyi támogatásként jutott el az országba.

Az uniós tagállamok elvi megállapodásra jutottak arról, hogy EU-szinten végrehajtják a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) nemzetközi adózási reformjának 2. pilléreként ismert, a multinacionális vállalatokra vonatkozó minimumadóról szóló irányelvet - tájékoztatott az uniós tanács kedd hajnalban.

Az OECD javaslatára 137 ország állapodott meg arról, hogy 2022 végéig saját adószabályaikba ültetik a globális minimumadót, ami 15 százalékos minimális társasági adó kulcs kivetését jelenti a nagy multinacionális vállaltokra.

A keddi tanácsi tájékoztatás szerint uniós tagállamok állandó képviselői azt ajánlják a tagállamokat tömörítő Tanácsnak, hogy írásbeli eljárás útján fogadják el az irányelvet, melynek hatékony végrehajtása korlátozni fogja a társaságiadó-kulcsok terén folyó negatív versenyt.

Az új jogszabály a legalább 750 millió eurós összesített éves árbevétellel rendelkező nagy multinacionális és belföldi vállalatok nyereségét legalább 15 százalékos kulccsal adóztatja. Csökkenteni fogja az adóalap-erózió és a nyereségátcsoportosítás kockázatát, és biztosítani fogja, hogy a legnagyobb multinacionális vállalatok megfizessék a társasági adó elfogadott globális minimális kulcsát - írták.

Az irányelvet a tagállamoknak 2023 végéig kell átültetniük nemzeti jogrendjükbe - tették hozzá.

Információk szerint Magyarország adóemelés nélkül csatlakozhat a globális minimumadóhoz, az Európai Unió Tanácsa ugyanis hozzájárult, hogy a magyar iparűzési adó beleszámítson a globális minimumadóba.

Navracsics Tibor mai sajtótájékoztatóján elmondta, a tárgyalási stratégiájuk nyilvánvaló volt, nyitott pozíciókkal álltak hozzá, tehát minden olyan kérdés, aggály, ami a Bizottság részéről érkezik, komoly tárgyalási alap, így megvitatják, és állnak rendelkezésre.

A miniszter szerint ennek is volt köszönhető, hogy a jogállamisági eljárás keretében megállapodásra jutottak, ez tette lehetővé, hogy rákanyarodjanak a két nagy pénzügyi alappal kapcsolatos tárgyalásokra, ami tulajdonképpen már november végére meghozta az eredményét, a Bizottság kiválónak tartja a magyar helyreállítási tervet, és a tartalmi részét illetően az operatív programoknál sem lát aggályt. Ami most történik, a nyugtázása az eddigi munkának, napokon belül aláírhatják a helyreállítási és a partnerségi megállapodásról szóló megállapodást is.

A globális minimumadó és az iparűzési adó ügyében Navracsics Tibor elmondta: az adóterhelés mértékét kell értelmezni az iparűzési adóval kapcsolatban. Ez egyébként semmilyen adóemelést nem jelent.

Navracsics Tibor a teljesítési menetrendről elmondta: eddig napra pontosan teljesítettek mindent, március végén kell még egy utolsó törvénycsomagot elfogadni az uniós pénzekért. Áprilisban vagy májusban elképzelhető a felfüggesztés megszüntetése.

A pedagógusok béremelésével kapcsolatban elmondták: ahogy lesz uniós pénz, ez megvalósul, ha január elsejével hozzáférhetnek a pénzekhez, akkor ettől az időponttól lesz emelés.

Navracsics Tibor bízik benne, hogy nem lesznek újabb elvárások. Kifejtette: végrehajtási folyamat zajlik, a Bizottság is nyugtázza az eddig tett erőfeszítéseket. Határidők még vannak, januártól ismét dolgoznak együtt.

Értékelve a megállapodást Gulyás Gergely elmondta: az EU győzelmével végződött, és az ország is az EU tagja. Az ukrajnai hitellel (18 milliárd euró) kapcsolatban arról beszélt, hogy további hitelfelvételre nem kötelez minket. A kétoldalú megállapodást tagállamonként jobbnak látták volna. A pedagógusok béremeléséről kifejtette: az a kérdés, hogy a források január elsejével megnyílnak, vagy lesz még újabb elvárás.

Gulyás Gergely a horizontális feljogosító feltételekről elmondta, nincs ilyen tárgyalás, de a Bizottság abban a helyzetben van, hogy bármikor szabhat ilyet, politikai döntés, hogy akarnak-e pénzt adni. Amíg nem írják alá a megállapodásokat, addig ez a kérdés nyitott, ettől függ, hogy már január elsejétől bekövetkezik-e a pedagógus-béremelés.

A NATO-bővítésről (finn és svéd tagság kérdése) Gulyás Gergely arról tájékoztatott, hogy február 20-án lesz az első parlamenti ülés,és megkezdik a két ország csatlakozási ratifikációjának a tárgyalását a rendes eljárás szerint. A miniszter azt mondta, hogy ez „nem szokott zavaróan sokáig tartani”, a kormánypártok támogatni fogják a NATO-bővítést.

(Index)