Johannes Hahn szerint nincs konkrét határideje a Magyarország ügyében folyó eljárásnak, így az sem kizárt, hogy az ügy lezárása átcsúszik a következő bizottság feladatai közé 2024-re, írja az EuroNews.
Zoom
Fotó: Jean-Francois Badias / AP
"Még nagy kérdések várnak megoldásra, ezért közel sem vagyunk még a célnál" - ezt mondta Johannes Hahn költségvetési biztos a magyar uniós források ügyében folyó eljárásról az Európai Parlamentben tartott meghallgatásán. Az osztrák politikus előrelépésnek nevezte az Integritás Hatóság felállítását, de a magyar kormány még nem felel meg az elvárásoknak.
A biztos arról is beszélt, nem igaz az, hogy a bizottság akadályozná az alkut. Szerinte a bizottság érdekelt a megoldásban, de olyan megoldás kell, ami a magyar polgárok érdekét szolgálja.
Hahn arról is beszélt, mivel a jogállamisági eljárásnak nincs időbeli korlátja, a folyamat lezárása akár a következő Európai Bizottság felállítása utánra, vagyis 2024-ig is elhúzódhat. Szerinte ezért a jövőben érdemes lenne változtatni az eljárás szabályain.
Jelenleg nincs határidőnk. Leülünk, tárgyalunk, jelentést teszek, aztán megint találkozunk. Talán az egész ügy átnyúlik majd a következő Európai Bizottság felállítása utánra.
Az Európai Bizottság által indított jogállamisági eljárásban és a helyreállítási pénzek felfüggesztésénél összesen 27 úgynevezett mérföldkövet kell teljesíteni.
"A labda a magyar oldalon van, a magyaroknak kell döntést hozniuk, nem csak bejelentéseket tenni. Mi csak ezeket tudjuk majd kiértékelni" - emlékeztetett Johannes Hahn.
Hahn szerint semmilyen titokra nincs szükség a pénzek felszabadításához:
vagy teljesítik a feltételeket, vagy nem.
"Eddig azonban nem teljesítették a feltételeket azon a szinten, amit mi elvárunk" - fogalmazott Johannes Hahn.
Nem változtak menet közben a feltételek
A költségvetési biztos cáfolta a magyar kormány azon állításait, miszerint az EU menet közben változtatott volna a pénzeket illető elvárásain. Hahn azt mondta, a bizottság többször is világosan elmondta az elvárásait, és ezeken nem változtattak.
"Kristálytisztán elmondtuk, mit várunk. Ezt többször is elmondtuk és közöltük az elvárásaink listáját is, ami mindig ugyanaz volt. Senki sem mondhatja azt, hogy nem voltunk világosak" - mondta az unós biztos.
Többször is megismételtük ezt és nem változtattunk a feltételeken. A magyar fél azonban azt állította, hogy elmozdítottuk a célokat. Nem. Mi mindig világosan elmondtuk, mire számítunk.
Az uniós politikus azoknak a fideszes politikusnak válaszolt most, akik az elmúlt időszakban arra panaszkodtak, hogy a kormány a bizottság eredeti feltételeit már teljesítette, azonban Brüsszelben újabb követelésekkel álltak elő. Legutóbb Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter fogalmazott így május elején Brüsszelben.
A brüsszeli testület jogállamisági elvárásai olyanok, mint egy végtelenített GPS. Az ember beüti, hogy hova megy, és akkor azt veszi észre, hogy az mondjuk öt kilométerre volt, de már három napja vezet, és a GPS mindig mondja, hogy most jobbra kanyarodj, most balra, most fordulj meg.
A miniszter méltatlannak nevezte, hogy Magyarország már teljesítette a követelményeket, aztán mindig jön valami újabb feltétel. Szerinte az EU politikai elfogultságból, igazságtalanul, jogalap nélkül tartja vissza a pénzeket.
Erasmus-ügy: valós a veszélye annak, hogy kimaradnak a magyar diákok
Johannes Han erről azt mondta, többször is javasolták már a magyar kormánynak azt, hogyan lehetne feloldani az összeférhetetlenséget az alapítványi egyetemek ügyében. Ezt a kérdést július közepéig kellene rendezni ahhoz, hogy az érintett egyetemek magyar diákjai részt vehessenek a diákcsere-programban.
"Többször is nyilvánvalóvá tettem azt, hogy valós a veszélye annak, hogy a következő szemeszterek során az érintett egyetemek diákjai nem vehetnek majd részt a programban" - mondta Hahn.
A legfrissebb magyar javaslatok szerdán késő este érkeztek meg Brüsszelbe, ezeket a Bizottság még nem értékelte.
A jogállamisági javaslatokról a biztos azt mondta, a magyar jogszabály valódi előrelépést jelent, és ezt pozitívumként látja.