Az egyházfőt állami részről Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, az egyház képviseletében Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, Veres András, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és Kocsis Fülöp érsek-metropolita fogadta.

A repülőtéren száz gyerek is várta Ferenc pápát, közülük két, magyar népviseletbe öltözött gyerek kenyeret és sót adott át neki.

A pápai delegáció tagja mások mellett Pietro Parolin bíboros, szentszéki államtitkár és Paul Richard Gallagher érsek, a vatikáni államközi kapcsolatok vezetője.

A katolikus egyházfő a megérkezése után négyszemközti találkozón vesz részt Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettessel.

Ferenc pápa 2023. április 28-30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban összesen hat - pénteken, szombaton és vasárnap is két-két - élő közvetítés lesz látható, hallható.

Ferenc pápa péntektől vasárnapig tartó magyarországi apostoli látogatásának tiszteletére tematikus személyes bélyeget bocsátott forgalomba a Magyar Posta.

A Szentatya látogatása nagyon fontos esemény nemcsak a katolikusoknak, hanem minden magyarnak határon innen és túl, ezért döntött úgy a vállalat, hogy tematikus személyes bélyeget ad ki az esemény tiszteletére - hangsúlyozta a Magyar Posta az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében.

Mint felidézték, a Magyarországi Apostoli Nunciatúra február 27-i közleményében jelentette be, hogy Ferenc pápa, elfogadva az állami és egyházi hatóságok meghívását, apostoli látogatást tesz Magyarországon április 28. és 30. között.

A látogatás jelmondata: Krisztus a jövőnk. Ez a mottó olvasható a hat bélyegből álló tematikus személyes bélyegív címletein is.

A bélyegújdonságon Ferenc pápa fotója látható, amely a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia engedélyével kerülhetett a címletekre - áll a közleményben.

Mint a Magyar Posta kiemelte, a szelvényes bélyegív a nagy érdeklődésre tekintettel az eredetileg tervezett 3000 példány helyett 5000 példányban készül, és csütörtöktől a készletek függvényében megvásárolható a Filapostán, továbbá a vállalat internetes áruházából.

A közlemény emlékeztet: a pápa tematikájú bélyegek Magyarországon és nemzetközi viszonylatban is igen népszerűek. A pápalátogatások alkalmával a Magyar Posta már hagyományosan bélyeget bocsát ki az alkalomhoz illően.

Ferenc pápa első alkalommal 2021. szeptember 12-én, az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus záró miséjére látogatott Budapestre. Ennek az eseménynek a tiszteletére a Magyar Posta Zrt. alkalmi bélyegblokkot adott ki, 2020-ban pedig Szent II. János Pál pápa születésének 100. évfordulóját köszöntötte a vállalat alkalmi bélyegblokk kibocsátásával.

A posta 2014-ben két bélyegképet tartalmazó alkalmi bélyegblokkon emlékezett meg XXIII. János pápa és II. János Pál pápa szentté avatásáról, míg 2005-ben szintén alkalmi bélyegblokk kibocsátásával emlékeztek II. János Pál pápára. 1991-ben II. János Pál pápa magyarországi látogatása kapcsán szintén adott ki alkalmi bélyeget a Magyar Posta - idézi fel a közlemény.

Novák Katalin köztársasági elnök katonai tiszteletadás mellett fogadta a háromnapos apostoli látogatásra Magyarországra érkezett Ferenc pápát a Sándor-palota előtti téren péntek délelőtt. Az eseményen jelen volt Orbán Viktor miniszterelnök és Kövér László, az Országgyűlés elnöke.

A pápa fehér, Fiat 500X típusú autóját a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály három lovas huszára kísérte a Szent György térre a Hertelendy-induló hangjaira.

A téren a magyar delegáció és a pápai konvoj előtt érkező vatikáni delegáció tagjai, valamint a 32. Testőrezred, a gróf Nádasdy Ferenc Huszárosztály huszárjai, a Nemzeti Lovas Díszegység és a fonyódi kis huszárok várták a katolikus egyház vezetőjét.

A zenekar eljátszotta a hivatalos pápai és a magyar himnuszt, majd a pápa és a köztársasági elnök leült a kikészített székekre. Ezt követően a díszmenet elvonult előttük.

A katonai fogadtatás végén Novák Katalin bemutatta az állami delegációt a Szentatyának, és a pápa is bemutatta a magyar államfőnek a vatikáni delegációt; az eseményen többször is közvetlenül szót váltottak egymással.

A magyar delegáció tagja volt Orbán Viktor kormányfő, Kövér László házelnök, Sulyok Tamás, az Alkotmánybíróság elnöke, Varga Zs. András, a Kúria elnöke, Polt Péter legfőbb ügyész, Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Csák János kulturális és innovációs miniszter, Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter, Habsburg-Lotharingiai Eduárd, Magyarország vatikáni nagykövete.

Az egyházi delegáció tagja mások mellett Pietro Parolin bíboros, államtitkár, Edgar Pena Parra helyettes államtitkár, Paul Richard Gallagher államközi kapcsolatokért felelős államtitkár, Claudio Gugerotti, a Keleti Egyházak Dikasztériumának prefektusa, Robert Francis Prevost, a Püspöki Dikasztérium prefektusa, Erdő Péter bíboros, prímás, esztergom-budapesti érsek, Michael W. Banach magyarországi apostoli nuncius, Kocsis Fülöp hajdúdorogi érsek-metropolita, Veres András győri püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke és José Nahúm J. Salas Castaneda, az Apostoli Nunciatúra tanácsosa.

Ezt követően a pápa Novák Katalin köztársasági elnök kíséretében lépett be a Sándor-palotába, ahol bejegyzést írt a vendégkönyvbe, majd az államfő bemutatta neki ajándékait.

A pápa és a magyar köztársasági elnök hivatalos államfői találkozó keretében négyszemközti megbeszélést folytat a Sándor-palotában, majd Orbán Viktor miniszterelnökkel találkozik a Karmelita Kolostorban. Ezt követően - szintén a Karmelita Kolostorban - találkozik az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel.

Ferenc pápa a köztársasági elnökkel történt találkozás után röviden üdvözölte a fiatalokat azon a felvételen, amely Novák Katalin köztársasági elnök közösségi oldalán jelent meg péntek délután. A felvételen a Szentatya és az államfő együtt látható, Ferenc pápa pedig spanyolul azt mondja: "Üdvözlöm a fiatalokat!"

A magyarok és milliók világszerte a béke emberét látják Ferenc pápában - hangsúlyozta Novák Katalin köztársasági elnök a katolikus egyházfőt köszöntő beszédében pénteken Budapesten, a Karmelita kolostorban.

Reményét fejezte ki, hogy a pápa beszélni tud Kijevvel és Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel, Budapesttel és mindenkivel, aki nélkül nem lehet béke. "Itt, Budapesten azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében" - mondta az egyházfőhöz fordulva a köztársasági elnök.

Úgy fogalmazott, "hisszük", hogy a Szentatya érkezése Magyarországra nem véletlen, hanem az éppen alkalmas pillanat és hely a találkozásra, a harangok megkondítására, az igazságos béke meghirdetésére. Isten megfelelő időben összehozza, és erővel vértezi fel azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében - fűzte hozzá Novák Katalin.

A köztársasági elnök elmondta: a magyarok abba a magasságba akarnak felemelkedni, ahol Krisztus híveinek és különbség nélkül minden jóakaratú, békét kereső embernek a magától értetődő összetartozását megtalálják, ahol "az életünk megújulása vár ránk".

Novák Katalin emlékeztetett Mindszenty József egykori hercegprímás szavaira, amelyek szerint "egy nemzet felemelkedése mindig a mai napon kezdődik, a fásultakban is van parázs a hamu alatt, csak a tűzre várnak".

Az államfő kiemelte: "szeretnénk", ha a Szentatya magyarországi látogatása elrugaszkodás lehetne ehhez a felemelkedéshez, egy olyan magaslat, ahonnan "rálátunk" a szellemi-lelki megújuláshoz és a békéhez vezető útra.

Hozzátette: a megfelelő úton "maradnunk már nekünk kell", magyaroknak, európaiaknak. Ehhez bátorítást, iránymutatást, megerősítést "várhatunk, de csak mi, európai emberek és vezetők élhetünk úgy a ránk ruházott szabad akarattal", hogy az békésebb, demokratikusabb, erősebb Európához vezessen - fűzte hozzá.

Novák Katalin felidézte, hogy Szent II. János Pál akkor jött Magyarországra, amikor erre a legnagyobb szükség volt, a kommunizmus bukása utáni újrakezdéskor. A mai látogatásra is ugyanez igaz, Ferenc pápa akkor jött, amikor arra a legnagyobb szüksége van Magyarországnak és Európának - fűzte hozzá.

"Szentséged most megerősít minket abban, hogy a keresztény értékeken nyugvó életnek van alapja, értelme és jövője a 21. században is. És mi is ebben erősítjük Szentségedet. Ezt adjuk kölcsönösen egymásnak: az emberi élet, a család védelmét, a keresztény hit megtartó erejét" - hangsúlyozta Novák Katalin, hozzátéve: "szövetségesek vagyunk, együtt védjük az emberi életet, a nőt és a férfit, az üldözött keresztény testvéreinket, valamint a másként gondolkodók és másként élők szabadságát is".

Az államfő rámutatott, ennek a szövetségnek súlyos, tragikus időszerűséget ad a közvetlen szomszédunkban dúló véres háború. Elmondta, hogy példamutató összefogással segítjük az Ukrajnából felénk menekülő másfél millió embert, látjuk a szétszakított családok fájdalmát. "De mi, édesanyák, elsősorban a békét akarjuk megnyerni, nem a háborút. Nem akarjuk a fiainkat, a férjeinket a frontra küldeni" - hangsúlyozta.

Novák Katalin Magyarország első női köztársasági elnökeként köszönetet mondott Ferenc pápának azért, hogy bátorítja és megerősíti a nőket a családalapításban, a gyermeknevelésben és a közösségek élén betöltött vezető szerepekben is.

Elmondta, a Szentatyának szánt ajándékok között megtalálhatók Szent Erzsébet rózsatövei is. Mint fogalmazott, Szent Erzsébet élete is igazolja, hogy a nők különös felelőssége rámutatni: jó kormányzás irgalmasság, a kiszolgáltatottak iránti szolidaritás nélkül nem lehetséges.

Abban a világban, amelyben élünk, végig kell néznünk, ahogy a béke álmát éneklő kórusnak sajnálatosan leáldozik, miközben a háború szólistái törnek utat maguknak - fogalmazott Ferenc pápa pénteken a budapesti Karmelita kolostorban az állami hatóságok, a társadalmi élet és a diplomáciai testület képviselőivel találkozva. (És mindebből persze mindenki azt fogja kiragadni, ami tetszik, Orbánék a béketáborsdijukat építhetik ebből és a Nyugat-kritikát, a libsik pedig a populizmust kárhoztató és a befogadást sürgető egyébként diplomatikusan nem konkretizált gondolatokat - a szerk.)

Ferenc pápa hangsúlyozta: a béke soha nem a stratégiai érdekek követéséből fog fakadni, hanem olyan politikából, amely képes mindenki érdekeit szem előtt tartani, odafigyelve az emberekre, a szegényekre és a jövőre - jelentette ki.

Robert Schuman, az Európai Unió egyik alapítójának szavait idézve rámutatott: a "világbékét csak úgy lehet megőrizni, ha az azt fenyegető veszélyekkel arányban álló kreatív erőfeszítéseket teszünk". A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? - tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő.

Az egyházfő meglátása szerint a nemzetközi politika a problémák megoldása helyett inkább az indulatokat szítja, megfeledkezve a háború borzalmai után elért érettségről, visszafejlődve egyfajta "háborús infantilizmusba" - értékelt.

Ferenc pápa az "emberiség közös emlékezetét" képviselő Európa alapvető jelentőségű szerepét hangsúlyozta a jelenlegi helyzetben, jelezve, a kontinens hivatása, hogy egybegyűjtse az elszakadtakat, befogadja a népeket és senkit se tartson meg örökre ellenségének.

Elengedhetetlennek nevezte, hogy újra felfedezzük az "európai lelket": az alapító atyák lelkesedését és álmát, akik tudtak a saját korukon, a nemzeti határokon és a közvetlen szükségleteken túlra tekinteni és olyan diplomáciát kialakítani, amely képes volt egységet alkotni a szakadékok szélesítése helyett.

Ferenc pápa kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely "nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe".

Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait: "Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki", illetve: "Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez" - idézte.

"Olyan Európára gondolok - folytatta, amely nem válik a részeinek túszává és az önmagára hivatkozó populizmus áldozatává, de nem is válik cseppfolyós, sőt gáznemű dologgá, egyfajta absztrakt szupranacionalizmus képviselőjévé, amely nem vesz tudomást a népek életéről".

Ez az "ideológiai gyarmatosítás" alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal.

Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik - mondta, méltatva Magyarország "gondosan művelt" családpolitikáját. (Sajnos ez a demográfián annyira nem látszik... - a szerk.)

Ferenc pápa szerint a sok láncszemből álló Lánchíd segít elképzelni egy olyan Európát, amely sok különböző, szilárdságát az összetartozásban megtaláló láncszemből áll. Egy ilyen Európa építésében segít a keresztény hit - hangsúlyozta, kiemelve Magyarország hídépítő szerepét, hiszen itt különböző felekezetek élnek egymás mellett, ellentétek nélkül, tisztelettudóan, építő szellemben együttműködve.

Az egyházfő végül Budapestről mint a szentek városáról beszélt, elsőként említve Szent Istvánt. A magyar történelem életszentséggel fémjelezve született, és nemcsak egy király, hanem egy egész királyi család, az uralkodó, hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre szentsége által.

Kitért arra: István király Szent Imrének írt intelmei egyfajta "lelki végrendeletet jelentenek a magyar nép számára". Az Intelmekben aktuális sorok is szerepelnek - mondta, idézve az idegenek befogadásáról szóló részt: "arra kérlek, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem az idegenekhez is".

Szent Istvánt az őszinte keresztény szellem vezeti, amikor ezt írja: "a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz", majd a gondolatot ezzel zárja "légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen" - mondta, majd rámutatott: Szent István ezzel "elválaszthatatlanul összekapcsolja az igazságot és a szelídséget".

Ez a hit nagy tanítása: a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti a Boldogságok szellemében. Innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelv bizonyos kifejezéseiben is megnyilvánul - mondta az egyházfő példaként említve - magyarul - a "jónak lenni jó" és "jobb adni, mint kapni" mondásokat.

Az egyházfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvénynek az a szakasza, amely kimondja, hogy "valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét", a magyar életszentség történetének folytatására utal.

Ferenc pápa köszönetet mondott az ország vezetőinek a keresztény értékek által inspirált karitatív és oktatási intézmények támogatásáért, valamint a világban, különösen is a Szíriában és Libanonban élő keresztényeknek nyújtott konkrét segítségért.

Az állam és az egyház közötti termékeny együttműködés gyümölcsöző - mondta, ugyanakkor meg kell őriznie a megfelelő határokat, hogy ilyen is maradjon - figyelmeztetett.

"Fontos, hogy minden keresztény emlékezzen erre, az evangéliumot tartsa viszonyítási pontnak, ragaszkodjon a szabad és felszabadító jézusi döntésekhez és ne köteleződjön el a hatalom sajátos logikája mellett" - fogalmazott, ebből a szempontból jónak nevezve az egészséges szekularizációt, ami nem azonos a széles körben elterjedt, minden szakrális szempontra allergiás és önmagát a profit oltárán feláldozó szekularizációval.

A befogadás "sok vitára okot" adó, "összetett" témájáról szólva kiemelte: a keresztények alapvető viszonyulása nem lehet más, mint amit Szent István hátrahagyott. "Krisztusra gondolva, aki jelen van a konfliktusok, a szegénység és az éghajlatváltozás elől menekülő, kétségbeesett testvéreink sokaságában, kell a problémával foglalkoznunk kifogások és halogatás nélkül".

Hozzátette: ez egy olyan kérdés, amellyel együtt, közösen kell szembenéznünk, mert a hatásai előbb vagy utóbb mindenkit érinteni fognak. Sürgetőnek nevezte egy közös, biztonságos és törvényes eljárásmód kidolgozását egy olyan sorsfordító kihívással szemben, amelyet nem lehet elutasítással megfékezni, csak elfogadni, hogy "olyan jövőt teremthessünk, amely ha nem közös jövőnk lesz, akkor nem lesz".

Ez pedig azokat hívja az élre, akik Jézust követik és az evangéliumi tanúk példáját akarják utánozni - mondta az egyházfő.

Ferenc pápa a Novák Katalinnal folytatott megbeszélés előtt a következő bejegyzést tette a Sándor-palota vendégkönyvébe: "zarándokként és Magyarország barátjaként érkezem, a történelemben és kultúrában gazdag országba. Budapestről, mely a hidak es szentek városa, egész Európára gondolok és imádkozom, hogy egységben és szolidaritásban a mi napjainkban is a béke otthona legyen és a befogadás hírnöke" - tette hozzá.

Az ateista üldözés alatt mártírhalált halt püspökök, papok, szerzetesek és szerzetesnők tanúsítják a magyarság sziklaszilárd hitét - mondta Ferenc pápa a budapesti Szent István-bazilikában péntek este, ahol a Magyar Katolikus Egyház képviselőivel találkozott.

A katolikus egyházfő hozzátette: "meg vagyok győződve arról, hogy sziklaszilárd hitetek van".

Ferenc pápa megemlékezett Mindszenty József bíborosról, aki hitt az ima erejében, olyannyira, hogy szinte szállóigeként idézik szavait: "Ha van egymillió imádkozó magyar, nem félek a holnaptól!"

"Legyetek befogadóak, legyetek tanúi az evangélium ígéretének, de mindenekelőtt legyetek az imádság emberei, mert a történelem és a jövő ettől függ" - kérte.

Az egyházfő megköszönte a magyar egyház papjainak, szerzeteseinek és munkatársainak hitét és hűségét, valamint mindazt a jót, ami bennük van, és amit tesznek.

Felidézte az Angolkisasszonyok közösségébe tartozó magyar szerzetes nővérek "bátor és türelmes tanúságát", akikkel Argentínában találkozott, miután a vallásüldözés idején elhagyták Magyarországot, és akik annyi jót tettek vele.

Ferenc pápa az egyház egyik legfontosabb feladatául jelölte meg, hogy értelmezze a jelenkor változásait és átalakulását, és szembenézzen a lelkipásztori kihívásokkal. "Krisztussal és Krisztusban, semmit Krisztuson kívül, semmit az Úrtól távol" - hangoztatta.

Ez azonban csak akkor lehetséges - mondta, ha "Krisztusra mint jövőnkre tekintünk".

Úgy fogalmazott: "életünk, bármennyire is törékeny, szilárdan Krisztus kezében van, és ha erről megfeledkezünk, akkor mi, lelkipásztorok és laikusok emberi eszközöket és megoldásmódokat fogunk keresni, hogy megvédjük magunkat a világtól, bezárkózva kényelmes és békés vallási oázisainkba. Vagy éppen ellenkezőleg, alkalmazkodunk a világiasság váltakozó széljárásaihoz, akkor pedig kereszténységünk elveszíti erejét, és megszűnünk a föld sója lenni."

E két kísértéstől az egyháznak mindig óvakodnia kell - figyelmeztetett. Az első a jelenlegi történelem "katasztrofális olvasata", amelyet azok kishitűsége táplál, akik szerint minden elveszett. A másik veszély saját korunk naiv olvasata, amely az alkalmazkodás, a konformitás kényelmén alapul és elhiteti velünk, hogy minden rendben van, a világ megváltozott, és az egyháznak alkalmazkodnia kell hozzá.

A katasztrofális kishitűséggel és a világias alkalmazkodó szellemmel szemben az evangélium új látást ad, és megajándékoz a megkülönböztetés kegyelmével, hogy a próféciára nyitott lélekkel lépjünk be korunkba. Ez azt jelenti, hogy "megtanuljuk felismerni Isten jelenlétének jeleit a világban, még ott is, ahol nem jelenik meg kifejezetten a keresztény szellem jegyében vagy ahol kihívás vagy kérdés formájában érkezik" - magyarázta.

Ugyanakkor mindent az evangélium fényében kell értelmezni, a keresztény prófécia hirdetőiként és tanúiként - tette hozzá.

Megjegyezte, még Magyarországon is, ahol a hit hagyománya szilárdan gyökeret vert, megjelentek az elvilágiasodás és kísérőjelenségeinek jelei, veszélyeztetve a család egységét és szépségét, kitéve a fiatalokat az anyagias és hedonista életideál kockázatának.

Ezért az egyházban megjelenik a kísértés, hogy megmerevedjen, bezárkózzon és "harcos" hozzáállást vegyen fel. Pedig ez a valóság lehetőségeket is hordozhat a keresztényeknek, mert hitre, bizonyos témák elmélyítésére és kérdésfeltevésekre ösztönöz - hívta fel a figyelmet.

Rámutatott: a párbeszédre irányuló elköteleződés azt kívánja a keresztény közösségtől, hogy jelen legyen és tanúságot tegyen, hogy képes legyen félelem és megcsontosodás nélkül meghallgatni a kérdéseket és meglátni a kihívásokat.

A lelkipásztori munkáról szólva kiemelte, "akkor lesz gyümölcsöző, ha képesek vagyunk megélni azt a szeretetet, amelyet az Úr parancsolt nekünk és amely az ő lelkének ajándéka". Úgy fogalmazott: ha távolságtartónak vagy megosztottnak mutatkozunk, ha megcsontosodunk álláspontjainkban és csoportosulásainkban, akkor nem fogunk gyümölcsöt teremni. Hozzátette, az ördög hozza létre a megosztottságot, akinek ez a specialitása.

Ferenc pápa megjegyzést tett a "pletykálkodásra" is, amely szerinte rombol. Aki képes arra, hogy soha ne pletykálkodjon vagy mondjon rosszat másról, az egy szent. "Járjatok ezen az úton" - kérte, azt tanácsolva, inkább "harapjuk meg a nyelvünket, de ne pletykálkodjunk".

Az egyházfő arra kérte a lelkipásztorokat, hogy az "Atya arcát" mutassák meg Isten szent népének, ne legyenek merevek, hanem "irgalmas és könyörületes tekintettel és megközelítésekkel" éljenek.

Isten a közelség, az együttérzés és a gyöngédség istene. Ez Isten stílusa, és legyen ez a mi stílusunk is - tanácsolta. "Ezért semmi merevség: közelség, együttérzés, gyöngédség" - jelentette ki.

Kitért arra: a magyar egyháznak sok vértanúja és hitvallója volt a múlt század totalitárius diktatúrái alatt. Boldog Brenner János, akit mindössze 26 éves korában barbár módon meggyilkoltak, és aki nagyon sok szenvedést élt át, megtehette volna, hogy haragot tart, bezárkózik és merevvé válik. Ehelyett jó pásztor volt.

"Erre van mindannyiunknak, különösen a papoknak szükségünk: irgalmas tekintetre, együttérző szívre, amely újra és újra megbocsát, amely segít az újrakezdésben, amely befogad és nem ítélkezik, bátorít és nem kritizál, szolgál és nem megszól" - mondta Ferenc pápa.

Ferenc pápa meglátása szerint a magyarság nagyszerű szentek példáit birtokolja. Kiemelte Szent Mártont, akinek gesztusa, hogy megosztotta köpenyét egy szegénnyel, sokkal több, mint a szeretet cselekedete. Egy olyan egyház képe, amely felé törekedni kell, és amit a Magyar Egyház Európa szívében próféciaként hordozhat: az irgalmasság és közelség felmutatása.

Megemlékezett Szent Istvánról, akinek a bazilikában őrzött kézereklyéje a találkozó alatt az oltáron kapott helyet.

Szent István bízta először a magyar nemzetet Isten Anyjára. Rettenthetetlen térítő volt, kolostorok és apátságok alapítója, aki ugyanakkor képes volt mindenkit meghallgatni és tudott gondoskodni a szegényekről: csökkentette adójukat, és álruhában osztott alamizsnát nekik.

Ilyen egyházról kell álmodnunk: amely képes meghallgatni, párbeszédet folytatni, a gyengébbekre odafigyelni; befogadó mindenki irányába és van bátorsága mindenkihez elvinni az evangélium örömhírét.

"Imádkozom értetek, hogy a hit nagyszerű tanúinak példáját követve soha ne győzzön le benneteket a belső fáradtság és haladjatok örömmel előre" - mondta, majd arra kérte a jelenlévőket, hogy ők is imádkozzanak érte.

A katolikus egyházfő fehér, Fiat 500X típusú autójával érkezett a bazilika előtti térre, amelyet teljesen megtöltöttek a hívők. Ferenc pápa kerekesszékből üdvözölte a híveket, akik a téren kivetítőn keresztül követhették a bazilikában történteket. A résztvevők a téren argentin zászlót is lengettek.

Ferenc pápát a bazilika bejáratánál Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek és Veres András győri megyés püspök, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke fogadta. A padsorok között elhaladó pápát papok, diakónusok, szerzetesek, papnövendékek és lelkipásztori munkatársak köszöntötték. Az üdvözleteket fogadó Ferenc pápa két, szintén kerekesszékes emberrel váltott szót hosszabban.

Veres András köszöntőjében arról beszélt: több generáció gyűlt össze a bazilikában, de minannyiukat összeköti a krisztusi hit és a vágy, hogy Krisztus egyházát szolgálják teljes elköteleződéssel.

Az MKPK elnöke kiemelte: Magyarország rendkívül nagy társadalmi, politikai, szellemi és vallási átalakuláson megy át ezekben az években, és az egyház keresi, hogyan tudna megfelelő választ adni az új kihívásokra, különösen a lelkipásztori munkával kapcsolatban.

Veres András jelezte, a magyar egyház nemcsak tétlen szemlélője kíván lenni a változásoknak, hanem az evangélium tanításával tevékenyen részt is kíván venni abban.

Az egyház kihívásai között említette a szekularizációt, a hedonizmust, a közömbösséget az evangéliumi értékrend iránt, a hit továbbadásának nehézségeit a családokban és a papi, szerzetesi hivatást választók számának csökkenését.

Ugyanakkor - mondta - vannak a vallási életnek új, örvendetes megnyilatkozásai is, mint például egyes közösségekben a vallási élet iránti érdeklődés növekedése, új lelkiségi mozgalmak, katolikus iskolák és egyetemek létrejötte és a világiak nagyobb mértékű jelenléte és elköteleződése az egyház életében.

"Örömmel vesszük - mondta Ferenc pápának -, ha több évtizedes lelkipásztori tapasztalatai alapján útmutatással segít bennünket ezen az úton", mert "szeretnénk ebben a változó világban hitelesen tanúságot tenni arról, hogy nekünk Krisztus a jövőnk".

Veres András köszöntője után tanúságtételek hangzottak el. Elsőként Brenner József, a szombathelyi egyházmegye papja, az 1957-ben meggyilkolt Boldog Brenner János testvére beszélt gyermekkoráról édesapja, testvére és saját hitéről. A kommunizmus idején állandóan megfigyelt pap vértanú testvére papi jelmondatát idézve hangsúlyozta: "Az Isten-szeretőknek minden a javukra válik".

Ezután Kondás Sándor görögkatolikus pap, a Görögkatolikus Metropóliai sajtó- és médiaközpont munkatársa, majd Hernády Krisztina domonkos rendi apáca, valamint Pavelczak-Major Dorina katekéta és coach tanúságtétele következett.

A tanúságtételek és Ferenc pápa beszéde után a jelenlévők az egyházfő vezetésével elimádkozták a Miatyánkot.

Ferenc pápa ezután kezébe vette az oltárra helyezett Szent Jobbot.

A találkozó végén az egyházi elöljárókkal közös csoportképet készítettek.

A pápa áldást osztva hagyta el a bazilikát, a saját lábán ment le a székesegyház lépcsőin. A Duna tévécsatorna közvetítésén látszott, hogy a katolikus egyházfő ezután jelezte testőreinek, szeretne találkozni a hívekkel. A pápa kerekesszékkel járta körbe a teret, hosszasan üdvözölve a híveket, sokakkal kezet fogott.

Ferenc pápa látogatása elismerése annak a kivételes összhangnak, amellyel Magyarországon az egyházak és az állam, mindegyik a saját küldetésének megfelelve, létfontosságúnak tartják a keresztyénséget - közölte a Magyarországi Református Egyház zsinatának kommunikációs szolgálata pénteken az MTI-vel.

A Balog Zoltán református püspök, a zsinat lelkészi elnöke által jegyzett közleményben azt írták: "Mi az evangélium által ébresztett Krisztus-hitet tekintjük elsődlegesnek, az állam pedig a keresztyénség kultúrát és életmódot teremtő erejét." A pápa pénteki budapesti beszédében mindkettőt hangsúlyozta, és ezzel kapcsolatban óvta az egyházat a hatalom túlzott közelségétől.

Érdemes ezt megfontolni - tették hozzá, hangsúlyozva, abban is jó egyetérteni Ferenc pápával, amit az álszabadság kísértésének nevezett: a férfi és a női nem összekeverését, az abortusznak mint szabadságjognak a deklarálását. "Köszönjük, hogy felemelte szavát a háborús retorika ellen, és külön kiemelte a határokon kívül élő magyarokat, mint akik fontos részei a magyar nemzetnek" - áll a közleményben.

A közleményben úgy fogalmaznak: "nekünk, reformátusoknak Ferenc pápa elsősorban Róma püspöke". A reformátusok csak azt kívánhatják - írták -, hogy a pápa minden magyarországi találkozóján Jézus Krisztus legyen a középpontban. A keresztyének közötti együttműködésnek is ez az evangéliumi alapja és feltétele. Ferenc pápa pénteki beszédében ezt újra hangsúlyozta - írták.

A köztársasági elnök üdvözlő beszédéből Balog Zoltán azt emelte ki, hogy "irgalom nélkül nincs jó kormányzás".

(MTI)