A Táncsics Mihály-díjat az újságírói tevékenység elismerésére alapították 1990-ben, a díjazottakról a mindenkori kulturális miniszter határoz a szakmai szervezetek véleményének figyelembevételével. A díjakat minden évben a Magyar Sajtó napján, március 15-én adják át.
Az idén a következőket közölték hivatalosan: kiemelkedő újságírói tevékenysége elismeréseként Táncsics Mihály-díjban részesült:
- Csűrös Csilla, az MTVA Kossuth Rádió Csatornaigazgatóságának kiemelt szerkesztője,
- Gulyás István, az MTVA Zrt. szerkesztő-műsorvezetője,
- Mohai Gábor, az MTVA Zrt. bemondó-műsorvezetője.
Tehát, törvényes kötelezettségének megfelelően Csák János kulturális és innnovációs miniszter döntött, figyelembe véve az MTVA vezérigazgatójának, Papp Dánielnek és a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. vezérigazgatójának Tamás Lajosné Altorjai Anitának a véleményét, javaslatát. (A két vezetőről legutóbb itt és itt írtunk.)
Ránézésre is feltűnik, hogy Mohai Gábor nem újságíró, hanem bemondó, hírolvasó, előadóművész, nem jellemző módon műsorvezető. Előadóművészként legjobb esetben művészeti díjat érdemelhetett volna ki. Az újságírás más műfaj, ott egyetlen értelmes mondatát sem találtuk.
 Csák János kulturális és innovációs miniszter |
 Mohai Gábor |
Úgy tudtuk, minden hasonló kitüntetés odaítélése előtt a felelős vezetők kötelessége ellenőrizni a titkosszolgálatoknál, hogy az illető titkosan együttműködött-e az 1990 előtti állambiztonsági szervekkel, szerepel-e nyilvántartásukban, s tevékenysége kimeríti-e az ún. ügynöktörvény, a 2003. évi III. tv. 1.§ (5) pontja szerinti kritériumokat.
Jelentjük, megvizsgáltuk, s Mohai Gábort a törvény szerint érintettnek találtuk az alábbiak szerint.
 |
Mohai Gábor (1947. október 26, Újfehértó, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye) népművelés-könyvtár szakon végzett Debrecenben, később a magyar szakot is felvette Budapesten. Apja görögkatolikus pap volt Balkányban. Színházi segédrendező Debrecenben, amikor 1975-ben beszervezi az állambiztonság Hajdú-Bihar megyei III/III. osztályáról Pál Albert r. őrnagy „Balogh Péter” fedőnéven kulturális területre, titkos megbízott minősítéssel. Az együttműködést hazafias alapon vállalja Mohai.
 Mohai („Balogh Péter”) állambiztonsági nyilvántartó kartonja |
Jelentéseinek dossziéját 3.1.2. M-37933 szám alatt őrzi az ÁBTL. Első jelentései a megye kulturális, művelődési életének ismert szereplőiről szólnak, különös tekintettel a debreceni Csokonai Színházra, annak klubjára, a Hazafias Népfront klubjára, irodalmi körökre, a „Napló” baráti társaságára, az Arany Bika szálló bárjára és egyes frekventált szórakozóhelyekre. Többek között a következőkről jelent: Niklai Ádám, Csoóri Sándor, Marosi Júlia, Heller Tamás, Kállai Bori, Szarvas József, Kalmár István. Kapcsolattartó tisztje - akivel hol nyilvános helyen, hol a „Sági” fedőnevű „T”-lakásban találkozik - kezdetben elégedetlen a keveset mondó, bátortalan, a politikai kritikától tartózkodó, általában saját kézzel írt jelentésekkel, ezért figyelmezteti a tmb.-t a kapott feladatok pontos és határozott végrehajtására.
 A titkos megbízott jelentéseinek dossziéja az ÁBTL-ben |
Ennek meg is van a kellő eredménye, mert 1977. januárjában Mohai Gábor („Balogh Péter”) már arról számol be megváltozott hangon, hogy több alkalommal is bent járt a Csokonai Színház klubjában, ahol elbeszélgetett Király Istvánnal, aki ott a vendéglátó részt vezeti. Jelentésében – egyebek között – ezt írja:
Király István a régi rendszerben csendőr tiszthelyettes volt, régi szemléletmódját politikai téren megőrizte. A beszélgetés során nacionalista magatartásról tett tanúságot. Király István figyelemmel kíséri a politikai életet. Rendszeresen szokta nézni a TV híradóját és a látottakhoz szovjet- és románellenes megjegyzéseket fűz.
Ez már tetszett Bezzeg László r. alezredesnek is, a Hajdú-Bihar megyei Rendőr-főkapitányság III/III Osztálya vezetőjének, elrendelték a volt csendőr tiszthelyettes operatív ellenőrzését.
 Király István volt csendőr tiszthelyettes nacionalista magatartásáról |
Mohai új és bonyolultabb feladatot kap: kísérje figyelemmel egy Amerikából érkezett énekesnő és Kovács Zoltán színházi karnagy kapcsolatát. Az USA-ban a könnyű műfajban, éjszakai mulatókban ismert Czingula Emília debreceni származású, Hegyes Gabriella társulati tag, énekesnő osztálytársa volt. Hozott magával egy Mustang gépkocsit, amit jó pénzért el akar adni, de még fontosabb információ, hogy hozzá akar menni Kovács karnagyhoz, aki állítólag el akarja venni, a gyűrűk hamarosan érkeznek majd Amerikából, aztán az NSZK-ban fognak letelepedni.
„Balogh Péter” titkos megbízott gyűjti az információt a furcsa kapcsolat alakulásáról, ebbe bevonja Bánszki Róza táncosnőt is. Kiderül: az amerikai „sztár” bent lakik a színházban, külföldi beszélgetéseihez a színház telefonját használja, csak angolul társalog, de úgy tűnik, még nem vált el a férjétől. Mohai jelenti, hogy Emília feltűnő jelenség, kirívóan öltözködik, a nyugati nagyvilágnak megfelelően, Kovács karnagy úr viszont, aki az egész színházi évadra szerződött, meglehetően tanácstalan, csendes, szótlan, zárkózott. Az állambiztonság elégedett ügynöke színes információival, és újabbak szerzésére biztatja.
 Egy ismerős amerikai énekesnő Ford Mustánggal |
Akadnak ilyenek. Szentgyörgyi Rozi a Péterfia utcai általános iskolában dolgozik, és tele van panasszal: a „Ki mit tud?”-ban versenyez, több magyar költő megzenésített versét adta elő, beküldte a tv-nek, de a legtöbbet nem engedték elmondani, egyesekből részeket töröltek. Fel van háborodva, mert amikor hazajött a tv-ből, behívatták a KISZ Bizottságra, és elbeszélgettek vele. Erre „Balogh” ügynök megjegyzi:
Főleg politikai és hazafias tartalmú verseket választ előadásra, ezeket sokszor nem pontos értelmezésben adja elő. Negatív, nacionalista értelmezést ad a verseknek.
Az állambiztonsági tiszt intézkedése: „A központi osztály által történő „K” anyagok megküldése után a 0010/73. számú BM parancs alapján előzetes ellenőrzést nyitok a nevezettre.”
 Szentgyörgyi Rozi negatív, nacionalista értelmezést ad a verseknek |
1979. szeptember 12-én a Hajdú-Bihar megyei III/III. Osztály azért zárja le Mohai Gábor titkos megbízott jelentéseinek dossziéját 115 oldallal Debrecenben, mert „a hálózati személyt más ÁB. szervhez adtuk át.”
1978-tól a Magyar Rádió bemondója, hírolvasó. Az előadóművészi működési engedélyt még Debrecenben megszerezte. 1979-től feltűnik a Magyar Televízióban is. A Duna Televízióban később műsort is vezet. 2015 óta a Bonum TV bemondója.
Az állambiztonság 1981-ben tartósan a politikai rendőrség (BM III/III.) 5-a alosztályának hálózatához csatolja, a kiemelt tájékoztatási objektumok (MR, MTV) védelmét szolgálja titkos megbízottként. Állambiztonsági nyilvántartó kartonja lezáratlan, titkos kódja szerint a rendszerváltásig működő élő kapcsolat volt. További jelentései még nem kerültek elő.
Mindezek alapján kérdezzük, mit ellenőriztek az illetékes vezetők az első Orbán-kormánytól a mai kulturális miniszterig felelős döntésük előtt?
Ha nincs válaszuk, az csak megerősíti a köztudott tényt: 33 éve tart az átmentett állambiztonsági múlt tudatos folytatása szégyenteljes kitüntetésekkel is.
Kuruc.info
Kapcsolódó:
